A devizahitel-szerződések nem részlegesen, hanem teljesen érvénytelenek - erről dönthet az Alkotmánybíróság

Az uniós szabályok ugyanis megkövetelik az úgynevezett tisztességes tájékoztatást, ám Magyarországon ez nem volt divat.

Áprilisban beadják az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz azt a civilek által előkészített indítványt, miszerint valamennyi devizahiteles szerződést felül kell vizsgálni a strasbourgi Európai Bíróság erről szóló márciusi döntése nyomán - mondta Szakács László, az MSZP elnökhelyettese a Népszavának tegnapi sajtótájékoztatóját követően. Ehhez 50 országgyűlési képviselő aláírása szükséges, amit jövő héten szeretnének összegyűjteni. Az ellenzéki politikus azt is követelte, hogy a fűtési szezon befejeztével se szűnjön meg a kilakoltatási moratórium, ami jelenleg egymillió embert fenyeget.

Elhangzott: az uniós szabályozás szerint Magyarországon a devizaalapú hitelszerződéseknél nem valósult meg a tisztességes tájékoztatás, ezért ezek az iratok nem részlegesen, hanem teljesen érvénytelenek. Mivel az unió tagjai vagyunk, a bírósági vezetőknek nincs választásuk, alkalmazniuk kell a közös szabályokat - véli Szakács László. Ha ezt mégsem teszik meg, az szerinte olyan, mintha „kiléptek volna az Unióból”. A szocialista politikus szerint a magyar kormány "eladta a devizahiteleseket", amikor 2015-ben szerződést kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal. Orbán Viktor ugyanis azt vállalta, hogy a bankoknak egy fillérjébe sem fog kerülni a szerződések forintosítása, nem nehezíti meg a kilakoltatásokat és nem hoz olyan törvényeket, ami csökkentené a bankok hasznát.