Ausztria;turizmus;vendéglátás;bevásárlás;

Határtalan bevásárlások - dübörög a boltturizmus

Már évi öt millió alkalommal kerekednek fel a magyarok kifejezetten azzal a céllal, hogy a határ túloldalán bevásároljanak. A legtöbb pénzt Ausztriában költik el.

Eintausend gramm Schinken, bitte! – kér egy kiló sonkát a márciusi síelésre érkező férfi az egyik osztrák síközpont szupermarketjében. Az eladó a biztonság kedvéért visszakérdez, jól hallotta-e, mert az osztrák vevői nem szoktak ilyen mennyiségben vásárolni. De azért nincs meglepve. A vásárló nemzetiségét ugyanis nem csak jellegzetes akcentusa árulja el, de a síruháján virító piros-fehér-zöld színű kokárda is. A férfira a felesége még rá is szól, vegyen inkább több sonkát, biztosan el fog fogyni. A szomszédos pultnál azután vesznek még többféle sajtot, szintén legalább egy kilónyit, majd elégedetten távoznak. 

Nem ritka jelenet ez az osztrák boltokban: a hosszú hétvégékre vagy síelni átruccanó magyarok a kisebb osztrák üzletek előtt olykor még az utcán is sorban állnak, hogy feltöltsék osztrák áruval otthoni készleteiket. Nagy népszerűségnek örvendenek körükben a kiváló minőségű sajtok, amelyek ára épp csak egy kicsit magasabb a hazainál. A tej, a vaj, a tejföl is kurrens árunak számít. De nem csak élelmiszert, hanem ruhaneműt is gyakran vásárolnak a magyarok Ausztriában – főképp leárazáskor.

A burgenlandi kereskedők oly mértékben számolnak már a magyar vásárlókkal, hogy a „Sonder Angebot”-ot, vagyis az akciókat magyar nyelven is hirdetik az interneten és más közösségi felületeken, de a helyi sajtótermékekben is – meséli a Sopronban élő nyugdíjas pedagógus, Térei Mária. Szerinte ezeken a 40-70 százalékos leárazásokon nagyon jó minőségű ruhadarabokhoz juthatnak hozzá a vásárlók, a magyar árakhoz képest olcsóbban. A soproniak nagy része persze  beszél németül, így számukra a német nyelvű hirdetések sem jelentenek akadályt. Pláne, hogy a város polgárainak jelentős része Burgenlandban, Bécsben vagy a távolabbi tartományokban dolgozik. 

A bevásárlóturizmus ugyanakkor nem egyirányú: Burgenlandból - de már a távolabbi osztrák tartományokból is - leginkább a fodrászhoz, műkörmöshöz, pedikűröshöz ruccannak át Magyarországra. Az osztrákok szívesen jönnek át ebédelni vagy vacsorázni is a határ menti városok vendéglőibe. Térei Mária szerint az osztrák adagoknál jóval bőségesebb magyar porciók jelentik számukra a fő vonzerőt. Sopronban az utóbbi időben rengeteg olasz, francia, és természetesen magyar fogásokat kínáló étterem nyílt. A minőséggel azonban akad némi probléma – mondja.

A helyi vendéglősök persze nem csodálkoznak ezen, amikor ezzel szembesítjük őket. Hiszen – mint mondják - jóformán havonta cserélődik a személyzet. A határ menti településeken ez minden szolgáltatási ágazatra igaz. Az éttermek azonban különösen megsínylik ezt, hiszen nehéz úgy színvonalas vendéglőt működtetni, ha a személyzet a pincértől a szakácsig - a magyar jövedelem többszöröséért - Ausztriába távozik. Mégpedig olyan gyorsan, hogy az újakat gyakorlatilag betanítani sincs idő.   

Magyar beteg AusztriábanRégóta járnak át osztrák szomszédaink fogorvosi kezelésekre a határhoz közeli magyar városokba – Sopronba, Kőszegre, Szombathelyre –, a régióban erre már valóságos iparág épült. Az utóbbi években egyre jelentősebb ugyanakkor az ellenkező irányú – Magyarországról Ausztriába irányuló – egészségügyi turizmus is. A nyugat-dunántúli határ menti településeken élő tehetősebb magyarok egyre nagyobb számban veszik igénybe a burgenlandi, bécsi, de még más osztrák tartományok egészségügyi szolgáltatásait is. Hiába van ugyanis a nagyobb hazai városokban kórház, ha kevés ott az orvos és a nővér. Magyar egészségügyi dolgozókkal sokkal inkább találkozni viszont az osztrák intézményekben. Így a külföldi kezelésnél az sem gond már, ha valaki nem beszél németül. 
Bankolás a Lajtán túlSzámos soproni már osztrák pénzügyi szolgáltatásokat vesz igénybe a hazaiak helyett. Ennek legfőbb oka, hogy a jövedelmét is a szomszédból kapja, így azt nem is hozza haza, hanem ausztriai számlára utaltatja. Pláne, hogy jó néhány banki szolgáltatás olcsóbb is Ausztriában, mint Magyarországon. A soproni bankok ügyfélkörét az is szűkíti, hogy a fentiek miatt számos soproni nem is vehet föl hitelt, hiszen nincs magyarországi jövedelme. Osztrák számlájának és bevételeinek adatait pedig a többség nem szívesen osztja meg a magyarországi intézményekkel, így a bankokkal sem. 
Az osztrák bolt a nagy kedvencCsak Ausztriában 76 milliárd forintot költöttek el tavaly a vásárlási céllal egy napra kiutazó magyarok, akik egy-egy kiruccanás során átlagosan 25 ezer forint értékben vásárolnak. Ez 28 milliárd forintos növekedést jelent 2017-hez képest – derül ki a KSH statisztikáit vizsgáló Blokkk.com szakportál elemzéséből. Összességében tavaly mintegy 135 milliárd forintot költöttek el ily módon a magyarok külföldön, ami azt jelenti, hogy a magyar bevásárlóturizmus megduplázódott az elmúlt öt évben. A leglátványosabban az ausztriai költések növekednek - a tavalyi 33 milliárd forintos megugrás 85 százalékát ezek hozták - de sokan járnak át Ukrajnába, Romániába, Szerbiába  és Szlovákiába is shoppingolni. Utóbbi országban tavaly 4 milliárd forinttal nagyobb értékben – összesen 19 milliárd forintért - vásároltak a magyarok. Ezen országok fő vonzerejét a hazainál jóval alacsonyabb árak jelentik. Ukrajnában egyebek mellett a magyarhoz képest rendkívül alacsony bérek tartják az árakat is földközelben, míg a Magyarországhoz egyre inkább felzárkózó Romániában az általános forgalmi adó (áfa) kevesebb mint fele a magyarországinak. Horvátországba viszont a statisztika szerint csak nyaralni járnak a magyarok. A bevásárlóturizmusnak mélyek a gyökerei: korábban az áruhiány mozgatta, és nem is nagyon számított, hogy mi mibe kerül külföldön az adott áru. Azóta megszűnt az árubeszerzés korlátozása, és most az ár lett a fő szempont, a külföldi vásárlási kedv azonban megmaradt. A statisztikákból látszik is, hogy nem csak az elköltött összeg növekszik, hanem a határokon túli bevásárlások gyakorisága is: tavaly már több mint 5 millió alkalommal kerekedtek fel e célból a magyarok. Márpedig ez 2014-hez képest másfélszeres növekedést jelent.  A mintegy 135 milliárd forint csupán az az összeg, amit a kifejezetten vásárlási céllal kiutazó magyarok költenek el a határok túloldalán - magyarázza Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint nem könnyű különválasztani a bevásárló turizmust attól a jelenségtől, hogy rengeteg magyar jár át dolgozni is Ausztriába, és ott is vásárol be. Az ugyanakkor egyértelműen látszik az adatokból, hogy a magyar bevásárlóturizmus növekszik. Igaz, a 11 ezer milliárd forintos éves hazai kiskereskedelmi forgalomhoz képest ez a növekvő összeg sem tűnik túl jelentősnek. A Blokkk.com összeállításából ugyanakkor az is kiderül: Magyarországra is érkeznek turisták szép számban bevásárolni. Az ilyen egynapos, vásárlási célú kirándulások száma tavaly 10 millióra rúgott Magyarországon. Ezek során a turisták összesen 176 milliárd forintot költöttek el, ezen belül 60 milliárdot élelmiszerekre. A szlovákok költötték a legtöbbet: több mint 50 milliárd forintot, az osztrákok 40-40 milliárd forint körüli értékben vásároltak. A mérleget nézve tehát a bevásárlóturizmusból a magyar boltosok jártak jobban.