A devizahitel-szerződések nem részlegesen, hanem teljesen érvénytelenek - erről dönthet az Alkotmánybíróság

Publikálás dátuma
2019.03.29. 18:09
Szakács László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. MTI Fotó: Marjai János
Az uniós szabályok ugyanis megkövetelik az úgynevezett tisztességes tájékoztatást, ám Magyarországon ez nem volt divat.
Áprilisban beadják az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz azt a civilek által előkészített indítványt, miszerint valamennyi devizahiteles szerződést felül kell vizsgálni a strasbourgi Európai Bíróság erről szóló márciusi döntése nyomán - mondta Szakács László, az MSZP elnökhelyettese a Népszavának tegnapi sajtótájékoztatóját követően. Ehhez 50 országgyűlési képviselő aláírása szükséges, amit jövő héten szeretnének összegyűjteni. Az ellenzéki politikus azt is követelte, hogy a fűtési szezon befejeztével se szűnjön meg a kilakoltatási moratórium, ami jelenleg egymillió embert fenyeget. Elhangzott: az uniós szabályozás szerint Magyarországon a devizaalapú hitelszerződéseknél nem valósult meg a tisztességes tájékoztatás, ezért ezek az iratok nem részlegesen, hanem teljesen érvénytelenek. Mivel az unió tagjai vagyunk, a bírósági vezetőknek nincs választásuk, alkalmazniuk kell a közös szabályokat - véli Szakács László. Ha ezt mégsem teszik meg, az szerinte olyan, mintha „kiléptek volna az Unióból”. A szocialista politikus szerint a magyar kormány "eladta a devizahiteleseket", amikor 2015-ben szerződést kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal. Orbán Viktor ugyanis azt vállalta, hogy a bankoknak egy fillérjébe sem fog kerülni a szerződések forintosítása, nem nehezíti meg a kilakoltatásokat és nem hoz olyan törvényeket, ami csökkentené a bankok hasznát.
Szerző
Témák
devizahitel

Szakszervezeti tag vagy? Akkor nem kapsz fizetésemelést!

Publikálás dátuma
2019.03.29. 16:41

Fotó: Népszava
Számos dolgozó nem meri munkaadója előtt felvállalni szakszervezeti tagságát. Nem ok nélkül: többször kerültek már lapátra furcsa körülmények között szakszervezeti vezetők, és olykor a tagok béremelése is elmarad.
Tovább packázik a februárban megalakult helyi szakszervezettel a Suzuki. Bár a Vasas Szakszervezeti Szövetség tagszervezeteként a gyár udvarán – botrányos következményekkel – megalakult érdekképviseletnek már csaknem 300 tagja van, a Suzuki menedzsmentje még mindig csak postai úton hajlandó kommunikálni az érdekvédőkkel. László Zoltán, a Vasas alelnöke azt mondja: a vállalat úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a Vasas a legnagyobb magyar ágazati szakszervezet és 142 éve legitim módon működik Magyarországon. A cég legutóbb a szakszervezeti szövetség alapszabályát, törvényszéki bejegyzését, illetve az esztergomi tagszervezet alakuló jegyzőkönyvét kérte el, holott azok bárki számára nyilvánosan elérhetőek. Ennek ellenére a Vasas postafordultával megküldte azokat, a munkajogi védelmet nem élvező tagok nevét azonban kitakarták a jegyzőkönyvben. A Suzuki pedig most ezt kifogásolja. László Zoltán szerint a nevek kitakarására a vállalat korábbi és jelenlegi viselkedése miatt volt szükség. A dolgozók ugyanis okkal félnek attól, hogy munkájuk veszélybe kerül, ha a cég tudomást szerez szakszervezeti tagságukról. „Szomorú és szégyenteljes dolog egy vállalat esetében, hogy dolgozói így vélekednek munkáltatójukról, de a közelmúlt eseményei alapján okkal teszik” – fogalmazott. A Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést. A 14 éve a cégnél dolgozó titkár munkájára korábban nem volt panasz – sőt, elő is léptették -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.   A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység. Februárban azonban megalakult a Vasas helyi tagszervezete, ám a Suzuki ennek vezetőivel nem, csak az üzemi tanáccsal volt hajlandó a bérekről tárgyalni. Igaz, ez alapján 18 százalékos béremelést kaptak az idén a dolgozók (az üzemi tanács azonban - a szakszervezettel ellentétben - nem köthet bérmegállapodást, és sztrájkot sem szervezhet). László Zoltán azt mondja: nem csak a Suzukinál kell retorzióktól tartania a szakszervezetbe tömörülő dolgozóknak. Bár számos helyen sikeres a szakszervezet és a cégvezetés között az együttműködés, még mindig vannak olyan munkaadók, amelyek megpróbálják presszionálni a szakszervezeti vezetőket és tagokat. Sőt: az is előfordul, hogy a szakszervezeti tagok béremelése elmarad. Ezért egyre többen - a Vasas tagjainak mintegy 2 százaléka, úgy 500 dolgozó – választja az egyéni tagdíjfizetést. A dolgozók kérhetik ugyan a munkáltatót, hogy ő vonja le a szakszervezeti tagdíjként meghatározott 1 százalékot a bérükből, ám ezzel kiderül tagságuk is, márpedig a jelek szerint ezt sokan nem szeretnék – magyarázza László Zoltán. A másik oldalról az is előfordul azonban, hogy a munkáltató egyösszegben, tehát nem a tagokra lebontva folyósítja a tagdíjat a szakszervezetnek, mondván: nincs köze az érdekvédőknek a dolgozó béréhez. Márpedig annak összege az 1 százalékból könnyen visszaszámolható. László Zoltán szerint a munkabér valóban egy szenzitív adat a jelenlegi szabályozás szerint, amelyet a munkaadón és a munkavállalón kívül - elvileg - nem ismerhet meg más. így azonban nehezen tudják ellenőrizni, a munkáltató folyósította-e nekik a teljes levont összeget. Márpedig volt rá példa, hogy az összeg egy része félúton elveszett: egy cég összesen 1 millió forintot vont le szakszervezeti tagdíj címszóval, ám abból csak 800 ezer forintot folyósítottak a Vasasnak – mondja László Zoltán. A cég szerint tévedésről volt szó.   

Máshol is voltak furcsa elbocsátások

A csaknem 10 napos sztrájk miatt legutóbb reflektorfénybe került Hankook is furcsa körülmények között bocsátotta el még 2014-ben az akkori helyi szakszervezeti vezetőt. Arra hivatkoztak, hogy a férfi hamis adatok alapján kért tanulmányi szabadságot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint inkább az volt a baj, hogy a férfi a dolgozók érdekeit képviselte, és elkezdett jogot tanulni. A volt szakszervezeti vezető a bírósághoz fordult, a hosszan húzódó ügyre pedig az idén januárban tett pontot a Kúria, amikor kimondta: jogellenes volt a szakszervezeti vezető elbocsátása. A Hankook a mostani munkabeszüntetés alatt sem fukarkodott a sztrájkolók presszionálásával: a bónuszok megvonásával fenyegette őket, miközben biztonsági őrökkel figyeltette minden lépésüket.      

Szerző
Frissítve: 2019.03.29. 16:48

Tovább trükköznek az átlagbérekkel

Publikálás dátuma
2019.03.29. 13:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ismét szép számokat közölt a KSH az átlagbérekről, csakhogy ezek továbbra sem a valós helyzetet tükrözik.
Bár márciustól új számításokon alapuló adatsort ígért az átlagkeresetekről a KSH, a statisztikusok továbbra sem közlik az 5 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél dolgozók bérét. Valószínűleg azért, mert az lefelé húzná az átlagot, hiszen ezek a dolgozók jellemzően a legkisebb béreket kapják. A péntek reggel közzétett adatok szerint 2019. januárjában a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 228 400 forint volt: mindkettő 10,6 százalékkal nőtt tavaly januárhoz képest. Ezek az adatok azonban csupán a teljes munkaidőben, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél dolgozók bérére vonatkoznak. A KSH-nál ugyanakkor – elméletileg – már rendelkezésre állnak a kis cégek adatai is, hiszen januártól változtattak a korábbi számítási metóduson. Egészen pontosan azon, hogy milyen adatbázisból számítják ki az átlagbért. Korábban a munkaügyi adatgyűjtésből származó adatok alapján dolgoztak: az 5 fősnél nagyobb vállalkozások bértömegét átlagolták a dolgozói létszámmal, és tették közzé ez alapján a hónapról hónapra emelkedő számokat. Ezt azonban rengeteg kritika érte: mondván: a dolgozók bérpapírjaikon korántsem ilyen számokkal találkoznak. A lapunk által is többször közölt számítások szerint a valós átlagbér - a kis cégeknél dolgozók fizetését is beleszámolva - legalább a harmadával alacsonyabb lehet. Részben ezekre a kritikákra is reagálva a KSH azt ígérte: 2019-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából számolják majd ki az átlagfizetéseket, hiszen azokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, továbbá a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak, de vizsgálni lehet majd a fizetések eloszlását is. Az első ilyen adatsort mára ígérték a statisztikusok. Mivel adóbevallást a kis cégek munkavállalóinak is készíteniük kell, a szakértők arra számítottak: ezen dolgozók jellemzően alacsonyabb bérének beszámítása csökkenteni fogja a hivatalosan közölt átlagbért. Nem így történt. A KSH ugyanis egész egyszerűen nem számította be most sem ezeket az adatokat az átlagbérekbe, vagy ha igen, nem közölte azokat. Ezzel kapcsolatos közleményükben az adóbevallások hiányosságaival magyarázzák mindezt. „ A KSH minden adatgyűjtésből, adatátvételből származó, általa felhasznált információhalmaz esetében, így a kereseti adatok esetében is vizsgálatot végez, melynek eredményeként megállapítja, hogy az adatállomány milyen módon illeszthető be a hivatalos statisztikai rendszerbe. Vizsgálatunk szerint az új adatforrás teljes mértékű bevezetése előtt további munkálatokra van szükség: a KSH ezért tovább dolgozik a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán. Mindezek következtében a részletes, teljes nemzetgazdaságra vonatkozó információk hivatalos statisztikai adatként történő publikálása későbbi időpontban válik lehetővé.” - írták. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szerint ezzel a KSH továbbra sem veszi figyelembe több mint egymillió olyan munkavállaló adatait, akik jellemzően a minimálbért vagy a garantált bérminimumot viszik haza. Ha így tennének, akkor jóval kisebb átlagbérek jönnének ki, amit persze nehéz lenne megmagyarázni – véli. A Policy Agenda korábban megvizsgálta a 2017-es adóbevallásokat, az összes munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkező dolgozó adatai alapján pedig havi bruttó 225 ezer forintos átlagbért számolt ki. Ehhez képest a KSH 282 ezer forintos átlagbért közölt ebben az időszakban: igaz, ők csak az 5 fő feletti vállalkozások és a közszféra adatait vették alapul. A kétféle számítás alapján összeálló átlagbérben 25 százalékos különbség van. Vagyis, ha a KSH most ígéretéhez híven beszámította volna a kisebb cégek dolgozóinak bérét is az átlagbérbe, akkor nem 343 500, hanem 274 800 forintos átlagbér jött volna ki – véli  Kiss Ambrus.   A megalapozott számításokon nyugvó bértárgyalások érdekében korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is többször kért a keresetekre vonatkozó pontosabb adatokat a KSH-tól és a Pénzügyminisztériumtól. Kordás László, a MASZSZ elnöke most azt mondta lapunknak: rendkívül káros, hogy a KSH továbbra is csak részleges adatokat közöl a témában, mert az továbbra sem segíti a tisztánlátást. Úgy fogalmazott: félő, hogy emögött politikai szándék húzódik meg, hiszen a kormány által eddig büszkén hirdetett jelentős keresetnövekedés visszaesését nehéz lenne megmagyarázni. Ezek az adatok azonban továbbra sem nyugtatják meg a dolgozókat, akik bérpapírjaikon egyáltalán nem olyan összegeket látnak, mint amit a KSH hónapról hónapra közöl. A szakszervezeti vezető szerint nehéz eldönteni, mi a rosszabb: az, hogy politikai okokból nem teszik közzé a vélhetően alacsonyabb átlagbéreket eredményező számokat, vagy az, hogy az adóbevallások nem számítanak a keresetek szempontjából megbízható adatbázisnak.    

A nők 65 ezer forinttal kevesebbet keresnek

Nem csak kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak, de a fizetésük kisebb mértékben is emelkedett, mint a férfiaké - derül ki a KSH számaiból. Eszerint ugyanis a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 376 700 forintot, míg a nők körében 311 300 forintot ért el januárban. A férfiak esetében ez 11,8, a nők esetében pedig 9,8 százalékos  növekedést jelent egy év alatt.

Szerző