Lehetetlen megmondani, milyen rendszerben és mennyi uniós pénz jut 2020-27. között a mezőgazdaság támogatására. A Bizottság csökkentené az agrárbüdzsét és egy új támogatási rendszert javasolt. Az Európai Parlament ezzel szemben a forrásokat érintetlenül hagyná. A Fidesz európai parlamenti (EP) frakciója nem támogatta ezt a javaslatot, pontosabban a szavazásnál tartózkodott.
A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a kormányközelinek tartott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) –melynek elnöke a parlament fideszes alelnöke, Jakab István - és a fideszes országgyűlési képviselő Győrffy Balázs vezette Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) viszont gyakorlatilag az EP-javaslat támogatására, vagyis a támogatások csökkentése elleni petíció aláírására kérte tagjait. A két szervezet vezetői szerint a Magyarországnak jutó forrásokat meg kell őrizni.
Az EB javaslata megnyirbálná 2020. után a Közös Agrárpolitika (KAP) kereteit, s ez a mezőgazdasági támogatások valamennyi pillérét érintené. Például a mintegy 15 ezer forinttal csökkentené a közvetlen területalapú támogatást, vagyis a jelenlegi átlagos hektáronkénti 70 ezer forintos támogatás 55 ezer forintra olvadna – figyelmeztetett Győrffy Balázs. A NAK elnöke szerint pedig a magyar gazdák jövedelmi helyzete már most sem kielégítő.
Ritka pillanata az elmúlt 10 évnek, hogy a fideszes agrárszervezetek és az MSZP azonos platformra került, de most ez történt. Ujhelyi István az ellenzéki párt EP-képviselője és Harangozó Gábor az MSZP agrárszakértője jogosnak tartja NAK és a Magosz petícióját aláíró gazdák követelését, és így közvetve e témában egyetért e szervezetek álláspontjával is.
A magyar kormány is tehetne azért, hogy több pénz jusson az agráriumra, a vidékfejlesztésre, hiszen az uniós és a régiós 30 százalékos nemzeti támogatási aránnyal szemben az uniós vidékfejlesztési forrásokat alig 15 százalékos nemzeti önrésszel támogatja a kormány – jegyezte meg Harangozó Gábor. Ezért az MSZP egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen egységesen 30 százalék a nemzeti hozzájárulás mértéke.
A területalapú támogatást pedig sokkal szigorúbb környezetvédelmi előírások, például a mind kevesebb vegyszerhasználathoz kötné a Bizottság és ezzel az MSZP is egyetért. A megnövekedett költségeket, kisebb hozamokat viszont legalább hektáronként 100 ezer forinttal kellene elismerni.
A szakember szerint át kell alakítani a területalapú támogatás rendszerét is. A jelenlegi a nagyüzemi növénytermesztést ösztönzi. Ezért a kifizetéseket foglalkoztatáshoz is kellene kötni, akár kiegészítő tevékenységhez. Természetesen differenciálni lehet, és termelési ágazattól függően, bizonyos birtokméret alatt nem lenne kötelező a foglalkoztatás.
Brüsszelben olyan elképzelés is forog, hogy 250 hektár fölötti birtoktestre ne fizessenek területalapú támogatást. A magyar mezőgazdaság kibocsátásának háromnegyede azonban ennél nagyobb területű agrárvállalkozásokból ered, s ez versenyhátrányt jelentene, ezért elfogadhatatlan – mondta Harangozó Gábor.
A környezet- és természetvédelem előtérbe kerülése helyes, de az ebből adódó bevételkiesést, költségnövekedést pótolni kell - mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Népszavának. Ezen kívül viszont nem sok mindenben értett egyet a rivális gazdaszervezettel, a kamarával és az MSZP politikusaival.
Horváth szerint a legfontosabb vívmánya a Bizottság előtt lévő KAP javaslatnak az, hogy az bejelentve foglalkoztatott alkalmazottak bérét és közterheit elismeri az új támogatási rendszer és a mezőgazdasági béreket legalább közelíthetné a feldolgozóipari, szolgáltatói bérekhez.
Erre egyre nagyobb szükség is lenne az égető szakképzett munkaerő hiánnyal küzdő ágazatban.
Ez egyébként visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, a közmunkások „rabszolga” munkáját is. Ez sokaknak nem tetszik, főleg azoknak, akik eddig mindenféle ellentételezés nélkül tehették zsebre a területalapú támogatást.
Ugyancsak lényeges változás, hogy a területalapú támogatás alapja nem lehet több 60-100 ezer eurónál. Ha a vállalakozónak a bérek, közterhek után még a 60 ezer euró (18,9 millió forint) fölött is járna területalapú támogatás, akkor a 60 ezer euró alaptámogatás fölött lépcsőzetesen csökkenő mértékben kaphat többlet támogatást, de maximum 100 ezer euróig (31,5 millió forint).
A Bizottság javaslata alapján lazulna az a keretrendszer, amelyben a nemzetállamok támogathattak bizonyos, számukra fontos célokat. Az uniós forrásokat akár 50 százalékkal is megtoldhatják majd a kormányok. Nagyobb összeg juthat a precíziós gazdálkodás, az öntözés és más fejlesztési célokra.
A MOSZ főtitkára a Bizottság javaslatát támogatja, ami a hibák kiszűrése után javíthat a vidék megtartó erején.
