Határtalan bevásárlások - dübörög a boltturizmus

Már évi öt millió alkalommal kerekednek fel a magyarok kifejezetten azzal a céllal, hogy a határ túloldalán bevásároljanak. A legtöbb pénzt Ausztriában költik el.

Eintausend gramm Schinken, bitte! – kér egy kiló sonkát a márciusi síelésre érkező férfi az egyik osztrák síközpont szupermarketjében. Az eladó a biztonság kedvéért visszakérdez, jól hallotta-e, mert az osztrák vevői nem szoktak ilyen mennyiségben vásárolni. De azért nincs meglepve. A vásárló nemzetiségét ugyanis nem csak jellegzetes akcentusa árulja el, de a síruháján virító piros-fehér-zöld színű kokárda is. A férfira a felesége még rá is szól, vegyen inkább több sonkát, biztosan el fog fogyni. A szomszédos pultnál azután vesznek még többféle sajtot, szintén legalább egy kilónyit, majd elégedetten távoznak.

Nem ritka jelenet ez az osztrák boltokban: a hosszú hétvégékre vagy síelni átruccanó magyarok a kisebb osztrák üzletek előtt olykor még az utcán is sorban állnak, hogy feltöltsék osztrák áruval otthoni készleteiket. Nagy népszerűségnek örvendenek körükben a kiváló minőségű sajtok, amelyek ára épp csak egy kicsit magasabb a hazainál. A tej, a vaj, a tejföl is kurrens árunak számít. De nem csak élelmiszert, hanem ruhaneműt is gyakran vásárolnak a magyarok Ausztriában – főképp leárazáskor.

A burgenlandi kereskedők oly mértékben számolnak már a magyar vásárlókkal, hogy a „Sonder Angebot”-ot, vagyis az akciókat magyar nyelven is hirdetik az interneten és más közösségi felületeken, de a helyi sajtótermékekben is – meséli a Sopronban élő nyugdíjas pedagógus, Térei Mária. Szerinte ezeken a 40-70 százalékos leárazásokon nagyon jó minőségű ruhadarabokhoz juthatnak hozzá a vásárlók, a magyar árakhoz képest olcsóbban. A soproniak nagy része persze beszél németül, így számukra a német nyelvű hirdetések sem jelentenek akadályt. Pláne, hogy a város polgárainak jelentős része Burgenlandban, Bécsben vagy a távolabbi tartományokban dolgozik.

A bevásárlóturizmus ugyanakkor nem egyirányú: Burgenlandból - de már a távolabbi osztrák tartományokból is - leginkább a fodrászhoz, műkörmöshöz, pedikűröshöz ruccannak át Magyarországra. Az osztrákok szívesen jönnek át ebédelni vagy vacsorázni is a határ menti városok vendéglőibe. Térei Mária szerint az osztrák adagoknál jóval bőségesebb magyar porciók jelentik számukra a fő vonzerőt. Sopronban az utóbbi időben rengeteg olasz, francia, és természetesen magyar fogásokat kínáló étterem nyílt. A minőséggel azonban akad némi probléma – mondja.

A helyi vendéglősök persze nem csodálkoznak ezen, amikor ezzel szembesítjük őket. Hiszen – mint mondják - jóformán havonta cserélődik a személyzet. A határ menti településeken ez minden szolgáltatási ágazatra igaz. Az éttermek azonban különösen megsínylik ezt, hiszen nehéz úgy színvonalas vendéglőt működtetni, ha a személyzet a pincértől a szakácsig - a magyar jövedelem többszöröséért - Ausztriába távozik. Mégpedig olyan gyorsan, hogy az újakat gyakorlatilag betanítani sincs idő.