Ha kifizetjük, akkor visszalépsz? – ezt a kiskunhalasi körzetben induló Farkas Gergely kérdezte az LMP-s jelölt Midi Melániától tavaly tavasszal. Farkas arra utalt, hogy akár készek lennének megtéríteni a kampányra addig elköltött 600 ezer forintot az LMP-s indulónak, ha visszalép a javára. Az ajánlatot a másik visszautasította, ám a beszélgetésről titokban készült hangfelvétel a kormánypárti Origónál landolt, és nyilvánosságra került.
Farkas Gergely cselekménye a választás rendje elleni bűntett megállapítására alkalmas – írta Polt Péter legfőbb ügyész a parlamentnek a mentelmi jog felfüggesztését kérő közleményében.
A találkozón csak ketten voltak jelen, a felvételt Midi Melánia készítette, és feltehetően ő „gondoskodott” annak további sorsáról is – állította kérdésünkre elküldött válaszában Farkas Gergely. Eredetileg ugyanezt gondolta Hadházy Ákos, az LMP volt társelnöke is, aki első körben szégyellte magát pártja jelöltjének magatartása miatt. Hadházy aztán felülbírálta álláspontját, és bejelentette: tévedett, amikor feltételezte, hogy Midi Melánia juttatta el a felvételt a „kormánypárti revolverlaphoz”.
Kizárásos alapon feltételezhető, ha nem az LMP-s jelölt, akkor pártjából valaki más szivárogtatta ki a felvételt a kormánysajtóhoz. Bizonyosság nincs. Kerestük Hadházy Ákost, de egy év elteltével ő már nem tudta felidézni, mi győzte meg tévedéséről. Midi Melániának csak a barátnőjével sikerült beszélnünk, a kért visszahívás elmaradt. Kénytelenek vagyunk beérni akkori Facebook-bejegyzésével: „Sajnálatos módon a Fidesz lejárató kampányának részesei lettünk”.
A kiskunhalasi választókerületben amúgy a fideszes induló simán győzött majdnem 56 százalékkal. Farkas Gergely 33 százalékot, Midi Melánia 2,5 százaléknál is kevesebbet kapott (a DK-s nem érte el a 6 százalékot).
Farkas Gergely ügyében Budai Gyula (Fidesz) országgyűlési képviselő és egy magánszemély tett feljelentést – válaszolta lapunknak a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozást tavaly május 10-én rendelték el, a mentelmi jog felfüggesztésének „indítványozása több bizonyítékon alapszik”. A nyomozás érdekeire hivatkozva a központi főügyészség további információkat nem adott.
Bár egyelőre nem tudni, milyen egyéb bizonyítékai vannak az ügyészségnek, a hangfelvétel önmagában is elegendő lehet. Legalábbis az általunk megkérdezett egyik választási szakértő – aki nem akart névvel nyilatkozni – úgy vélte, hogy elvileg megalapozottnak látszik az ügyészség gyanúja. A gond az, hogy ennél sokkal súlyosabb visszaélések is büntetlenül maradnak.
Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is arra a következtetésre jutott, hogy Farkas Gergely valóban elkövethette a Btk. egyik pontjában szereplő magatartást, amely az anyagi juttatással való befolyásolás tilalmáról szól. Hiszen az eddigi információk alapján úgy tűnik, hogy Farkas Gergely anyagi juttatásként a felmerült kampányköltségek megtérítését ajánlotta az LMP jelöltjének.
Azokban az ügyekben azonban, amelyekben a kormányzó párt jelöltje volt érintett, az ügyészség kevesebb lelkesedéssel folytatta le az eljárásokat – tette hozzá Szabó Attila. Példaként említette az egyik pécsi esetet, amelyről annak idején az Átlátszó számolt be. A parlamenti választáskor egy férfi – aki a kormánypárti jelölt kilétével sem volt tisztában – a szavazókörben közölte: őt azért fizették, hogy a fideszes jelöltre szavazzon.
A TASZ tájékoztatása szerint ebben az ügyben a nyomozó hatóság azért nem folytatott nyomozást, mert nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az anyagi juttatás befolyásolta a választókat szavazatuk leadásában.
