15 évre eltiltják közhivatal viselésétől a Madurot kihívó venezuelai ellenzéki vezetőt

Publikálás dátuma
2019.03.28. 20:06

Fotó: FEDERICO PARRA / AFP
Juan Guaidot a könyvelésében talált ellentmondásokra, és a keresetét meghaladó költésekre hivatkozva büntették meg.
Venezuela ellenzéki ellen-elnökét, a nemzetgyűlés elnöki tisztségét betöltő Juan Guaidot 15 évig eltiltják mindenfajta közhivatal viselésétől, írja a Reuters. Mint Elvis Amoroso könyvvizsgáló csütörtökön nyilatkozta, ez a törvény által jelen esetben maximálisan kiszabható legnagyobb bírság.
Guaido a venezuelai alkotmányra hivatkozva januárban deklarálta, hogy leváltja az országot vezető Nicolas Madurot. A könyvelésében talált ellentmondásokra, és a keresetét meghaladó költésekre hivatkozva marasztalták most el.
Szerző
Frissítve: 2019.03.28. 21:54

Trump: az Obamacare katasztrófa, túlontúl költséges

Publikálás dátuma
2019.03.28. 18:50

Fotó: MARK RALSTON / AFP
Azt ígéri Donald Trump, hogy az Obamacare-nél minőségibb egészségbiztosítási rendszert fog létrehozni, feltéve, ha a Legfelső Bíróság engedi.
Az amerikai elnök az egészségügy témájára vetette rá magát, miután a hétvégén megszabadult az ellene és egykori republikánus kampánystábja ellen 22 hónapon át folytatott vizsgálat nyomasztó terhétől, a Moszkvával való összejátszás gyanújától. Az igazságügyi minisztérium már hétfőn kérte az illetékes szövetségi fellebbviteli bíróságot, hogy tiltsa meg a Barack Obama által 2010-ben keresztülvitt törvény alkalmazását, ami megfizethető egészségügyi ellátást tesz lehetővé mintegy 20 millió amerikainak. A Fehér Ház arra hivatkozik, hogy a törvénynek az a kitétele, amely bizonyos vonatkozásban kötelezően előírja egészségbiztosítási szerződés megkötését, az Egyesült Államok alkotmányába ütközik.  „Az Obamacare katasztrófa. Túlontúl költséges” - mondta szerdán Trump az Ovális Irodában újságírók előtt. Közölte, hogy ha a Legfelső Bíróság kidobja az Obamacare-t, akkor ők olyan tervvel állnak elő, amely sokkal jobb lesz a demokrata párti elnök által hátrahagyott szabályozásnál.  Donald Trump már elnökválasztási kampányában is azt ígérte, hogy újraszabályozza az egészségügyi ellátás rendszerét. Egyik 2016 októberi Twitter-bejegyzésében azt állította, hogy az ő rendszere sokkal olcsóbb és jobb lesz. Miután 2017 januárjában beköltözött a Fehér Házba, felszólította a republikánus törvényhozókat, hogy töröljék el az Obamacare-t, de az erre irányuló próbálkozások sorra elbuktak, mert nem tudtak megállapodni abban, hogy milyen szabályokkal helyettesítsék az érvénytelenítendő törvényi előírásokat. A minap azonban már arról beszélt az elnök, hogy a republikánusokat hamarosan „az egészségügyi ellátás pártjának” fogják tekinteni.  A demokraták azonban azt mondják, nem véletlenül hódították el a képviselőházi többséget a tavaly novemberi félidős választásokon: szerintük az amerikaiak azt kívánták üzenni, hogy megvédik az Obamacare-t a republikánus támadásoktól. A demokraták azt remélik, hogy az egészségügyi ellátás kérdése segítheti őket megakadályozni Trump jövő novemberi újraválasztását. Ezért ellentámadásba mentek át, és már kedden javaslatokat nyújtottak be a Obamacare hatókörének még további kiterjesztése érdekében. „Ha a Republikánus Párt, Donald Trump szavaival élve, az egészségügyi ellátás pártja akar lenni, akkor Isten óvja a középosztályt” - mondta szerdán Chuck Schumer, a szenátusi demokrata frakció vezetője. Tény ugyanakkor, hogy maguk a demokraták sem teljesen egységesek abban, meddig terjedjen az intézményesített módon egészségbiztosítottak köre. A „Medicare-t mindenkinek” megközelítést először Bernie Sanders szenátor hirdette meg, de most már osztja ezt a nézetet néhány olyan demokrata párti politikus is, aki pályázik arra, hogy ő legyen a párt elnökjelöltje 2020-ban. A kongresszusi republikánusok a maguk részéről nem sietnek. John Thune, aki a szenátusi republikánus csoport vezetőhelyettese, úgy nyilatkozott, hogy majd a Fehér Ház stábja fogja kitűzni a törvény megváltoztatásának az irányát. Charles Grassley republikánus szenátor ennél is visszafogottabb volt, amikor úgy vélekedett: „megfelelő módon” fognak eljárni, ha a Legfelső Bíróság kiiktatja az Obamacare-t, ám hozzátette azt is, elképzelhető, hogy a bírói úton csak jövőre születik végleges döntés. Grassley egyébként kétli, hogy a 2020-as elnökválasztási évben jelentősebb törvényalkotásba vágnának bele az egészségügyi ellátást illetően.  Amerikai politikai elemzők szerint Grassley a józanság hangján szól, hiszen az, hogy Trump túl költségesnek tartja az Obamacare-t, logikus módon arra utal, a változtatási tervek a spórolás jegyében születnének, márpedig választási évben kockázatos dolog lenne ilyesmivel előállni. Másfelől viszont tény, hogy Trump az Obamacare eltörlését is ígérte 2016-ban - és aztán elnökké választották, csak nem tudjuk, hogy ezt ezért vagy ennek ellenére tették-e az amerikai szavazó polgárok. Ami az Obamacare alkotmányosságát, lehetséges jogi sorsát illeti, e tekintetben a 2012-es, azóta konzervatív irányba eltolódott összetételű Legfelső Bíróság még úgy foglalt állást: az az előírás, hogy az egyének kötelesek biztosítási csomagot vásárolni, ellenkező esetben bírságot fizetnek, valójában egyfajta adókivetésnek minősíthető, márpedig adót kivetni van joga a kongresszusnak, a törvény tehát nem alkotmányellenes. Időközben azonban Trump másfél billió dollár összértékű adócsökkentési csomagot vitt keresztül a törvényhozáson, és abban eltörölte az említett bírságot is.  Egyes érvelések szerint ezzel a kötelező betegbiztosítás-kötési kérdésben megszűnt az adók kivetésére jellemző univerzalitás, vagyis az, hogy az előírás mindenkire vonatkozik valamilyen formában – vagy biztosítást köt, vagy bírságot fizet. Ha pedig az adójelleg eltűnt, akkor már nem lehet arra hivatkozni, hogy a kongresszus kivethet adókat, hanem marad egyszerűen egy olyan előírás, amely biztosítási szerződés megkötésére kötelezi a polgárokat – és ezen már lehet vitatkozni, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal.  

Brexit: se veled, se nélküled

Publikálás dátuma
2019.03.28. 18:16

Fotó: DANIEL SORABJI / AFP
Csütörtök délután a londoni alsóház elnöke vitára és szavazásra engedte a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó, eddig kétszer nagy többséggel elvetett, a kormány által azonban ma harmadszor is beterjesztett megállapodást.
A vitát és a szavazást a kormány szándéka szerint pénteken tartja az alsóház, de csak az EU-val novemberben elért megállapodáscsomag egyik részéről, a kilépési feltételeket rögzítő 585 oldalas dokumentumról. A kormány erről a jogilag kötelező erejű dokumentumról leválasztaná a 26 oldalas politikai deklarációt, amely egyelőre vázlatosan körvonalazza az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszerének alapelveit. A politikai deklaráció konkretizálásáról még csak ezután kezdődnének a tárgyalások az EU-val. Az e formában benyújtott kormányindítványról John Bercow házelnök csütörtök esti végzésében megállapította, hogy "új, lényegesen módosult" beterjesztésről van szó, ezért van lehetőség a vitára és a szavazásra. A szerdán éjszakába torkolló szenvedélyes szópárbaj és végeláthatatlan szavazás-sorozat után a brit képviselők csütörtökön lazíthattak. Lefolytatták ugyanis a “Sörre kivetett adó és a kocsmák” címet viselő vitát. Még előtte Andrea Leadsom, a Ház tory vezetője bejelentette: pénteki ülésén a parlament "megfontol egy a Brexittel kapcsolatos törvényjavaslatot”. Feltételezések szerint ez a brüsszeli egyezményről szóló “érdemi szavazás” lehet, a házelnök számára talán elfogadható módosításokkal. Az Európai Tanács egy héttel korábbi döntése alapján Londonnak péntekig, azaz az eredeti Brexit-dátumig kell elfogadnia a kétszer is történelmi vereséget szenvedett dokumentumot, vagy konstruktív javaslatot tenni a folytatásra ahhoz, hogy május 22-én rendezett körülmények között hagyhassa el az EU-t. Ellenkező esetben már két hét múlva rettenetes következményekkel járó “no-deallel” zuhan ki a Közösségből. A kormányfő a rá nehezedő elviselhetetlen nyomásnak engedve szerdán konzervatív képviselők jelenlétében közölte, kész idő előtt visszavonulni, ha elfogadják a Brüsszellel aláírt megállapodást. Azonban két súlyos körülmény is akadályozza ezt a forgatókönyvet. A kormányt életben tartó észak-ír Demokratikus Unionisták gyorsan eloszlatták az illúziót, hogy May feltételes lemondása elhárítja a “győzelemhez” vezető akadályokat. Vezetőjük, Arlene Foster “sajnálattal” közölte: nem támogatják az egyezményt, mert a “backstoppal” kapcsolatos rendezés nem megnyugtató számukra. Frakcióvezetőjük, Nigel Dodds később kizárta, hogy tartózkodnának a szavazástól, mondván, az Egyesült Királyság egységével összefüggő kérdésekben nem helyezkedhetnek semleges álláspontra. Több euroszkeptikus tory is csatlakozott a kompromisszumra nem hajlandók köréhez. Az Európai Kutatócsoport három vezetője is kizárta, hogy megszavazná a megegyezést. A helyzetet bonyolítva John Bercow házelnök egy 1604-es törvényre hivatkozva csak “tényleges” és nem “kozmetikai, technikai” változtatások esetén mutatkozott késznek harmadszor is parlamenti időt biztosítani a megállapodás számára.    A konzervatív vezetőválasztási kampány izgalmai mellett a szigetországra két másik komoly zavaró tényező is leselkedik. Miután a képviselők elé terjesztett nyolc alternatív kilépési terv előző este kisebb-nagyobb többséggel ugyan, de mind alulmaradt, az akció szellemi atyja, Sir Oliver Letwin figyelmeztetett: ha a parlamentnek nem sikerül egy közös megközelítés mögött felsorakoznia, április 12-én bekövetkezik a no-deal - aminek ötletét a Ház már korábban jelentős többséggel utasította el. A Kabinetiroda egykori vezetője hétfőn újabb véleménynyilvánítást kér a különböző, May-énél “puhább” Brexit-opciókról. A patthelyzetből fakadó másik súlyos kihívás az újabb előrehozott parlamenti választás. Az ellenzéki Munkáspárt már régóta ezt sürgeti, de most már egyre több konzervatív politikus - köztük a jelenlegi Brexit-ügyi miniszter, Stephen Barclay is - úgy látja , hogy még mindig jobb lenne egy korai választás, mint feladni a kilépéssel kapcsolatos stratégiát. Ugyancsak a választás kiírása vagy egy második népszavazás mellett állt ki csütörtökön Ian Blackford, a Skót Nemzeti Párt frakcióvezetője. Ha a parlamenti voks elkerülhetetlenné válik, Theresa May jövője fogja a legkevésbé izgatni a torykat és aligha bánnák, ha neki kellene meghoznia az ezzel kapcsolatos nehéz döntéseket. Immár nyilvánvalóvá vált fogyatékosságai alapján pártja vezetése kétszer is meggondolja, hogy az “egyszerű” választópolgárok közelébe engedi-e újra jelenlegi vezetőjét.   

Theresa May: Európa újabb tory áldozata

A feltételek teljesülése esetén a Konzervatív Párt frontemberének lemondása május 22-én, az új Brexit-napon léphet életbe és öt nappal később kezdődhet meg a vezetőválasztási kampány. Számítások szerint július 10-ig sikerülhet a várhatóan jelentős számú kandidátus közül először a frakcióban, majd a párttagság körében rendezett voksolásokon megtalálni az új irányítót. Ha May valóban távozik, Margaret Thatcher, John Major és David Cameron után ő lesz a negyedik konzervatív kormányfő, akit a szigetország Európához fűződő ellentmondásos viszonya szorított ki a hatalomból. May asszonynak a történelemben elfoglalt helyét minden további Downing Street-i nap kedvezően alakítja. A The Times szerint jelenleg ő az Egyesült Királyság 36. leghosszabban hatalomban lévő miniszterelnöke két év 258 nappal, közel Gordon Brown két év 319 napos szolgálatához. Mindez messze elmarad Sir Robert Walpole teljesítménye mögött, aki Nagy-Britannia első de facto miniszterelnöke volt, 1721-től majdnem huszonegy évig.

Frissítve: 2019.03.28. 19:00