Előfizetés

Az Alzheimer-kórt is távol tarthatja a cukorbetegség kezelése

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.27. 13:24
Illusztráció
Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
A kezeletlen cukorbetegek esetében jóval gyorsabban fejlődik ki demencia – állapították meg új tanulmányukban a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kutatói.
A szakemberek cukorbeteg, prediabétesz állapotúak és normális vércukor szinttel bíró embereket vizsgálva kiderítették, hogy kezeletlen cukorbetegség esetén az Alzheimer-kór tünetei 1,6-szer gyorsabban fejlődhetnek ki, mint a diabéteszben nem szenvedőknél - írta a Híradó.hu.
Távol tarthatják az Alzheimer-kórt azok a betegek, akiknek kezelik a cukorbetegségét

– írták a szakemberek a Diabetes Care tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Eredményeink hangsúlyozzák a cukorbetegség és más anyagcsere-betegség korai felfedezésének fontosságát – közölte Daniel A. Nation, az USC pszichológusa. 
„A cukorbetegek esetében a gyógyszerezés egyértelműen köthető ahhoz, hogy milyen gyors ütemben fejlődnek ki az Alzheimer-kór és a demencia, a szellemi elbutulás tünetei”

– tette hozzá.

 A kutatók mintegy 1300 55 éves vagy idősebb ember esetében a tau-patológiát hasonlították össze, azt az agyban lassan szétterjedő fehérjegubancok összességét, amelyek egyértelműen az Alzheimer-kór jelei. A vizsgáltak közül 54 volt nem kezelt 2-es típusú cukorbeteg, 67 kezelésben részesülő cukorbeteg. A vizsgált alanyok közül 530-nak volt normális a vércukor szintje, és 250-en voltak a cukorbetegség előszobájában.

Nem pisil több ivóvizet a híres brüsszeli Manneken Pis-szobor

Népszava-MTI információ
Publikálás dátuma
2019.03.26. 19:02
A brüsszeli Manneken Pis, azaz a "pisilő kisfiú" szobra
Egészen mostanáig senki nem gondolkozott el azon, vajon mi történik a vízzel, ami kifolyik a közkedvelt turistalátványosságból. Brüsszel most hadat üzent a hasonló pazarlásnak.
Nem pisil többé ivóvizet a híres brüsszeli Manneken Pis-szobor: a város illetékesei ugyanis a közelmúltban azzal szembesültek, hogy a "pisilő kisfiú" szobrából napi 1000-2500 liter friss víz ömlik egyenest a csatornába - számol be róla az MTI. A közkedvelt szökőkút a 61 centiméter magas meztelen fiúcskával Jérôme Duquesnoy barokk mester műve, a belga főváros egyik közkedvelt látványossága. Az eredeti szobor 1619-ben készült, ma már egy brüsszeli múzeum gyűjteményének darabja, egy másolat helyettesíti a Grand Place mellett, a belga főváros középkori központjában - idézte fel a The Guardian brit napilap honlapja.
A közelmúltban Régis Callens, egy helyi energetikai szakember állapította meg, hogy a szoborból naponta mintegy 1000-2500 liter tiszta ivóvíz - tíz háztartás szükséglete - folyik el és vész kárba.

"Azt hittük, zárt rendszerű és semmit sem fogyaszt" - mondta Callens, aki a szobron elhelyezett mérő adatait vizsgálta meg, amelyre senki ügyet sem vetett korábban.

A kifolyó víz elvezetésére a héten készítettek egy csatornát, amelyből visszavezetik a vizet a szoborhoz. Később egy állandó vízkeringető rendszert is építenek hozzá. Benoît Hellings, az egyik brüsszeli városatya elmondta: négyszáz év után először nem friss vizet pisil a Manneken Pis.

"A város most megvizsgálja az összes központi szökőkutat, hogy ne fordulhasson elő hasonló pazarlás. Emellett az iskolákban és a sportcentrumokban is ellenőrzik a hasonló kutakat. Példát kell mutatnunk, és mindenkit arra biztatunk Brüsszelben, hogy figyeljen a vízfogyasztására" - fűzte hozzá.

A Manneken Pis bronzszobor a legendák egyike szerint egy kisfiúnak állít emléket, aki ily módon oltotta el a Brüsszel ostromlói által gyújtott tüzet. A szoborról számtalan másolat készült. Az eredeti szobrot többször megrongálták és ellopták, például 1817-ben. A köztéri szobrot rengeteg turista fotózza nap mint nap. A meztelen fiúcskának csaknem ezer ruhája van, és az év 130 napján ezekbe öltöztetik.

Mellkasi fájdalmat nem csak szívbetegség okozhat

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.03.26. 14:14
Illusztráció
Fotó: Alice S. /BSIP / AFP
Minden, a mellkasban elhelyezkedő szerv – a szív, a szívburok, a tüdő, a mellhártya, a légcső, a nyelőcső és a fő verőér, vagyis az aorta – betegsége, de akár a háti csigolyák eltérései is állhatnak a mellkasi fájdalom hátterében.
A nyugalomban észlelt szorító mellkasi fájdalom jelezhet szívinfarktust. Kísérheti nehézlégzés, verejtékezés, halálfélelem, és a fájdalom kisugározhat a bal karba is. Ilyenkor a koszorúerek egyikében elzáródás keletkezik, amelyet általában vérrög okoz. A koszorúér gyors megnyitása életmentő lehet, hiszen minél előbb áll helyre a szívet ellátó vérkeringés, annál kisebb az elveszített szívizom mennyisége – mondta dr. Menyhárt Orsolya, a Budai Egészségközpont belgyógyász, kardiológusa a Népszavának.
Koszorúér-szűkület esetén fizikai terhelés vagy érzelmi stressz, amely nyugalomban megszűnik. Hátterében általában a koszorúér meszes szűkülete áll. Hasonló panaszt válthat ki szívbillentyű-betegség is. Az a beteg is tapasztalhat mellkasi fájdalmat, akinek éppen szívritmus-zavara zajlik, ezt a nyugalomban jelentkező, szapora szívverés jelzi, amelyet gyakran szédülés és akár eszméletvesztés is kísérhet. 
Hirtelen, éles, késszúrásszerű fájdalmat okoz az aorta falának megrepedése, a tüdőembóliára pedig a hirtelen kialakuló nehézlégzés hívhatja fel a figyelmet, amelyhez a mellkasi fájdalom mellett gyakran vérköpés is társul. 

Ne várjunk!

Magyarországon a leggyakoribb szívbetegség a koszorúér-szűkület, amelyet ha nem kezelnek időben, infarktus lehet a következménye. Idősebbeknél gyakoriak a különböző szívbillentyű-betegségek, fiatalabbak körében pedig a szívritmuszavarok. Fontos tudni, hogy gyenge szívpumpa-funkció esetén gyakran csak fáradékonyság, lábdagadás okoz panaszt – tette hozzá dr. Menyhárt Orsolya.
A szívbetegségek kialakulásában a szív-, érrendszeri rizikófaktoroknak kiemelt és kutatások által bizonyított hatása van; a dohányzás, az elhízás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a mozgásszegény életmód, a krónikus vesebetegség, a magas vérnyomás és a családi halmozódás is kockázati tényezői. 
Célszerűbb lenne megelőzni, de a korai felismerése életmentő lehet. Minden mellkasi fájdalom alapos orvosi kivizsgálást igényel. Nyugalmi mellkasi panasz, ájulás esetén azonnal segítséget kell kérni, de a visszatérő tünetek kivizsgálásával sem érdemes sokat várni – hangsúlyozta a kardiológus.

Nem szívbaj

Pánikbetegség is okozhat mellkasi fájdalmat, amelyet szapora szívverés és légzés is kísérhet, ezért nem könnyű a szívbetegségektől megkülönböztetni, különösen első alkalommal, de a szívultrahang-, labor-, EKG- és a véroxigén telítettségének vizsgálata egyértelműsítheti a diagnózist, hiszen ez a probléma nem szervi eredetű.     A tüdő- és a mellhártya betegségeinek következtében kialakuló mellkasi panaszok a légzéssel, míg a mozgásszervi eredetűek pedig bizonyos mozdulatokkal vagy testhelyzetekkel mutatnak kapcsolatot. 
A nyelőcső eredetű mellkasi diszkomfort-érzés, amely például reflux esetén tapasztalható, általában vízszintes testhelyzetben, illetve étkezés, főleg nagyobb mennyiségű, vagy bizonyos ételek – kávé, tea, paradicsom - fogyasztása után jelentkezik, és általában égő, mellkasi vagy felhasi fájdalmat okoz. Ha a mellkasi fájdalom oka nem szívbetegség, a kardiológiait gasztroenterológiai, majd mozgásszervi, illetve tüdőgyógyászati vizsgálat kell, hogy kövesse – mondta a szakorvos.