Nem hagyják magukat a magánkiadók: továbbra is elérhetőek a hivatalos tankönyvjegyzékről eltávolított köteteik

Publikálás dátuma
2019.03.27. 09:00

Fotó: Népszava
Szülői aktivistacsoportok is szerveződnek az állami tankönyvmonopólium ellen.
Valamennyi iskolába elküldte alternatív tankönyvjegyzékét a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ); a 2019/2020-as tanévre szóló hivatalos jegyzékről ugyanis több mint 800 népszerű magánkiadós tankönyv hiányozni fog, mert az Oktatási Hivatal nem hosszabbította meg engedélyüket – annak ellenére sem, hogy azok megfelelnek a jelenleg hatályos Nemzeti alaptantervnek és a kerettanterveknek. A kormány a tankönyvellátásról szóló törvény módosításával lényegében megtiltotta a magánkiadós tankönyvek engedélyeztetését, hogy ezzel vegye rá az iskolákat az „újgenerációs” állami tankönyvek rendelésére. Az intézkedések ellen szülői, tanári és diákszervezetek is tiltakoznak, nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta: a magyar tankönyvpiac monopolizációja jogellenes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. Az Orbán-kormányt mindez hidegen hagyta, ezért most a civilek próbálják menteni a menthetőt, hogy a kétes minőségű, sokszor botrányos hibáktól hemzsegő állami „újfejlesztésű” tankönyvek mellett a jól bevált kötetek továbbra is a tanárok, diákok rendelkezésére álljanak. – A szülőknek és a pedagógusoknak is joguk van ahhoz, hogy az általuk legjobbnak ítélt tankönyvet válasszák a diákok számára, ezt semmilyen jogszabály nem tiltja – nyilatkozta lapunknak a TANOSZ alelnöke. Romankovics András szerint a másodlagos tankönyvrendelés eddig is működött, igaz, eddig nem mutatkozott rá akkora szükség, mint most. Szerinte hazugság, amit a kormány állít arról, hogy egyre népszerűbbek az állami kiadású tankönyvek. Pont az ellenkezője igaz: az állami tankönyvellátó, a KELLO saját adatai is azt mutatják, csökkent ezeknek a könyveknek az iskolai rendelési aránya; a 2015-ös 74,4 százalékról 2018-ra 68 százalékra esett vissza. Ezen belül a legnagyobb arányban épp az „újgenerációs” tankönyvek népszerűsége csökkent: míg 2015-ben egy-egy ilyen könyvből átlagosan mintegy 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, 2018-ban már csak 12,6 ezret, ami 37 százalékos visszaesés. A legújabb állami tankönyvek a szülők tetszését sem nyerték el. A Szülői Hang Közösség felmérése szerint azokat mintegy 80 százalékuk elutasítja. A szervezet ezért március elején Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének is levelet írt, kérve, hogy az oktatással kapcsolatos döntésekben a szakmaiságot helyezzék előtérbe – mert az, hogy a gyerekek szűkebb választékból kapnak gyengébb minőségű kiadványokat, nem tekinthető igényes szakmai lépésnek. Érdemi választ eddig nem kaptak a minisztertől. Aktivista programot is indítottak annak érdekében, hogy ott, ahol erre lehetőség nyílik, a szülők összefogva és a tanárokkal együttműködve maguk vehessék meg a preferált köteteket. – Országszerte eddig valamivel több mint száz ilyen szülői közösség állt össze – mondta Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója. Arra a kérdésünkre, ez nemcsak a jobb anyagi helyzetű szülők gyerekeit segíti-e, úgy válaszolt: mivel nem egész könyvcsomagokat szükséges rendelni, a költségek diákonként mindössze 1-2 ezer forintra rúgnának. Csoportos rendelés esetén a kiadók 10-20 százalékos kedvezményt is tudnak adni és az iskolai alapítvány is beszállhat a költségekbe. Az egész helyzetet úgy jellemezte: abszurd, hogy csak a legjobb tankönyveket akarják a gyermekeiknek, az állam mégis ilyen nehézségeket állít eléjük.
Szerző
Témák
tankönyv

A híres magyar kolbászváros a kormány segítségével fenyítené meg a disznótartókat

Publikálás dátuma
2019.03.27. 08:55

Fotó: DAMIEN MEYER / AFP
Az Agrárminisztériumhoz fordulnak, hogy az önkormányzatok szabályozhassák a településen belül a mezőgazdasági haszonállatok tartására szolgáló övezeteket – mondta a gyulai polgármester.
Az állattartással kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezi az Agrárminisztériumnál a gyulai képviselő-testület – írja a beol.hu. Görgényi Ernő polgármester a testület közelmúltbeli ülésén azt mondta: a jelenlegi törvényi környezet nem biztosít megfelelő lehetőséget a zavaró hatások elleni hatékony fellépésre. Szerinte a jogszabályok elsősorban az állatok védelmét szolgálják, az emberek jólétét viszont nem óvják az állatok által kiváltott hatásoktól. „Jó szándékú törvénymódosítás született 2012-ben, ami a magyar állattartás fellendítését célozta. Az önkormányzatoknak akkortól nincs lehetőségük arra, hogy helyileg korlátozzák vagy tiltsák az állattartást” – közölte, hozzátéve, hogy napjainkban akár a várfürdő mellett is lehetne disznót nevelni.
Szavai szerint a polgármesteri hivatal továbbra is elkötelezett amellett, hogy folyamatosan megpróbálja újabb és újabb eljárásokkal azoknak az érdekeit védeni, akiket joggal zavarnak a szagok, a legyek és az egyéb kellemetlen hatások. Emellett jogszabály-módosítást kezdeményeznek az Agrárminisztériumnál, aminek a lényege, hogy az önkormányzatoknak ismét legyen lehetőségük a helyi viszonyok alapján szabályozni a településen belül a mezőgazdasági haszonállatok tartására szolgáló övezeteket, valamint az egyes övezeteken belül a haszonállatok számát. Görgényi Ernő kiemelte: megpróbál más fürdővárosok polgármestereivel is együttműködni a kérdésben, hiszen nem hiszi, hogy egyedi problémáról van szó. Mint mondta, nehéz elhinni, hogy Hévízen vagy Hajdúszoboszlón is örülnének annak, ha egy apartmanház vagy szálloda mellett 8-10 disznót vagy éppen 18 kecskét tartanának.
Szerző
Frissítve: 2019.03.27. 12:54

Czeglédy-ügy: kiadta informátorát az ügyészségnek a kormánylap, csak hogy vesszen az MSZP-s politikus

Publikálás dátuma
2019.03.27. 08:25

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A PestiSrácok újságírója aktívan beavatkozott a Czeglédy Csaba ellen zajló büntetőügybe.
Kiadta az ügyészségnek a neki súgó MSZP-s informátort a PestiSrácok újságírója, hátha így eredményesebb lesz a nyomozás, és méltatlankodva kevesellte a „politikai szálat” a büntetőügyben – derül ki a hvg.hu birtokába került nyomozati anyagokból. A portál azt írja: a lap újságírója, Füssy Angéla a dokumentumok szerint aktívan beavatkozott a Czeglédy Csaba ellen zajló büntetőügybe, amikor az ügyészség előtt felfedte és kiadta saját szocialista belső informátorát, aki kifejezetten anonimitást kérve szállította neki az információkat. Mint írják, az erről szóló dokumentumok bekerültek a nyomozati iratanyagba: a több tízezer oldalt kitevő aktában egy külön fejezetet szentelnek a PestiSrácok munkatársától származó, illetve vele kapcsolatos 39 oldalnyi anyagnak. Ez egy saját néven írt beadványát is tartalmazza, amelyet egyenesen a legfőbb ügyésznek, Polt Péternek címzett, mivel szerinte „csak a legmagasabb szintű ügyészi közbenjárás” biztosítja a Czeglédy és társai elleni „eljárás eredményes lefolytatását”. A beadványban 3 oldalon keresztül arról ír Poltnak, hogy „oknyomozó újságíróként olyan információk és kapcsolatok birtokába került, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják” a Czeglédy-ügyet, ezért ezeket továbbadja a vádhatóságnak. Az iratból az is kiderül, hogy már korábban is aktívan belefolyt az ügybe: ugyanígy, bejelentéssel élt a NAV nyomozást folytató Csongrád megyei hatóságánál is, ezt követően ki is hallgatták Szegeden, azonban „sajnálatos tapasztalatai szerint azóta az ügyben érdemi elmozdulás” nem történt. „Hiábavalóan jeleztem, hogy mivel a Czeglédy Csaba alatt kiépült hálózat konkrétan politikai célokat szolgált, a politikai szál nem mellőzhető” – sérelmezi Polt Péternél. A kihallgatásán sajnálatosan azt tapasztalta, hogy az eljáró hatóság „gyakorlatilag teljesen kizárja a politikai szálat, ami a lelke, mozgatója és a célja a bűnszervezetnek”. A PestiSrácok újságírója azért is elégedetlenkedik, mert még tanúkat is szállított a nyomozóknak, de szerinte ezeknek az általa prezentált közreműködőknek a kihallgatása sem volt „teljeskörű”. „Amint kényes részletekről akartak beszélni” az adóhatósági nyomozók „leállították őket arra hivatkozva, hogy politikai kérdések és szereplők nem tartoznak a nyomozáshoz” – sérelmezi a beadványban. Így most már egyesen a legfőbb ügyészhez fordul, hogy „két fontos tényezőt” hozzon a tudomására.
Azt írja, hogy egy közös ismerős révén kapcsolatba került az ügy egyik kiemelt gyanúsítottjával, K. Norberttel, akit ő „erősített, erősít a mai napig abban, hogy a hatóságokkal együttműködjön”. Nyomatékosan kéri a „Legfőbb Ügyész urat”, hogy „személyes közbenjárásával, beavatkozásával segítse”, hogy az ügyészség vádalkut kössön az általa ösztökélt K. Norberttel, és mivel aggasztó, hogy kiszivárognak az információk „vizsgálja meg az eljárás Csongrád megyéből való áthelyezésének lehetőségét”.
A PestiSrácok munkatársa egy másik alapvető etikai normát is semmibe vesz: a kifejezett kérése ellenére kiadja azt az MSZP-s forrását. Annyira fontos lehetett számára, hogy közrehasson az eljárásban, hogy nemcsak személyazonosságát fedi fel, de becsatolta a tőle bizalmasan kapott üzeneteket, illetve e-mailt is. Azt állítja az újságíró, hogy az informátor vette fel vele a kapcsolatot, mert szerinte rajta keresztül akarta „félrevezetni a nyilvánosságot, és más irányba terelni az egész büntetőügyet”.
A portál megkeresésére Füssy Angéla közölte:

„Nem tagadom, valóban írtam beadványt az ügyészségre, azt viszont teljesen elképesztőnek tartom, hogy ez a HVG-hez kerül.”

Amikor az informátora kiadására kérdeztek rá, annyit közölt, hogy „a továbbiakban nem szeretnék önnel tovább beszélgetni”, és letette a telefont. A portálnak az informátor – miután értesült arról, hogy az újságíró kérése ellenére kiadta a vádhatóságnak – úgy fogalmazott, „ha ilyet csinált, az őt minősíti”. Állította, hogy nem ő kereste Füssyt, és a Czeglédy-ügyhöz sincs semmi köze, már annak sem örül, hogy „összemossák ezekkel az emberekkel”.
Czeglédy Csaba a portál megkeresésére úgy reagált:

„Megdöbbentő, de egyben jól jellemzi a mai magyar valóságot, ami történt: egy újságíró tűzön-vízen át védi az informátorát, főleg a hatalommal szemben, erre a Fidesz által működtetett PestiSrácok munkatársa, nemhogy védte, de önként és dalolva adta ki az ügyészségnek több forrását is.”

Szerinte „ebből is látszik, hogy Füssy nem újságíró, és ahol dolgozik, az sem szerkesztőség”.

„Az újságírók egy normálisan működő demokráciában a hatalmat ellenőrzik, és nem azt kiszolgálva asszisztálnak egy megtorláshoz, sőt, Füssy még tanúnak is jelentkezett ellenem”

– tette hozzá.

Azt mondta, „egyértelmű, hogy a Fidesz az árulást szereti, az árulót nem, hiszen az újságírójuk a saját MSZP-s párttársairól – egyébként hamis – információkat lelkesen szolgáltató politikust dobta fel”. Szerinte ugyanis az egykori párttársa valótlanul állított róla több mindent Füssynek, de utóbbit újságíróként „ez sem jogosítja fel arra, hogy elárulja a forrását”.
Szerző
Témák
Czeglédy Csaba
Frissítve: 2019.03.27. 08:45