225 milliót költ a kormány, hogy halálos pontossággal lőhessenek a magyar katonák

Publikálás dátuma
2019.03.23. 11:55
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A honvédség ennyiért vásárol optikai irányzékot fegyvereire kedvenc beszállító cégétől.
Összesen 225,66 millió forintért vásárol optikai irányzékokat a honvédelmi tárca Védelemgazdasági Hivatala. Az „Aimpoint CompM3 vöröspontos irányzék+3X MAG nagyító toldat” nevű, gépfegyverekre szerelhető irányzékot és nagyító berendezést a honvédelmi beszerzéseken rendszeresen megjelenő és jól teljesítő Milipol Zrt szállítja le három hónapon belül - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből vagyis a TED-ből. A megrendelés becsült értéke egyébként 225, 9 millió forint lett volna; a Milipol szimbolikus összeggel, ám ennél kedvezőbb ajánlatot nyújtott be a közbeszerzés során. Az viszont hivatalos értesítőből sem derül ki, hogy a honvédség ezért az összegért mennyi darabot vásárol. Nem találtunk erre vonatkozó friss adatot a minisztérium közbeszerzési aloldalán sem, csak egy korábbi szerződést, ami alapján 115 Aimpont CompM3-at és nagyítót vásároltak, ugyanúgy a Milipoltól – méghozzá közel 43,3 millió forintért.
A korábbi szerződésben egy darab irányzék nettó 376 ezer forintba került. Ha az árak azóta sem nem változtak, a honvédelmi minisztérium most hatszáz darab új optikai eszközt szerezhetett be. A közbeszerzési dokumentum azt sem tisztázza, hogy a nagyítóval is ellátott Aimpoint CompM3-asok milyen fegyverre kerülhetnek: a HM Arzenál korábbi demonstrációs videója szerint akár modernizált AK63F-gépkarabélyokra is szerelhetőek, ám az sem kizárt, hogy a honvédség a hazai gyártásban összeszerelt, új Bren 2 cseh gépkarabélyoknál használná a célzóeszközöket.
Szerző

Nyuggerhordát és műfogsor-leheletet emlegetett a fideszes médiaalapítvány új vezetője

Publikálás dátuma
2019.03.23. 10:52
Képünk illusztráció
Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU
A KESMA korábbi kinevezettjének az lett a veszte, hogy túlzottan is dicsérte a baloldali újságírókat. Az új kuratóriumi elnök a kisnyugdíjasoknak ment neki egy korábbi blogbejegyzésében.
„Magyarország 2012-ben továbbra is a hipnotizált, behergelt kisnyugdíjasok, az otthon ülő baltaarcú anyuk és apuk és a befásult középkáderek világa, ahol a pénzét elköltő fogyasztó minimum köszönje meg, hogy létezhet.” (…) „Nem csodálom, hogy egy-egy helyi képviselő, önkormányzati elöljáró erősen érzi tarkóján az »egy életet ledolgozó, az országot a háború után felépítő« nyuggerhorda coregatabs-os (ez egy műsogsor-ragasztó - a szerk.) leheletét, amint naponta hívogatják a polgármesteri hivatali hotline-t, hogy ez a baj, meg az a baj, és hát a fiatalok a szomszédban beatmuzsikát hallgatnak.”

A fenti jelzőkkel nem a sorosista ellenzék, netán valamelyik elfajult liberális újságíró illette az időseket: Szánthó Miklós, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumának új elnöke – az Alapjogokért Központ vezetője - fogalmazott így egy blogbejegyzésben, amit a Magyar Hang talált meg. 
Szánthónak megjegyzése miatt nem kellett távoznia a KESMA éléről legalábbis egyelőre; elődjét, Varga Istvánt viszont ennél jóval kevesebbért küldték el – az alapítvány előző elnöke elkövette azt a hübriszt, hogy nyilatkozatában az ellenzéki sajtót a kormánypártinál minőségibbnek nevezte. Igényes, jó tollú újságírók inkább a „másik oldalon” vannak, és ő is inkább Magyar Narancsot és Élet és Irodalmat járat – mondta akkor.  A Magyar Hang arra is rámutat, hogy Szánthó nyuggerezése visszhang nélkül maradt, ám amikor Vona Gábor fogalmazott bántóan kormánypárti nyugdíjasokkal kapcsolatban, akkor a Fidesz rögtön azzal kezdte hívogatni az embereket: a Jobbik vezetője megsértette a nyugdíjasokat.
Szerző
Frissítve: 2019.03.23. 21:16

Felélesztené a kormány a személyi számot, így könnyen összekapcsolhatja a polgárok összes adatát

Publikálás dátuma
2019.03.23. 10:31

Fotó: Shutterstock
A hivatalos magyarázat persze a gyorsabb elektronikus ügyintézés.
Az Alkotmánybíróság 1991-ben betiltotta, de az Orbán-kormány lopakodva visszahozná a személyi szám széles körű használatát, írja a hvg.hu. Így szeptember 1. után készülő e-személyi igazolványok adattároló chipje már tartalmazni fogja a polgárok személyi azonosító jelét is. Az erről szóló, bürokráciacsökkentőnek mondott törvénycsomagot Semjén Zsolt KDNP-elnök, kormányfőhelyettes és Pintér Sándor belügyminiszter nyújtotta be a minap. A javaslat azzal indokol, hogy a személyi szám használatával könnyebbé válik hivatalos ügyek elektronikus intézése. A technikai értelemben egyszerűsítést jelentő megoldás széles körű elterjedése azonban komoly adatvédelmi aggályokat vet fel.   Az egységes, személyi számon nyugvó állami adatbázisok szétválasztása a rendszerváltás egyik fontos vívmánya volt, köszönhetően az AB első elnöke, az információs önrendelkezési jog elszánt harcosa, Sólyom László aktív közreműködésének. A személyi számot azóta csak konkrét célhoz kötötten, az arra feljogosított szervek használhatják. Például a személyiadat- és lakcímnyilvántartó, az anyakönyvi hivatalok, a honvédség, a bíróságok, a választási szervek (de csak belső azonosítóként), illetve a nyomozó hatóságok akkor, ha kifejezetten bűnüldözési célú feladatot látnak el, valamint az állami ingatlan-nyilvántartás. Most viszont ezt a kört is bővítené a benyújtott törvényjavaslattal a kormány. Az e-személyi három évvel ezelőtti bevezetésével az Orbán-kormány nemcsak egyszerűsítette a polgárok életét – a kártyával például ma már a gyógyszer is kiváltható a patikában –, de egy kalap alatt megteremtette annak a lehetőségét, hogy az egy adott személyt érintő, különböző nyilvántartásokban szereplő adatok (idegenrendészeti, lakcímnyilvántartó, adóhivatali, társadalombiztosítási) könnyen összekapcsolhatóvá váljanak. Egy salátatörvénnyel pedig két évvel ezelőtt jogi és technikai értelemben annak is megágyazott, hogy a különböző megfigyelési rendszerekből (térfigyelő kamerák, rendőrségi traffipaxok, a fizetős utak forgalmát figyelő EKR-rendszer, a BKV, a MÁV és a Volán kamerái) származó adatok is egyetlen központi szolgáltatóhoz fussanak be. Amikor az AB majd három évtizede az 1975-ben bevezetett személyi szám likvidálásáról döntött, Holló András, a testület akkori főtitkára a viták nyomán azt is leszögezte: „Az Alkotmánybíróság döntése megfellebbezhetetlen és visszavonhatatlan.” Csakhogy az alaptörvény elfogadására hivatkozva Orbánék utóbb azt is kimondatták a parlamenttel, hogy a 2012 előtti AB-határozatok hatályukat vesztették. Vagyis csak újabb alkotmánybírósági eljárás mutathatná ki, hogy a szem.szám rehabilitálása alighanem még a gránitszilárdságúnak mondott paragrafusokkal összevetve sem feltétlenül állná ki az alkotmányossági próbát. Persze kérdés az is, hogy a mai, kizárólag kormánypárti delegáltakból álló AB szembe merne-e szállni a kormánnyal, mint tette azt a konzervatív többségű Sólyom-féle testület az Antall József irányította MDF–KDNP–FKGP-koalíciós hatalom idején.
Szerző