Ismét több tízezer diák tüntetett az éghajlatváltozás feltartóztatásáért Németországban. A pénteken tanítási időben tartott megmozdulások vezetője a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) elnevezésű nemzetközi mozgalom 16 éves alapítója, a Nobel-békedíjra is jelölt svéd Greta Thunberg volt.
A világhírű stockholmi tanuló Berlinben jelent meg egy tüntetésen, amelyen a szervezők becslése szerint 25 ezren vettek részt. A német főváros egyik jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál szervezett demonstráción angolul elmondott beszédében kiemelte, hogy
"Mi csak jövőt akarunk, olyan sok ez?" - vetette fel Greta Thunberg, aláhúzva, hogy az idősebb nemzedékek kudarcot vallottak, nem szálltak szembe a globális éghajlatváltozással, az emberiség történetének legnagyobb katasztrófájával. Ezen változtatni kell, mindenkinek tennie kell az éghajlatvédelemért a személyes környezetében, "ki kell lépni a komfortzónából", és akinek még nincs választójoga, meg kell győznie szüleit és nagyszüleit, hogy "szavazzanak a jövőnkre" - idézte az aktivistát a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) médiatársaság.
A tüntetésen sokan transzparensekkel jelentek meg. "Nagypapa, hogy néz ki egy hóember?" - állt az egyiken. "Havat akarok karácsonyra!" - állt egy másik diák tábláján.
A mozgalom a következő hetekben is folytatja a sztrájkot. Péntekenként "addig kerüljük az iskolát, amíg a politika el nem kezdi tenni a dolgát" - nyilatkozott a Fridays for Future egyik németországi főszervezője, Luisa Neubauer a Bild című lapnak. Greta Thunberg 2018. augusztus 20-án kezdte sztrájksorozatát, azon a pénteki napon az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni cselekvésért. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, az eddigi legnagyobb akciót március 15-én szervezték, 123 országban kétezernél is több helyszínen tartottak tüntetést.
Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha a két leggyakoribb, betegségeket terjesztő szúnyog - az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti), valamint az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) -, a globális átlaghőmérséklet változásaival összhangban mozogna évtizedeken keresztül.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a bolygó leghalálosabb állatai közé sorolja a szúnyogokat, mivel azok évente emberek millióinak haláláért felelős betegségeket hordoznak. Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog is hordozója lehet a dengue-, a zika- és a chikungunyavírusnak, valamint további legkevesebb tucatnyi betegségnek. A klímakatasztrófa, a globális felmelegedés nyomán ezeknek a világ csaknem teljes népessége ki lesz téve a következő 5 évtized során.
