Putyin diktátorszövetségese rájött, hogy ha az orosz medve a tenyeréből eszik, a lábából is fog

Publikálás dátuma
2019.03.27. 08:13
Vlagyimir Putyin és Alexander Lukasenko (jobb) egy korábbi, barátságos hokimeccsen. Fagyossá vált köztük a hangulat
Fotó: SERGEI CHIRIKOV /
Egy hónapon belül süllyedt a mélypontra Moszkva és Minszk viszonya, az oroszok exportadóval sújtják a szomszédjuknak árult kőolajat.
Nem több mint egy hónapon belül Oroszország és Fehéroroszország eljutott első számú vezetőik barátságos csúcstalálkozójától a súlyos diplomáciai feszültségig. A minszki külügyminisztérium azzal vádolta Mihail Babics orosz nagykövetet, hogy hamis adatokkal sározza a belorusz országot az interjúiban, és képtelen különbséget tenni egy orosz szövetségi régión belüli kerület, illetve egy független állam között. Kisvártatva hasonló hangon megfogalmazott válasz érkezett a moszkvai külügytől - írja a Moscow Times-on megjelent háttérelemzésében Artyom Shraibman, a Carnegie Moscow Center politikai kommentátora, cikkét pedig a Napi.hu szemlézi. Az elemzés emlékeztet rá, a  két ország az elmúlt évtizedekben mindig rendezni tudta a vitáit azon az alapon, hogy megtalálta az egyensúlyt a belorusz igények és az ezek teljesítéséhez szükség orosz erőforrások között. Legújabb vitájuk viszont lefagyott.
Minszk dollármilliárdokat veszít azon, hogy Moszkva új exportadót vetett ki a szomszédjába kivitt kőolajra, amivel lehetetlenné tette, hogy a fehéroroszok a piaci ár alatt, olcsón vett orosz olajból készült finomított termékeken, amelyeket piaci áron értékesítenek, nagy hasznot zsebeljenek be.

Fehéroroszország azzal vádolja az oroszokat, hogy ezzel felrúgják az Eurázsiai Gazdasági Unió szabadkereskedelmi szabályait. Erre azt a választ kapja, hogy Moszkva visszatért egy az 1990-es években a felek közt létrejött megállapodáshoz, amelynek értelmében a két országnak szoros gazdasági-politikai unióra kell lépnie egymással. Tessék ehhez igazodni! Szakértők úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő úgy akar hatalmon maradni mandátuma 2024-es lejárta után, hogy átveszi az orosz-fehérorosz unió irányítását. 
Figyelembe véve a két ország nagysága és népessége közti különbséget - a közel 147 milliós, 1649 milliárd dollár GDP-t termelő Oroszország áll szemben a nem egészen 9,5 milliós, évi 60 milliárd dollár GDP-t elérő (ez a magyar GDP körülbelül fele) Fehéroroszországgal - ez nem jelent mást, mint teljes beolvasztást. A beloruszok azonban, különösen az elit megszokta a függetlenséget, az ország államfője, Alekszander Lukasenko egyenlőségjelet tesz a szuverenitás és saját hatalma közé. Lukasenko tapogatózása a vita nyomán a nyugati országoknál semmit sem ígér, mert nem bíznak benne. Így az orosz álláspont egyszerű: ha nem akartok integrálódni velünk, akkor szerezzetek máshonnan olcsó olajat! Majd meglátjuk, mire mentek. Más esetben erre a dacolás lenne a választ és a két ország messze eltávolodna egymástól. Lukasneko azonban nincs abban a helyzetben, hogy keménykedjen: Európában nem akarnak befogadni a személyében egy autokratát, és ha szétzilálódnának az orosz-fehérorosz gazdasági kapcsolatok, az olyan gazdasági katasztrófa lenne, amire gondolni se mer - véli a Moscow Times cikkírója. Babics munkáját megnehezíthetik Belaruszban, de ezen túl a felek nem érdekeltek a feszültség fokozásában. A fehérorosz gazdaság időt nyerhet, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez, ami nem lesz könnyű, mert az oroszok a mezőgazdasági termékektől a katonai járművekig belső forrásokból helyettesítik a szomszéd országból érkező importot. Minél nagyobb része zajlik le ennek az átalakulásnak Lukasenko regnálása alatt, annál könnyebben szabadulhatnak meg utódai az ország posztszovjet oroszfüggőségétől - zárja optimista felütéssel cikkét a Carnegie Moscow Center munkatársa.
Szerző

Kényszerleszállást hajtott végre egy Boeing 737 Max Floridában

Publikálás dátuma
2019.03.27. 07:43

Fotó: JASON REDMOND / AFP
A gép nem szállított utasokat, a pilóta hajtóműhibáról számolt be.
Kényszerleszállást hajtott végre Floridában egy Boeing 737 Max 8 típusú repülőgép kedden. A Southwest Airlines 8701-es járatán a meghibásodás idején egyetlen utas sem volt, a légitársaság éppen a kaliforniai Victorville-be akarta szállítani az az Orlando Nemzetközi Repülőtérről – írja a CNN. A légitársaság szerint a gép pilótája a felszállás után hajtóműhibáról számolt be. A repülőt azért akarták a kaliforniai reptérre vinni, mert a légitársaság ott tárolja a Boeing 737 MAX gépeket, miután világszerte megtiltották a Boeing 737 MAX 8 és MAX 9 típusú gépek repülését. A közelmúltban kétszer is katasztrófát szenvedtek a Boeing 737 MAX típusú gépei. Márciusban az etiópiai légitársaság 302-es számú járata zuhant le, a Boeing 737 MAX 8 típusú gépen tartózkodó 157 emberből senki nem élte túl a katasztrófát. Öt hónappal korábban a Lion Air indonéz légitársaság egy ugyanilyen típusú Boeingje zuhant a Jáva-tengerbe, a repülőn tartózkodó 189 ember életét vesztette. A Boeing érintett modelljeit a tragédia óta sok országban nem engedik repülni a légügyi hatóságok, megrendelések ezreit mondták vissza.
Szerző

Bécsben tartottak házkutatást az új-zélandi terrortámadás ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.26. 19:13
Brenton Tarrant a bíróságon.
Fotó: AFP
Egy 30 éves osztrák szélsőjobboldali férfi elismerte, hogy néhány hónapja jelentős adományt kapott a christchurchi mecsetben 50 embert meggyilkoló ausztrál merénylőtől.
Házkutatást tartottak a christchurchi mecsetekben elkövetett merénylettel kapcsolatban egy osztrák szélsőjobboldali férfi bécsi lakásában – írja a 24.hu az osztrák ügyészség keddi bejelentése nyomán. A 30 éves Martin Sellnernél, az Osztrák Identitárius Mozgalom (IBÖ) társalapítójánál „terrorszervezethez tartozás” gyanúja ügyében vizsgálódtak. Az aktivista beismerte, hogy néhány hónapja 1500 eurós (474 ezer forint) adományt kapott Brenton Tarranttől, a március 15-én az új-zélandi Christchurch két mecsetében 50 hívőt meggyilkoló ausztrál férfitól. Egy most közzétett videóban Martin Sellner ennek ellenére az állította, hogy „semmilyen kapcsolatban” sem állt Tarranttel, csak annyit ismert el, hogy rövid köszönő emailt küldött neki. Sebastian Kurz kancellár kedden szorgalmazta, hogy
„a christchurchi merényletek felelőse és az osztrák identitáriusok közötti mindenféle kapcsolatot maradéktalanul és minden elnézés nélkül tárjanak fel”.

A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy közép-európai és balkáni körútja során Tarrant Ausztriában is járt. Sajtóértesülések szerint valószínűleg november 26-án érkezett Bécsbe, és állítólag Karintiába, Salzburgba és Innsbruckba is elutazott.

A házkutatás során lefoglalták Martin Sellner számítógépét és telefonját is. Az aktivista ellen, akit kitiltottak Nagy-Britanniából, tavaly az IBÖ tizenhat másik tagjával együtt eljárás folyt „bűnszervezet létrehozása” és „fajgyűlölő ideológia terjesztése” miatt, de júliusban felmentették.
Szerző