Orbán a bukásáról beszélt, és gyorsan új célt szabott meg az EP-választásokon

Publikálás dátuma
2019.03.23. 13:47

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A miniszterelnök a migrációs konferencián beszélt, és úgy érezte, hogy majdnem totális baloldali és liberális uralom van Európában.
Impozáns szereplőgárda lépett színre a budapesti migrációs konferencián: többek között beszélt  Nicolas Sarkozy volt francia elnök, Vaclav Klaus volt cseh elnök vagy Alexander Downer volt ausztrál külügyminiszter, írja a hvg.hu.  Aki másként gondolkodik és tenni próbál, azt megtámadja a mainstream sajtó, Nyugat-Európában a think tanknek, a média, a civilek 85 százaléka baloldali liberális, és összehangoltan cselekednek - engedett bepillantást a fejébe Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az ő országában azért jobb a helyzet: "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya, de nyugaton neki és Magyarországnak még sosem volt ilyen rossz a megítélése, mint ma". (Hogy hátországon mit ért, azt nem részletezte, de igazából baloldali hátország nincs - se gazdasági, se intézményi, se média.)   "Most mi itt még kitartunk, de ha nincs egy nagy ország, ami ugyanazt gondolja, mint én, akkor meg fogunk bukni", jósolt Orbán sötét jövőt nem sokkal a néppártból való kizárása után. De azért a reményt is megcsillantotta, mondván: az olaszokban bízhat, mert az nagy ország.
"Győzni könnyű", és most előttünk itt egy kudarc, 2015 óta eltelt négy év, és nem sikerült megoldani a migráció és határvédelem ügyét. És a miniszterelnök új célt is szabott az EP-választásoknak: szerinte a tét az, hogy "bele kell nyúlni a rendszerbe", kell egy olyan belügyminiszteri testület, ami a migráció és határvédelem kérdéseiben dönt, visszavéve ezt a jogot az Európai Bizottságtól. Ezt el kellene érni az EP-választások után.
Szerző
Frissítve: 2019.03.23. 14:56

Megvan Jávor Benedek helye a közös listán, és lesz baloldali bölcsek tanácsa is

Publikálás dátuma
2019.03.23. 12:57

Fotó: Mónus Márton / MTI
A Párbeszéd politikusa a harmadik befutó helyet kapja.
Politikai értelemben a harmadik, közjogi értelemben a negyedik helyet kapta Jávor Benedek, így egyezett meg az MSZP és a Párbeszéd – deklarálta a szocilisták választmányi ülése után Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint egy baloldali-zöld koalíció jön létre, és ez az európai minták alapján természetes. Azt viszont szomorúan konstatálta Karácsony, hogy egyedül ez a két párt, amelyik képes szövetségben gondolkodni – noha év elején úgy tűnt átfogó ellenzéki szövetség formálódhat. Hogy ez nem lett így – hiába követelték a választók – az, nem az MSZP-n és a Párbeszéden múlt. Azonban a Párbeszéd társelnöke nem temeti a közös fellépést, abban bízik, hogy az önkormányzati választásokon minden ellenzéki párt együttműködik, Tóth Bertalan személy szerint is sajnálja a közös lista bukását, mondván: számos alakalommal szorgalmazta, hogy az ellenzéki pártok összekapaszkodva vessenek véget a Fidesz ámokfutásának. Az MSZP elnöke újfent megerősítette, hogy semmiképp nem veszi át Brüsszeli mandátumát, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor szocialista politikusokat követően Jávor Benedek lesz a befutó az EP-megmérettetésen. (Hogy a pártszövetség három képviselőt delegálhasson Brüsszelbe ahhoz mintegy 13 százalékos választási eredményt kell elérnie.) Az Európai Néppárt – emlékeztetett Tóth Bertalan – felállított egy háromfős, úgynevezett „bölcsek tanácsát”, amelyik Magyarországra jön, hogy tájékozódjon, és konzultáljon a Fidesz által létrehozott, szintén háromfős csapattal. Csakhogy az MSZP elnöke szerint egyértelműen nem a Fidesz-belső ügyeiről tárgyalnak, hanem Magyarországot veszik górcső alá: a jogállamiság helyzetét, az uniós és a hazai közpénzek költésének mikéntjét. Így az MSZP és a Párbeszéd szintén felállít egy „bölcsek tanácsát”, és megbeszélésre invitálja a néppárti vizsgálódókat. (A honi ellenzéket Balázs Péter volt uniós biztos és külügyminiszter, Donáth László lelkész, illetve Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter képviseli majd.) Arra kérdésre, hogy miből gondolja, hogy veszélyben Magyarország uniós tagsága, de legalábbis érdekérvényesítő képessége, az MSZP elnöke szerint egyértelműen egy veszélyes folyamat zajlik, ami a perifériára szoríthatja hazánkat. Ugyanis mindenképpen intő jel, hogy: a magyar jogállamiság hiányosságait feltáró Seggentini-jelentést kétharmaddal fogadta el az EP; elindult az eljárás 7. cikkely alapján, aminek eredményeképpen akár fel is függeszthetik Magyarország szavazati jogát; az Európai Néppárt annak ellenére zárta ki a Fideszt, hogy a magyar delegáció a legnagyobb a néppárti frakcióban. Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy több javaslat arról szól, miszerint a jogállami követelmények betartásához kellene kötni a jövőben az uniós támogatásokat. Mivel pedig a jogállam Magyarországon halódik, ha nem jut pénzhez, Orbán Viktor – vélekedett Tóth Bertalan – kiszakíthatja a magyarokat az európai közösségből.
Szerző
Frissítve: 2019.03.24. 17:23

225 milliót költ a kormány, hogy halálos pontossággal lőhessenek a magyar katonák

Publikálás dátuma
2019.03.23. 11:55
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A honvédség ennyiért vásárol optikai irányzékot fegyvereire kedvenc beszállító cégétől.
Összesen 225,66 millió forintért vásárol optikai irányzékokat a honvédelmi tárca Védelemgazdasági Hivatala. Az „Aimpoint CompM3 vöröspontos irányzék+3X MAG nagyító toldat” nevű, gépfegyverekre szerelhető irányzékot és nagyító berendezést a honvédelmi beszerzéseken rendszeresen megjelenő és jól teljesítő Milipol Zrt szállítja le három hónapon belül - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből vagyis a TED-ből. A megrendelés becsült értéke egyébként 225, 9 millió forint lett volna; a Milipol szimbolikus összeggel, ám ennél kedvezőbb ajánlatot nyújtott be a közbeszerzés során. Az viszont hivatalos értesítőből sem derül ki, hogy a honvédség ezért az összegért mennyi darabot vásárol. Nem találtunk erre vonatkozó friss adatot a minisztérium közbeszerzési aloldalán sem, csak egy korábbi szerződést, ami alapján 115 Aimpont CompM3-at és nagyítót vásároltak, ugyanúgy a Milipoltól – méghozzá közel 43,3 millió forintért.
A korábbi szerződésben egy darab irányzék nettó 376 ezer forintba került. Ha az árak azóta sem nem változtak, a honvédelmi minisztérium most hatszáz darab új optikai eszközt szerezhetett be. A közbeszerzési dokumentum azt sem tisztázza, hogy a nagyítóval is ellátott Aimpoint CompM3-asok milyen fegyverre kerülhetnek: a HM Arzenál korábbi demonstrációs videója szerint akár modernizált AK63F-gépkarabélyokra is szerelhetőek, ám az sem kizárt, hogy a honvédség a hazai gyártásban összeszerelt, új Bren 2 cseh gépkarabélyoknál használná a célzóeszközöket.
Szerző