Szájer maradhat alelnök - a felfüggesztési határozat a frakcióra nem, csak a pártra érvényes

Publikálás dátuma
2019.03.27. 13:41

Fotó: Dominique Hommel / Európai Parlament
A képviselőcsoport majd akkor lép, ha lesz végleges döntés az EP-választások után.
A 12 fideszes európai parlamenti képviselő egyelőre annak ellenére is maradhat az Európai Néppárt (EPP) frakciójában, hogy a pártcsaládban a múlt héten felfüggesztették a Fidesz tagságát, hivatkozik a Politicora a 444.hu. Esteban González Pons, az EPP-képviselőcsoport egyik alelnöke szerint nem érkezett kérelem egyik fideszes politikus frakcióbeli felfüggesztésére sem. „A parlamenti frakció más, mint a párt. A frakcióban eddig senki nem kezdeményezett semmilyen döntést a fideszes képviselők tagságával kapcsolatban”. Így például Szájer József is megtarthatja alelnöki pozícióját a néppárti frakcióban. González Pons hozzátette, a képviselőcsoportnak megvan a maga eljárása egyes tagpártok vagy tagok kizárására vonatkozóan, sőt arra is van lehetőség és precedens, hogy valaki csak a frakciónak legyen tagja, az Európai Néppártnak nem.
Szerző
Frissítve: 2019.03.27. 17:12

Döntött a Fővárosi Közgyűlés: eladják a Bálnát az államnak

Publikálás dátuma
2019.03.27. 13:31

Fotó: Illyés Tibor / MTI
A testület 18 igennel, 9 nem ellenében fogadta el az előterjesztést. Az MSZP szerint a főváros kormánypárti vezetése padláskisöprési akcióba kezdett, a Jobbik politikusa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány közelében a közvagyon könnyen magánvagyonná válik.
Eladja a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központot az államnak a fővárosi önkormányzat, a Fővárosi Közgyűlés szerdán 18 igennel, 9 nem ellenében támogatta a döntést. A testület a Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával úgy döntött: elfogadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. február 28-ai előzetes ajánlatát. Így nettó 11 milliárd 223 millió 970 ezer forintért eladja az államnak a Bálna kulturális központot, valamint a vele funkcionálisan egységet képviselő ingóságokat.

Reakciók

Az MSZP szerint a főváros kormánypárti vezetése egy utolsó padláskisöprési akcióba kezdett a Bálna értékesítéséről szóló javaslattal. Horváth Csaba, az ellenzéki párt budapesti képviselője szerdán, a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a Budapest legikonikusabb épületének számító Bálna működhetett volna jól is, ha a városvezetés alkalmas lenne feladatára. Úgy fogalmazott, hogy ha a városvezetés mindent eladna, amihez nem ért, akkor a Városházától is meg kellene szabadulnia. A szocialista politikus hangot adott azon félelmének is, hogy a Bálna az állami tulajdonba kerülés után „szép csendesen elveszti közvagyon jellegét”, és azt a „miniszterelnök családi köre” szerzi majd meg. A Jobbik úgy véli, a fővárosnak nem lenne szabad értékesítenie a Bálna épületét, hanem meg kellene próbálnia megfelelően hasznosítania. Tokody Marcell, az ellenzéki párt budapesti képviselője érdekesnek nevezte, hogy Budapest annak ellenére a két évvel ezelőtti tervek szerinti 11 milliárd forintért kívánja értékesíteni az államnak a Bálna épületét, hogy közben jelentősen emelkedtek az ingatlanárak. Hangsúlyozta: az előterjesztésben gyakorlatilag az szerepel, hogy a főváros rossz gazdája volt az épületnek, annak hasznosítása csak állami kézben lehetséges. A Jobbik politikusa szerint azonban egy ilyen tulajdonosváltás aggodalomra ad okot. A kormány közelében ugyanis a közvagyon könnyen válik magánvagyonná – tette hozzá. A Demokratikus Koalíció (DK) is elfogadhatatlannak tartja, hogy a főváros a Bálna épületének értékesítését tervezi 11 milliárd forintért, mivel szerintük az a fővárosi vagyon „elkótyavetyélését” jelenti. Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője hangsúlyozta: Budapest jelenleg egy 11 milliárd forint értékű perben áll a Bálna épületével kapcsolatban, és ha elveszti azt, akkor se pénze, se ingatlanvagyona nem marad. Úgy fogalmazott, Tarlós István főpolgármester igyekszik megszabadulni mindentől, amivel nem boldogul. Példaként említette a HÉV-et, a Dagály fürdőt, valamint az iskolákat és a kórházakat. A DK politikusa sajtóinformációkra hivatkozva azt mondta, a főváros legközelebb a Gellért fürdőt értékesítheti.

Közterületek kaptak új nevet

Ugyancsak szerdán a Fővárosi Közgyűlés egyhangú döntéssel adott nevet hat közterületnek a kerületek kezdeményezésére. Az I. kerületben
  • a Kalevala park nevet vette fel egy eddig névtelen, az Attila út, Krisztina körút és Szarvas tér által határolt terület. A Budavári Önkormányzat finnországi testvérvárosával, Savonlinnával való kapcsolatát kívánja erősíteni a lépéssel.
A XII. kerületben három változtatás is történt:
  • a Zugligetben a Fácános tér nevet kapta egy újonnan kialakult közterület a Hild József által tervezett egykori Fácán Nagyvendéglőre utalva,
  • a Csaba utca járműforgalom elől elzárt, induló szakaszát ezentúl Sándy Gyula köznek hívják, emléket állítva a Buda Palota tervezőjének,
  • és a Kútvölgyi Kápolna előtt újonnan kialakított teret pedig Regőczi István katolikus papról, egyházi íróról, a kerület díszpolgáráról nevezték el.
XVII. kerület két módosítást kezdeményezett:
  • a Hille Alfréd köz a magyar katonai repülési meteorológia megteremtőjének állít emléket, aki felállította a balatoni és dunai viharjelző szolgálatot is,
  • a Helikopter útból nyíló névtelen közterületet pedig a Helikopter köz nevet veszi fel.

Távozik Haranghy Csaba

A Fővárosi Közgyűlés arról is egyhangúlag döntött, hogy a társaság következő közgyűlésén a – 98 százalékos – többségi tulajdonos önkormányzat képviselője támogassa Haranghy Csaba kezdeményezésére munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését június 30-ával. Haranghy Csabát március 30-ával mentik fel a munkavégzés alól. Keszler Ferenc a társaság következő közgyűlését követő naptól, de legkorábban március 30-tól az új vezérigazgató megválasztásáig, de legkésőbb 2020. június 30-ig jelenlegi gazdasági vezérigazgató-helyettesi munkaköre mellett látja majd el a vezérigazgatói feladatokat. Haranghy Csaba 2002 és 2008 között volt már a cég első embere, és akkor is Keszler Ferenc váltotta, aki Haranghy Csaba újbóli, 2012-es vezérigazgatói kinevezésekor került vissza gazdasági vezérigazgató-helyettesi posztjára. Tarlós István közölte: Haranghy Csaba a főpolgármesteri kabinetben folytatja munkáját.

Megszüntetik a közbeszerzési kft.-t

Arról is döntöttek, hogy megszüntetik a Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t. A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett, 19 igen és 4 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott javaslattal a testület határozott arról, hogy a közbeszerzési kft. jogutódlással megszűnik, beolvad a budapesti városüzemeltetési holdingba, a BVH Zrt.-be. Az elfogadott javaslat szerint a fővárosi önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal esetében április elsejét követően a közbeszerzési eljárások lefolytatását a Főpolgármesteri Hivatal feladatkörébe utalják. A többletfeladat miatt ötfős létszámemelésről is döntött a testület. A fővárosi gazdasági társaságok - szintén az április elsejét követően kezdeményezni tervezett közbeszerzési eljárások esetében - maguk folytatják majd le az eljárásokat. A Fővárosi Közgyűlés mindemellett elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolóját, mely szerint tíz százalékkal csökkent a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2018-ban az előző év adataihoz képest. 

Kábítószerügyi egyeztető fórum

A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működési rendjét, főbb feladatait és a testület állandó tagjainak körét is. A Tarlós István főpolgármester által jegyzett, egyhangúlag elfogadatott javaslatban az olvasható, hogy a kábítószerügyi egyeztető fórum javaslattevő, tanácsadó, konzultatív és koordináló jellegű szakmai testület, amely negyedévente tartja üléseit, és tevékenységéről félévente számol be a Fővárosi Közgyűlésnek. A fórum főbb feladatai között szerepel, hogy a testület komplex módon vizsgálja a főváros droghelyzetét, a Nemzeti Drogellenes Stratégiában foglaltakkal összhangban kidolgozza a főváros drogellenes stratégiáját, javaslatokat fogalmaz meg az önkormányzat és a kábítószerhelyzet kezelésében érintett intézmények számára, valamint koordinálja a kerületi kábítószerügyi egyeztető fórumok működését. A kábítószerügyi egyeztető fórum állandó tagja a főpolgármester (elnök) és a budapesti rendőrfőkapitány (társelnök) mellett Sára Botond (Fidesz-KDNP) józsefvárosi polgármester, Ughy Attila (Fidesz-KDNP) XVIII. kerületi polgármester, Gajda Péter (MSZP) kispesti polgármester, V. Naszályi Márta (Párbeszéd) fővárosi közgyűlési képviselő. A testületben helyet kapott továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kábítószerügyi Tanácsának, a főváros kormányhivatalának, valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnak a delegáltja, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának vezetője, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet és a F.E.C.S.K.E. Közhasznú Egyesület képviselője. A fórum több munkacsoportja tevékenységében az állandó tagokon kívül részt vesznek szakmai intézmények, testületek és civil szervezetek is.

Állami Számvevőszék: a szakrendelők felénél probléma van a gazdálkodás átláthatóságával - felkészülnek a kórházak

Publikálás dátuma
2019.03.27. 12:39

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Közzétette az ÁSZ az egyik elemzést, aminek alapján a szervezet elnöke az anarchia és a botrány szóval írta le az egészségügyi intézmények pénzügyeit. 
A ellenőrzött gazdasági társaságok több mint fele problémásan vezette a gazdálkodás átláthatóságát biztosító nyilvántartásokat; a társaságok mintegy harmada szabálytalanul szabályozta a térítési díjakat - talán ez a két legsúlyosabb kifogása a leginkább a szakrendelők gazdálkodását vizsgáló Állami Számvevőszéknek. (Az elemzés két éve készült, az ÁSZ most publikálta.)  A Domokos László vezette szervezet az intézmények fenntartóinál és felügyelőinél is talált hibát. Ami az előbbieket illeti, az érintett tulajdonos önkormányzatok közel negyede nem készített egészségügyi stratégiát - ez kockázatossá tette az ellátás megszervezését. Javadalmazási szabályzatot a 21 társaság közül mindössze hat számára készített a tulajdonos önkormányzat. Ennek hiányában növekedtek a korrupciós kockázatok és a csalás veszélye. Az éves pénzügyi beszámolók elfogadása a társaságok több mint harmadánál nem volt szabályszerű.  A gazdasági társaságok működésének ellenőrzésére szolgáló felügyelőbizottságok pedig több mint harmada nem rendelkezett ügyrenddel. E nélkül a működésük nem volt átlátható, számon kérhető.   Az eredmény nem meglepő, hiszen azt már megelőlegezte az ÁSZ elnök tavaly augusztusi, nagy feltűnést keltő interjúja a Magyar Időkben. Akkor arra az újságíró kérdésére, miszerint hogyan fogalmazna, ha röviden össze kéne foglalnia az egészségügy intézményeinek gazdálkodásával kapcsolatos tapasztalatokat", Domokos László két szóval felelt: "anarchia, botrány". A válasza kiakasztotta a főigazgatókat. A Magyar Kórházszövetség azonnal vitatta az ÁSZ-elemzésben leírtakat, később szakmai konzultációra hívták Domokos Lászlót, de ő azzal utasította el az invitálást, hogy :„az ÁSZ-nak nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyan nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek. Azt pedig nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon." Ez a konfliktus most azért is érdekes mert az ÁSZ jelezte, egy hét múlva hozza a kórházi vizsgálatok összefoglalóját is. Ennek tárgyalásához különös kontextust teremt Kásler Miklós miniszter épp a minap ígérte be a kórházigazgatói posztok megpályáztatását. S jelezte: az új vezetők kiválasztásában gazdasági szempontokat is kiemelten próbál érvényesíteni. Az elemzés publikálása után néhány nappal tartja a kongresszusát a Magyar Kórházszövetség, így az érintett igazgatóknak lesz lehetőségük együtt is reagálniuk az ÁSZ újabb anyagára is.
Szerző
Frissítve: 2019.03.27. 13:23