Határtalan bevásárlások - dübörög a boltturizmus

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:30

Fotó: Draskovics Ádám
Már évi öt millió alkalommal kerekednek fel a magyarok kifejezetten azzal a céllal, hogy a határ túloldalán bevásároljanak. A legtöbb pénzt Ausztriában költik el.
Eintausend gramm Schinken, bitte! – kér egy kiló sonkát a márciusi síelésre érkező férfi az egyik osztrák síközpont szupermarketjében. Az eladó a biztonság kedvéért visszakérdez, jól hallotta-e, mert az osztrák vevői nem szoktak ilyen mennyiségben vásárolni. De azért nincs meglepve. A vásárló nemzetiségét ugyanis nem csak jellegzetes akcentusa árulja el, de a síruháján virító piros-fehér-zöld színű kokárda is. A férfira a felesége még rá is szól, vegyen inkább több sonkát, biztosan el fog fogyni. A szomszédos pultnál azután vesznek még többféle sajtot, szintén legalább egy kilónyit, majd elégedetten távoznak.  Nem ritka jelenet ez az osztrák boltokban: a hosszú hétvégékre vagy síelni átruccanó magyarok a kisebb osztrák üzletek előtt olykor még az utcán is sorban állnak, hogy feltöltsék osztrák áruval otthoni készleteiket. Nagy népszerűségnek örvendenek körükben a kiváló minőségű sajtok, amelyek ára épp csak egy kicsit magasabb a hazainál. A tej, a vaj, a tejföl is kurrens árunak számít. De nem csak élelmiszert, hanem ruhaneműt is gyakran vásárolnak a magyarok Ausztriában – főképp leárazáskor. A burgenlandi kereskedők oly mértékben számolnak már a magyar vásárlókkal, hogy a „Sonder Angebot”-ot, vagyis az akciókat magyar nyelven is hirdetik az interneten és más közösségi felületeken, de a helyi sajtótermékekben is – meséli a Sopronban élő nyugdíjas pedagógus, Térei Mária. Szerinte ezeken a 40-70 százalékos leárazásokon nagyon jó minőségű ruhadarabokhoz juthatnak hozzá a vásárlók, a magyar árakhoz képest olcsóbban. A soproniak nagy része persze  beszél németül, így számukra a német nyelvű hirdetések sem jelentenek akadályt. Pláne, hogy a város polgárainak jelentős része Burgenlandban, Bécsben vagy a távolabbi tartományokban dolgozik.  A bevásárlóturizmus ugyanakkor nem egyirányú: Burgenlandból - de már a távolabbi osztrák tartományokból is - leginkább a fodrászhoz, műkörmöshöz, pedikűröshöz ruccannak át Magyarországra. Az osztrákok szívesen jönnek át ebédelni vagy vacsorázni is a határ menti városok vendéglőibe. Térei Mária szerint az osztrák adagoknál jóval bőségesebb magyar porciók jelentik számukra a fő vonzerőt. Sopronban az utóbbi időben rengeteg olasz, francia, és természetesen magyar fogásokat kínáló étterem nyílt. A minőséggel azonban akad némi probléma – mondja. A helyi vendéglősök persze nem csodálkoznak ezen, amikor ezzel szembesítjük őket. Hiszen – mint mondják - jóformán havonta cserélődik a személyzet. A határ menti településeken ez minden szolgáltatási ágazatra igaz. Az éttermek azonban különösen megsínylik ezt, hiszen nehéz úgy színvonalas vendéglőt működtetni, ha a személyzet a pincértől a szakácsig - a magyar jövedelem többszöröséért - Ausztriába távozik. Mégpedig olyan gyorsan, hogy az újakat gyakorlatilag betanítani sincs idő.   

Magyar beteg Ausztriában

Régóta járnak át osztrák szomszédaink fogorvosi kezelésekre a határhoz közeli magyar városokba – Sopronba, Kőszegre, Szombathelyre –, a régióban erre már valóságos iparág épült. Az utóbbi években egyre jelentősebb ugyanakkor az ellenkező irányú – Magyarországról Ausztriába irányuló – egészségügyi turizmus is. A nyugat-dunántúli határ menti településeken élő tehetősebb magyarok egyre nagyobb számban veszik igénybe a burgenlandi, bécsi, de még más osztrák tartományok egészségügyi szolgáltatásait is. Hiába van ugyanis a nagyobb hazai városokban kórház, ha kevés ott az orvos és a nővér. Magyar egészségügyi dolgozókkal sokkal inkább találkozni viszont az osztrák intézményekben. Így a külföldi kezelésnél az sem gond már, ha valaki nem beszél németül. 

Bankolás a Lajtán túl

Számos soproni már osztrák pénzügyi szolgáltatásokat vesz igénybe a hazaiak helyett. Ennek legfőbb oka, hogy a jövedelmét is a szomszédból kapja, így azt nem is hozza haza, hanem ausztriai számlára utaltatja. Pláne, hogy jó néhány banki szolgáltatás olcsóbb is Ausztriában, mint Magyarországon. A soproni bankok ügyfélkörét az is szűkíti, hogy a fentiek miatt számos soproni nem is vehet föl hitelt, hiszen nincs magyarországi jövedelme. Osztrák számlájának és bevételeinek adatait pedig a többség nem szívesen osztja meg a magyarországi intézményekkel, így a bankokkal sem. 

Az osztrák bolt a nagy kedvenc

Csak Ausztriában 76 milliárd forintot költöttek el tavaly a vásárlási céllal egy napra kiutazó magyarok, akik egy-egy kiruccanás során átlagosan 25 ezer forint értékben vásárolnak. Ez 28 milliárd forintos növekedést jelent 2017-hez képest – derül ki a KSH statisztikáit vizsgáló Blokkk.com szakportál elemzéséből. Összességében tavaly mintegy 135 milliárd forintot költöttek el ily módon a magyarok külföldön, ami azt jelenti, hogy a magyar bevásárlóturizmus megduplázódott az elmúlt öt évben. A leglátványosabban az ausztriai költések növekednek - a tavalyi 33 milliárd forintos megugrás 85 százalékát ezek hozták - de sokan járnak át Ukrajnába, Romániába, Szerbiába  és Szlovákiába is shoppingolni. Utóbbi országban tavaly 4 milliárd forinttal nagyobb értékben – összesen 19 milliárd forintért - vásároltak a magyarok. Ezen országok fő vonzerejét a hazainál jóval alacsonyabb árak jelentik. Ukrajnában egyebek mellett a magyarhoz képest rendkívül alacsony bérek tartják az árakat is földközelben, míg a Magyarországhoz egyre inkább felzárkózó Romániában az általános forgalmi adó (áfa) kevesebb mint fele a magyarországinak. Horvátországba viszont a statisztika szerint csak nyaralni járnak a magyarok. A bevásárlóturizmusnak mélyek a gyökerei: korábban az áruhiány mozgatta, és nem is nagyon számított, hogy mi mibe kerül külföldön az adott áru. Azóta megszűnt az árubeszerzés korlátozása, és most az ár lett a fő szempont, a külföldi vásárlási kedv azonban megmaradt. A statisztikákból látszik is, hogy nem csak az elköltött összeg növekszik, hanem a határokon túli bevásárlások gyakorisága is: tavaly már több mint 5 millió alkalommal kerekedtek fel e célból a magyarok. Márpedig ez 2014-hez képest másfélszeres növekedést jelent.  A mintegy 135 milliárd forint csupán az az összeg, amit a kifejezetten vásárlási céllal kiutazó magyarok költenek el a határok túloldalán - magyarázza Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint nem könnyű különválasztani a bevásárló turizmust attól a jelenségtől, hogy rengeteg magyar jár át dolgozni is Ausztriába, és ott is vásárol be. Az ugyanakkor egyértelműen látszik az adatokból, hogy a magyar bevásárlóturizmus növekszik. Igaz, a 11 ezer milliárd forintos éves hazai kiskereskedelmi forgalomhoz képest ez a növekvő összeg sem tűnik túl jelentősnek. A Blokkk.com összeállításából ugyanakkor az is kiderül: Magyarországra is érkeznek turisták szép számban bevásárolni. Az ilyen egynapos, vásárlási célú kirándulások száma tavaly 10 millióra rúgott Magyarországon. Ezek során a turisták összesen 176 milliárd forintot költöttek el, ezen belül 60 milliárdot élelmiszerekre. A szlovákok költötték a legtöbbet: több mint 50 milliárd forintot, az osztrákok 40-40 milliárd forint körüli értékben vásároltak. A mérleget nézve tehát a bevásárlóturizmusból a magyar boltosok jártak jobban. 

Szerző
Frissítve: 2019.03.28. 11:47

Marad a drága tranzakciós illeték, kell a pénz a családvédelemre

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:22
Illusztráció
Fotó: JENS KALAENE / AFP
Saját terveit is felülírja a kormány, a jelek szerint ugrik az évi 800 forintban limitált illeték terve.
Bár az elemzők, szakértők még tegnap is azt számolták, hogy mennyit nyernek a számlatulajdonosok, ha évi 800 forintban maximálja a kormány a pénzügyi tranzakciós illetéket, könnyen lehet, hogy felesleges időtöltés volt a matek. A kormány szándékait felülíró módosító indítvány jelent meg ugyanis a parlament honlapján, ráadásul az is a kormány iránymutatásai alapján készülhetett – vette észre az mfor.hu. Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter jegyezte azt a törvényjavaslatot, mely az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza. Ennek része a pénzügyi tranzakciós illeték szabályainak átírása, mégpedig oly módon, hogy a 20 ezer forintot meghaladó átutalások esetén egységesen évi 800 forintot határoz meg, vagyis ennyit kell fizetni a számlák után (20 ezer forint alatt illetékmentességet élveznek a számlatulajdonosok). Ezt a 800 forintot kellene évente tehát megfizetni, függetlenül attól, hogy mennyi tranzakció lépi túl az említett 20 ezer forintot. Ha egy sem, akkor nincs fizetési kötelezettség. 
A javaslat értelmében a lakossági átutalások esetén az éves illetéket a következő év január 20-ig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A csomagnak ez a része egyébként 2019. június elsején lépne hatályba, a mostani tört évre pedig 400 forintot számolhatnának fel a bankok.
De nem fognak, amennyiben a gazdasági bizottság ehhez kapcsolódó módosítóját elfogadja a parlament. A fideszes Bánki Erik vezette testület - amely jellemzően a kormány álláspontját tükröző módosításokra szokott javaslatot tenni - ugyanis egy szerdán benyújtott indítványában a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó részt egy az egyben kiveszi az eredeti előterjesztésből. Mindezt pedig azzal indokolja, hogy kell a pénz a kormány családvédelmi akciótervére, demográfiai csomagjára – mutat rá a portál.
A rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani, következésképpen az egyéb módosítások költségvetési hatását részletesen kell vizsgálni. A törvényjavaslat szerinti módosítás hatása nem illeszkedik a fenti célokhoz és kedvezőtlenül érintheti a kormány által meghatározott prioritások megvalósítását - áll az indoklásban.

Ezeket a módosítókat nem a kormány tudta nélkül szokta benyújtani a gazdasági bizottság, vagyis a helyzet a következő: a pénzügyminiszter által megfogalmazott, a kormány támogatását nyilván élvező intézkedést a költségvetési hatások miatt inkább már nem támogatja a kormány. Mindez pedig azt jelenti, hogy marad a január eleji szabályozás, melynek értelmében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a 0,3 százalékos illeték - maximum 6000 forint - megfizetése alól, de ezen összeg felett a bank továbbra is a százalékosan meghatározott díjat fogja levonni tranzakciónként, nem az egyszeri fix összeget. 
Veres Patrik, a Bank360 elemzője egyértelműnek látja: a kormány szinte minden költségvetési intézkedést a családtámogatási tervnek rendel alá. A tranzakciós illeték jelenlegi formájának megtartása ugyanakkor akadályozza az olcsóbb és hatékonyabb banki szolgáltatásokat. A probléma ezzel nem csupán az, hogy a hazai banki szolgáltatások továbbra is drágábbak a környező országokhoz képest: hanem az is, hogy továbbra is ellenérdekelt lesz a lakosság az elektronikus fizetési eszközök használatában - véli.

Magyarországon kell a legtöbbet fizetni

Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Magyarországon viszont az átutalásokat közvetlenül díjszabás terheli. Ezen árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentősen emelné a hazai ügyfelek bankolási költségeit, ami nagy mértékben hátráltathatja az azonnali fizetési rendszer elterjedését és annak készpénzhasználatot kiváltó hatását – figyelmeztetett még februárban a jegybank. Az MNB 11 uniós ország számlacsomagjait hasonlította össze 11 hazai bank kínálatával, és arra jutott: a magyar lakossági ügyfelek banki költségei még a tranzakciós illetéket kiszűrve is kiemelkedően magasak Európában. A januári illetékváltozás apropóján csupán négy pénzintézet vette ki díjtételei közül a kisösszegű átutalások után felszámolt költségeket: a többi még mindig nem csökkentett djat. Ahol átengedték a kedvezményeket, ott az a Bank360 kalkulációi szerint éves szinten – havi két-három 20 ezer forint alatti utalás esetén – 2 ezer forint megtakarítást jelent. A további illetékcsökkentés belengetése kapcsán a szakértők arra számítottak: ezt a kedvezményt már automatikusan érvényesítik majd számlacsomagjaik árazásában a bankok. Pláne, hogy a Giro Zrt. idéntől szintén csomagárat szab számukra a rendszerhasználatért. Ha a most eltörölni javasolt könnyítést teljesen átengedték volna a bankok, az egy olyan ügyfél esetében, aki havonta 200 ezret utal, éves szinten 5680 forint megtakarítás jelentett volna. - V.A.D.

Szerző
Frissítve: 2019.03.28. 17:20

319,90 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel fél hétkor 319,90 forinton állt az euró a szerda esti 319,60 forint után. A svájci frank jegyzése 285,38 forintról 285,54 forintra, a dolláré pedig 283,96 forintról 284,20 forintra erősödött. Az euró jegyzése nem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1254 dollárt, csütörtök reggel 1,1256 dollárt ért az euró.

Szigorított a jegybank

A monetáris tanács keddi bejelentése után gyengült, majd átmeneti erősödés után, a jegybanki közlemény megjelenése, valamint Matolcsy György MNB-elnök szavait követően ismét gyengült a forint árfolyama. A testület 10 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót – az egynapos betét kamatát a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte –, az alapkamat azonban 0,9 százalék maradt. Percekkel a bejelentés előtt az euró 315,85 forintot, a frank 281,33 forintot, a dollár pedig 279,68 forintot ért. Öt perccel a döntés elhangzása után, 14 óra 5 perckor az euró 316,45 forintra, a frank 281,94 forintra, a dollár pedig 280,34 forintra drágult. A következő csaknem egy órában a forint erősödni kezdett, 14 óra 55 perckor az euró 315,92 forintot, a frank 281,36 forintot, a dollár pedig 279,88 forintot ért. A kamatdöntés után egy órával Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az MNB elérte középtávú, fenntartható inflációs célját. Az euróárfolyam Matolcsy György érvelése után hirtelen átlépte a 319 forintot, és ezt követően az este folyamán alig lehetett jelentős változást észlelni. Erről itt írtunk bővebben.

Témák
forint euró dollár