Német igazságügyi miniszter: az Orbán-kormány nem egyenlő a magyar emberekkel

Publikálás dátuma
2019.03.29. 07:59
Katarina Barley, német igazságügyi miniszter aggasztónak találja a magyar jogállamiság helyzetét
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A jogállamiság elveit pénzügyi szankciókkal is ki lehet kényszeríteni, de ezekkel nem a lakosságot akarjuk büntetni – mondta Katarina Barley.
A héten Magyarországon járt Katarina Barley német igazságügyi miniszter, a német szociáldemokraták európai parlamenti listavezetője, hogy a magyar civil szervezetek képviselőivel és ellenzéki politikusokkal tájékozódjon a jogállamiság helyzetéről. Barleyt megszólaltatta a 444.hu is, többek között a Magyarország elleni eljárásról, az uniós támogatások megvonásáról és a német autógyárak itteni szerepéről beszélgettek vele.
Az igazságügy miniszter elmondta, komoly aggodalommal figyelik Magyarországot a jogállamiság szempontjából, és amit látnak az nagyon aggasztó. „... például beszéltem a társadalmi nemek egyik kutatójával arról, hogy a társadalmi nemek tudományát törölték a támogatott képzések közül. (…)  És az igazságszolgáltatás is természetesen olyan téma, amire nagyon érzékeny vagyok. Sokat hallottunk arról, hogyan történik a közigazgatási bíróságok átalakítása. Bár még nem végleges, hogy végül milyen irány vesz a folyamat, de mindenesetre erre is figyelni kell” - hangsúlyozta Katarina Barley, aki szerint Magyarország ellen elindított 7-es cikkely szerinti eljárás tisztázni fogja, hogy sérült-e a jogbiztonság.
Ami országunk uniós tagságát illeti, a német politikus szerint 2004-ben jó érvek szóltak Magyarország felvétele mellett, bár inkább geopolitikai szempontból – a magyar részvételt azonban ma is fontosnak tartja. Kiemelte azt is, hogy
nem szabad egyenlőségjelet tenni az itt élő emberek és a kormány közé, hiszen a lakosság egyértelműen Európa-párti.

Szerint a jogállami elvek betartására nem csak a 7-es cikkely ad lehetőséget, azokat több EU- szervezet, így az Európai Bíróság vagy a hamarosan felálló, a támogatási források elköltését ellenőrző Európai Ügyészség is megkövetelheti – és szükség esetén pénzügyi szankciókkal is élhetnek majd Magyarországgal szemben. A szankciók bevetésénél azonban figyelni kell arra, hogy azok ne a lakosságot érintsék, ne azokat, akiknek ezekre a támogatásokra a legnagyobb szükségük van, hanem a kormányt. 
A kérdésre – hogy amíg a német autógyárak Magyarországon élvezhetik a legalacsonyabb társasági adót és a legalacsonyabb béreket, addig Orbánnak nincs mitől félnie – Katarina Barley így felelt: „Ezt egy tucatszor hallottam már Magyarországon. Ha ezt a német nézőpontból nézzük, ez a folyamat számunkra nem jó, hiszen inkább azt szeretnénk, hogy az autógyártók nálunk teremtsenek munkahelyeket és fizessenek adót. Szóval az, hogy inkább Magyarországon építik fel a gyáraikat, nem olyan, amit politikailag támogatnánk, vagyis ezt az érvelést nem tartom logikusnak. Azonban azt is tudom, hogy a CSU és Bajorország nyilvánvalóan különösen szoros kapcsolatban áll ezzel a kormánnyal, de talán inkább azért, mert Orbán támogatását akarják maguk mögött tudni az Európai Parlamentben”.
Szerző

Dzurinda: véletlen, hogy pont most függesztették fel a Fideszt

Publikálás dátuma
2019.03.29. 07:30

Fotó: Népszava
Az Európai Néppárt háttérintezetének igazgatója, volt szlovák kormányfő szerint az EPP nem a választások miatt függesztette fel a Fideszt.
Ma már nem tudná elképzelni, hogy együtt fusson Orbán Viktorral, aki pedig 15-20 évvel ezelőtt még nagyon is megfelelő, fitt edzőpartner lett volna - mondta a Népszava kérdésére Mikulas Dzurinda. A korábbi szlovák kormányfő és külügyminiszter, a Wilfried Martens nevét viselő kereszténydemokrata kutatóintézet igazgatója magyar és Budapesten dolgozó külföldi újságírókkal beszélgetve udvarias, de félreérthetetlen kritikát fogalmazott meg az Európai Néppártban (EPP) a napokban felfüggesztett Fidesz politikájával kapcsolatban. Ugyanakkor azt állította, hogy az EPP lépése nem függ össze a május végén esedékes európai választásokkal. Szerinte merő véletlen, hogy a párton belül már két-három éve zajló folyamat éppen most kulminált. Dzurinda a CEU meghívására érkezett, ahol szerdán Európa jövőjéről tartott előadást. Mint elmondta, a Martens Központban javában dolgoznak az "Új európaiság" című terven: a mainál stabilabb és optimistább szövetséget tartanak szükségesnek; vannak területek, ahol még jobban koncentrálni kell a hatásköröket, ugyanakkor más kérdésekben már most is túlzott a harmonizáció. Az egyik olyan szféra, amelynek kezeléséhez az uniónak közös hangra van szüksége, az a geopolitika, mert Európának egy nyelven kell beszélnie Kínával és Oroszországgal. Kérdésre azt is kifejtette, hogy az oroszok távol tartásához Európának közös - a NATO-ba integrált - hadsereget kell létrehoznia. Ez annak is előfeltétele, hogy az EU az Egyesült Államok és Kína mellett a harmadik megkerülhetetlen geopolitikai tényező maradjon. A most is politikaközeli exkormányfő a kereszténydemokrácia legfontosabb értékei között a jogállamiságot, szabadságot, felelősséget, szolidaritást, a közös célokért való áldozatvállalást, a kormányoktól független igazságszolgáltatást, médiát és akadémiai világot, a fékek és ellensúlyok rendszerét sorolta fel. Kitért Orbán Viktor politikájának közvetlen értékelése elől, azt mondta, hogy a szavak és a tettek összevetése a sajtó feladata. Azt azonban, mint fogalmazott, "mindenki tudja, hogy Magyarország nehézségekkel küszködik". Dzurinda óvatos derűlátással nyilatkozott a CEU helyzetéről. Azt mondta, tanulmányozta a "lex-CEU"-t és most szerzett tapasztalatai alapján lát rá esélyt, hogy amerikai diplomát kiadó szakok is maradjanak Budapesten. Kiemelte Manfred Weber EPP-csúcsjelölt, a bajor kormány, illetve a Müncheni Műegyetem támogatási és együttműködési ajánlatát, amelyen szerinte most a Fideszben is gondolkodnak. Az EPP mindenesetre szeretne segíteni a CEU-nak, mert az Dzurinda szerint is minőségi egyetem, sok nemzetközi diákkal. A sajtószabadság magyarországi helyzetére vonatkozó kérdésre Dzurinda, aki híresen sokat fut és kerékpározik, egy példabeszéddel válaszolt. Felelevenítette, hogy Vladimir Meciar kormánya idején Szlovákiában sem volt független a közszolgálati média, ezért ő  kénytelen volt 1500 kilométert biciklizni a kampánya során. Ez nem csak egészségileg, de politikailag is jót tett, mert a szlovákok felfigyeltek rá. A hatalomban pedig, állította, sosem emelte meg a hangját, ha újságíróval beszélt, mert a szabad sajtóra szükség van. - Liberális demokráciában élünk, biztos vagyok benne, hogy a helyzet előbb-utóbb javulni fog - tette hozzá. A visegrádi csoport országaiban Dzurinda látja a potenciált, a dolgos és felelősségteljes lakosságot, ám ahhoz, hogy a régió fel tudjon zárkózni a Nyugathoz, a helyes prioritásokat követő politikusokra is szükség lenne. A kétoldalú kapcsolatok látványos javulásáról szólva felelevenítette 2010-es emlékét, amikor munkatársai a feszült viszonyra való tekintettel eltanácsolták a Budapest Maratontól, ám ő elindult, és őszinte örömére három és fél órán keresztül csak pozitív üzeneteket, "Mikulás!", "Miklós!" és "Hajrá Miki!" bekiabálásokat hallott. Ebből azt szűrte le, hogy magabiztosnak és nyitottnak kell lennünk egymás iránt, nincs miért tartani szomszédainktól.

Kétszeres győztes

A most 63 esztendős Mikulas Dzurinda 1998 és 2006 között két négyéves ciklusban volt Szlovákia miniszterelnöke. A kereszténydemokrata politikus második kabinetjének a Magyar Koalíció Pártja is tagja volt. 2010 és 2012 között külügyminiszterként szolgált. 2013 óta áll a ma már Wilfried Martensről elnevezett Európai Tanulmányok Központja élén. Legjobb maratoni ideje: 2 óra, 54 perc és 57 másodperc.  

Fideszes bekötésű civil szervezet használhatja a fóti gyerekváros területeit

Publikálás dátuma
2019.03.29. 07:24

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat irodája a Lendvay utcában van, a Fidesz pedig társalapító a szervezetben. Hamarosan a fóti gyermekotthon több hektárját is megkapják, mint vagyonkezelők.
Miközben sok civil szervezetet ellenséggé nyilvánított a kormányoldal, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szinte a Fidesz politikusainak fennhatósága alatt működik. Most milliárdos fejlesztésre kapott lehetőséget – írja a 24.hu. A cikk szerint a Kincsem Nemzeti Lovas Program céljaira hivatkozott az Orbán-kormány, amikor 2017-ben döntött arról, hogy egy nagy lovasterápiás központot épít Fóton, ahol aztán az egész országból fogadnák az egészségfejlesztő szolgáltatásokra szoruló fogyatékkal élőket. A kormányzathatározat szerint a beruházás a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület (NGYSZ) telephelyén zajlana, ahol egyébként is lovasterápiás központ működik már másfél évtizede. 
Ez a lovasközpont a telekszomszédja a fóti gyermekvárosnak, amelyet viszont több mint 60 éves működés után hamarosan kiürítenek. Azt senki sem árulta még el, hogy a gyermekvárosnak eddig helyet adó Károlyi kastéllyal és a hatalmas kastélyparkkal mik szándékai a kormánynak.

Az NGYSZ már jóval a kormánydöntést megelőzően próbálkozott a lovasközpont bővítésével. 2015-ben részletesen kidolgozott terveket mutattak be a fóti önkormányzatnak, ez szálló, terápiás uszoda, fedett lovarda és istálló kiépítését is tartalmazta. Ám a beruházás akkor nem valósulhatott meg, mert nem sikerült megszerezni a fejlesztéshez szükséges mezőgazdasági ingatlanokat. Március közepén Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője viszont benyújtott egy törvényjavaslatot, amely a parlamenti jóváhagyás után elhárít minden akadályt az újabb tervek elől.
14 állami tulajdonú földterület, köztük a gyerekváros több hektáros részének vagyonkezelési joga kerül majd húsz évre a gyermekmentő szolgálathoz. Az átadásra kijelölt területekkel a lovasközpont területe több mint 70 hektárosra növekszik majd.

Harrach adományozó kedvét nagyban segíthette, hogy alelnöki pozíciót tölt be a kedvezményezett NGYSZ Egyesületben. A civil szervezet azonban nem csak a KDNP frakcióvezetőjére számíthat, ha segítségre szorul. Rajta kívül számos befolyásos politikus működik együtt az NGYSZ-szel.
Ha a szereposztást nézzük, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítvány akár pártalapítványnak is elmenne, hiszen itt nem csupán arról volt szó, hogy a székhelyet és az irodát a Lendvay utcai székházban alakították ki, hanem arról, hogy maga a Fidesz lépett be társalapítóként a szervezetbe. Az alapítvány kuratóriumába is megbízható fideszesek kerültek: Edvi Péter mellett jelenleg a tagja Szájer József EP-képviselő, Bánki Erik országgyűlési képviselő és Szadai Károly, a kormánypárt megbízható kádere, korábbi médiakurátora. Éves bevételük együttesen az elérhető legfrissebb pénzügyi beszámolók szerint 2017-ben 1 milliárd forint körül, ami azt jelenti, hogy az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta csaknem a duplájára emelkedtek a szervezet pénzügyi forrásai.
Az országos lovasterápiás központ építésének előkészületei valószínűleg tovább növelhetik majd a bevételeket. A kormány a létrehozásról szóló döntés mellé eleve mellékelt egy 200 millió forintos keretet, amelyből az előkészítő munkákat fedezheti a szervezet. Az NGYSZ egy százoldalas tanulmányt már le is adott a fóti önkormányzatnak, amelyben a helyi építési szabályzat módosítását kérik a területek megfelelő átsorolásához. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban egy jelentős, több évre szóló összeggel támogatta a régi lovasközpontot. Az 1,5 milliárdos minisztériumi támogatásból a többi között istállófelújítást, öntözőrendszer-építést finanszíroztak, de új ingatlant is vásároltak a pénzből. A fejlesztések nagyságát jelzi, hogy Edvi Péter már tavaly arról beszélt, hogy a 39 hektáros központ hatalmas külső területén és épületei között könnyű eltévedni, ezért az alapítvány kül- és beltéri navigációs rendszer telepítésével könnyítette meg a tájékozódást a lovas terápiák résztvevőinek. Fót önkormányzata pedig egy éve, 2018 márciusában kiemelt fejlesztési területté nyilvánította az NGYSZ telephelyét. 
Szerző