Amint megfenyítette a Fideszt, erősödni kezdett a Néppárt

Publikálás dátuma
2019.03.30. 08:15

Fotó: Elyxandro Cegarra / AFP
Az EP friss mandátumbecslése szerint a DK és az LMP pozíciója gyengül, a Momentum bekerülési esélye viszont erősödik.
A május 26-iki európai parlamenti választásokon a Fidesz-KDNP 13 helyet szerezhet, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik hármat-hármat, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum egyet-egyet. Az EP mandátumbecslése a Publicus Intézet közvélemény-kutatásán alapul, amelyet a Népszava felkérésére készített. Az egy hónappal korábbi felméréshez képest az a változás, hogy a DK kettő helyett csak egy helyet kaphat, és az így felszabaduló mandátum a Momentumé lehet. Február vége óta nőtt a baloldal és a Jobbik népszerűsége, míg a DK-é és a Lehet Más a Politikáé (LMP) csökkent. Utóbbi támogatottsága három százalékon állt a március végi adatfelvétel időpontjában. Az előrejelzés szerint a magyar pártok képviselői négy frakcióban, illetve a függetlenek között foglalnak majd helyet: a Fidesz az Európai Néppártban (EPP), az MSZP és a DK a Szocialisták és Demokraták politikai csoportjában, a Párbeszéd a Zöldek, a Momentum a liberálisok között. A Jobbikot akár csak jelenleg, ezután is a függetlenek közé sorolják.
A mandátumbecslés azon alapul, hogy az Egyesült Királyság a választások idején már nem lesz az Európai Unió tagja, így az EP létszáma 751-ről 705 fősre zsugorodik. Az új képviselő-testületben továbbra is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció 188 taggal. A múlt havi becsléshez képest a politikai csoport hét fővel gyarapodhat, főként Lettországból, Franciaországból és Lengyelországból érkezhet erősítés. Ugyanennyivel növelhetik létszámukat 142-re a Szocialisták és Demokraták, megtartva második helyüket az uniós törvényhozásban. A baloldalhoz főleg Litvániából és Olaszországból csatlakozhatnak újabb képviselők.
Továbbra is tartja magát a jóslat, hogy 72 fővel a liberálisoké lehet a harmadik legnépesebb frakció a parlamentben, még úgy is, hogy Emmanuel Macron francia államfő balliberális pártját, a Köztársaság Lendületben nevűt nem számolják hozzájuk. Ha végül létrejön a fúzió közöttük, akkor akár 94 tagúra is bővülhet a liberális csoport.
Elemzők szerint nem csak Macronék boríthatják fel az uniós képviselő-testület jelenlegi felállását, hanem azok a régi és új pártok is, amelyek friss szövetségekre készülnek. Nagy kérdés például, hogy a májusi választás után hová sodródik a Fidesz, marad-e az EPP-ben vagy új partnerek után néz. Valószínű, hogy a következő parlamentben meg fognak erősödni az euroszkeptikus vagy egyenesen EU-ellenes és szélsőséges pártok, még ha nem is olyan erőteljesen, mint ahogyan azt egyes szakértők feltételezik. A friss előrejelzés szerint a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság jelentősen növelheti mandátumainak számát, és a mostaninál több képviselőt küldhetnek Brüsszelbe és Strasbourgba a francia és a svéd szélsőjobboldaliak, valamint a holland nacionalisták. A nemzeti közvélemény-kutatásokat összegző friss EP-felmérés az utolsó előtti a májusi választások előtt. A parlament vezető testülete a hét elején úgy döntött, hogy április közepétől már nem tesz közzé közvélemény-kutatási eredményeket. Hírek szerint ennek az az oka, hogy egyesek kétségbe vonták a mandátumbecslések helyességét.

Miután a bulinegyed kinyírta a piacot, a fideszes kerületvezetés állítólag mulatókat telepítene a patinás épületbe

Publikálás dátuma
2019.03.30. 06:45

Fotó: Lakos Gabor
Az ellenzék szerint szórakozóhelyeket engedett volna a kerületi önkormányzat a százmilliókért felújított vásárcsarnokba, amit épp a bulinegyed tesz tönkre.
A tiltakozások hatására a jelek szerint visszavonulót fújt a VII. kerületi önkormányzat: a hétfői bizottsági ülésen visszavonta ugyanis a Klauzál téri vásárcsarnok működési rendjének azt a módosítását, amely lehetővé tette volna, hogy akár éjfélig nyitva tartó, éjszakai szórakozóhely nyílhasson a piac területén. Ezzel együtt a környéken élők nem nyugodtak meg, továbbra is tartanak attól, hogy szórakozóhellyé válhat a piac. Olyannyira, hogy van, aki aláírásgyűjtésbe kezd. Mindez jól mutatja, mára sem ért véget a csarnok kálváriája. Pedig 2015-ben még úgy tűnt, hogy rendeződik végre a nagy múltú csarnok sorsa. Addigra ugyanis mintegy 1,7 milliárd forintos fejlesztések nyomán teljesen megújult a lepusztult épület. Csakhogy a csillogó-villogó csarnokba továbbra sem sikerült életet lehelni: kereskedő sem akadt elég, vevőkből pedig még kevesebb volt. A kiskereskedők szerint a fő baj az volt: Erzsébetváros – részben épp az önkormányzat engedékenysége nyomán – a bulinegyeddé vált, a környékről a régi lakók közül sokan elköltöztek, a lakásszállodákba érkező, jobbára fiatal turisták pedig nem vevők a piaci portékára. – A bulinegyed kinyírta a piacot mielőtt az újra beindulhatott volna – vont mérleget egy kereskedő. Közben a kedélyeket borzolta az is, hogy kiderült: a milliárdos felújítás sem sikerült tökéletesen. Az árusok szerint a fűtési rendszert gatyába kell rázni, a felújításnál ugyanis hiba csúszhatott a tervekbe, a téli hónapokban előfordult, hogy míg a felső szinten kellemes meleg volt, addig lent, a kiskereskedők standjánál nulla fokot mértek. Mindezek után a vásárcsarnok árusai és vevői meglepődve értesülhettek decemberben arról: az önkormányzat egy rendkívüli testületi ülésen döntött több piaci helyiség bérbeadásáról. És egy olyan fővárosi vállalkozás is bérbe vett több üzlethelyiséget a csarnokban, amely egy nagyobb, szórakozóhelyeket, éttermeket is üzemeltető céghálózathoz kapcsolódik. Az önkormányzat pénzügyi és kerületfejlesztési bizottság hétfői ülésére pedig már egy olyan beadvány került, amelyből az derül ki: az önkormányzat azonnali hatállyal úgy módosítaná a piac működési szabályzatát, hogy rendezvények idején a csarnok teljes területén lehessen italt árulni. – Ez a módosítás megágyazott volna a szórakozóhely-nyitásnak. Az önkormányzat egy szórakozóhelyeket is üzemeltető vállalkozáscsoport beköltözésének az útját akarta egyengetni – vélekedett Szücs Balázs, a Párbeszéd önkormányzati képviselője, aki szerint a várható lakossági tiltakozások miatt vonta vissza ezt a beadványt a kerület.
Csakhogy Szücs Balázs szerint a történet ezzel nem ért véget, úgy véli, a „Fidesz” csak időlegesen állt el a szándékától. Épp ezért a képviselő most aláírásgyűjtést indít, hogy a csarnok földszintjén továbbra se lehessen alkoholt fogyasztani se nyitvatartási időben, se azon túl, illetve az önkormányzat kezdjen egyeztetést a bérlőkkel és a kerületi lakossággal a vásárcsarnok jövőjéről.
Kérdésünkre az önkormányzat úgy reagált: szerintük az üzemeltetési rend módosítás nem adott volna lehetőséget éjszakai szórakozóhely kialakítására, az önkormányzat célja továbbra is „a piaci funkciók megtartása.” Az önkormányzat még a hétfői indítvány előtt, lapunknak írt levelében nem szórakozóhelyekről, hanem "gasztro jellegű üzletek” kialakításáról tett említést. Az önkormányzat leszögezte: a piacnak és a kerületnek közös célja, hogy a csarnok a piaci jellege mellett gasztronómiai közösséggé, kulturális térré alakuljon.

„ Egyedül is tudnunk kell védekezni” - borzasztóan lepusztult a magyar hadsereg

Publikálás dátuma
2019.03.30. 06:00

Fotó: Lakos Gábor
A magyar hadsereg olyan rossz állapotban van, hogy szinte bármilyen fejlesztés jelentős javulást hoz – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
„Magyarországnak képesnek kell lennie megvédenie magát a NATO nélkül is.” Ezt mondta nemrég Orbán Viktor kormányfő. Van ennek értelme a jelenlegi biztonság-, és geopolitikai helyzetben?
Magyarország akkor tud hasznos NATO-tag lenni, akkor várhatja el a szövetségtől, hogy megvédje, ha két dologra képes. Először is képes megvédeni magát legalább addig, amíg a NATO-segítség megérkezik, másrészt tudnia kell részt venni más országok megvédésében, ha erre van szükség. Vagyis ennek a mondatnak szerintem nem az az értelme, hogy Magyarországnak mindenféle támadás ellen egyedül kellene védekeznie. Milyen támadások érhetik ma Magyarországot? Például terrortámadás. Ami ellen egyedül is tudnunk kell védekezni. Persze ez nem jelenti azt, hogy emögött ne lehetne széles körű titkosszolgálati együttműködés más országokkal.

Belátható időn belül van veszélye egy olyan háborúnak, amiben Magyarország klasszikus területvédelemre szorulna? Kell ilyenre készülnünk? Mikor ezt a kérdést korábban feltettük magunknak szakemberek között, nagyon sokáig azt mondtuk a rendszerváltás után, hogy ilyen belátható időn belül nem történhet meg. Csakhogy azt is gondoltuk, az oroszok nem támadják meg Ukrajnát, Irán nem szállja meg Szíriát, és igen, mégis megtörtént. Vagyis kategorikusan még ilyen drasztikus forgatókönyveket sem lehet kizárni. Egy ország biztonságának legfőbb biztosítéka az: minél jobban készen áll arra, hogy egyedül vagy szövetségesekkel visszaverjen bármilyen esetleges támadást, annál kisebb a valószínűsége annak. Ennek tükrében hogyan értékeli a most megkezdett magyar haderőfejlesztési programot ? Az alapprobléma az, hogy jelenleg nincs egy közös NATO-stratégia, amihez illeszkedhetne a magyar haderőfejlesztési irány. A NATO-tagállamok vezetői ugyanis nem tudnak megegyezni például arról, hogy mik a legfőbb fenyegetések. Egy litván, egy lengyel vagy egy román politikus mindig mást fog erről mondani, mint egy holland vagy egy spanyol. Ami a magyar haderőfejlesztést illeti: a honvédelem ma annyira lepusztult állapotban van, hogy szinte nem lehet olyat lépni, ami ne javítana jelentősen a helyzeten, képtelenség nem olyat beszerezni, amire ne lenne szükség. Páncélosokra, helikopterekre, légvédelmi rendszerekre, szállító repülőgépekre, csapatszállítókra valóban nagy szükség van.

Sokáig hezitált a kormány mielőtt aláírta a magyar-amerikai védelmi megállapodást. Két neuralgikus pontja volt az ügynek: az amerikai katonák szabad mozgása az országban előzetes parlamenti felhatalmazás nélkül és az, hogy ne vonatkozzon rájuk a magyar büntetőjog, ha itt elkövetnek valamit. Ezek miért olyan fontosak Amerikának? Mert egy szövetségi rendszerről van szó. Gondoljunk bele: Ukrajnában szükség lenne arra, hogy amerikai csapatok avatkozzanak be sürgősen, de azok megállnak a magyar-szlovák határon? De úgyis megkapnák a parlamenti felhatalmazást. Igen, de mennyi idő alatt?

Tudható, hogy a magyar kormányfő nagy támogatója egy leendő közös uniós haderő létrehozásának. Akik ezt kritizálják, azt mondják, az EU felesleges párhuzamos struktúrákat teremt a NATO-val, ráadásul nagyon drágán.
Nem szeretem a mindenkori kormányt dicsérni, de ebben teljesen egyetértek a miniszterelnökkel. Különösen ma, amikor látjuk, hogy az amerikai szövetséges nem annyira elkötelezett Európa biztonságát illetően, mint korábban, és mint amennyire azt mi szeretnénk. De ettől függetlenül is lehetnek olyan európai érdekek, amelyek azt kívánják meg, hogy Európa az Egyesült Államok nélkül is képes legyen katonai akciókat végrehajtani. Ez nem Amerika ellen irányul, hanem az USA nélküli állapotot feltételez. Mellesleg az amerikaiak is rengeteg katonai műveletet hajtanak végre a világban Európa, vagy a NATO nélkül, és ez nem gyengíti a szövetséget. Sőt, ha ezeket az európai képességeket megteremtjük, az közvetve még erősíteni is fogja Amerikát, mert olyan erőket szabadít fel, amelyeket ők egyébként Európában kötnek le. Most úgy tűnik, jelentős részben az orosz fenyegetés hatására valóban van politikai akarat és pénz is ahhoz, hogy közös európai haderő jöjjön létre. Mikor alakulhat meg ez a sereg? Attól függ, mit értünk közös haderőn. Mert ilyen valójában nem létezik. A NATO-nak sincs közös hadereje, hadserege. Amit ennek nevezünk, az valójában egy olyan struktúra, amely a tagországok egyenkénti haderejéből létre tud hozni egy adott feladat végrehajtására képes kontingenst. A közös európai hadsereg sem arról szól, hogy létrehozunk olyan csapatokat, amelyeket majd mondjuk az Európai Bizottság elnöke fog hadba parancsolni. Sokkal inkább úgy kell ezt elképzelni, mint a NATO esetében: szükség esetén egy adott feladatra lehet majd összegyűjteni a megfelelő alakulatokat. A NATO-nak az az előnye – és a közös európai hadseregnek is erre kellene majd törekednie –, hogy megvannak azok a parancsnoki struktúrák, amiket bármikor odatehet a hadszíntérre, és nem egy válság kitörésekor kell kialakítania. A NATO mindig abban volt jó, hogy nagyon figyelt rá, képesek legyenek együttműködni egymással ezek a különböző, soknemzetiségű alakulatok. Oroszország mekkora katonai, biztonsági fenyegetést jelent? Nagyon nagyot. Ez a fenyegetés nem azt jelenti, hogy az orosz hadsereg fogja magát és bevonul mondjuk Litvániába, bár ezt sem lehet kizárni. Éppen most olvastam egy cikket egy elég elismert szakértőtől, aki azt jósolja, a következő területfoglaló orosz hadművelet már egy NATO-tagállamot érint majd. Én ezt nem feltétlenül gondolom így, de tény, hogy az oroszok ezt sugallják. Ilyen a katonai doktrínájuk, ilyen jellegű hadgyakorlatokat hajtanak végre, azt akarják demonstrálni: egy ilyen hadműveletre is képesek lennének, megvan hozzá a képességük. Ha nem teszik, annak az is az oka, hogy úgy látják: nem lenne sikeres, ha ilyen akcióba kezdenének. Itt pedig visszakanyarodunk a beszélgetés elejére, hogy képesnek kell lenni megvédeni magunkat, és ezt nyilvánvalóvá is kell tennünk. Ukrajnában befagyni látszott a konfliktus, de jön az elnökválasztás és közben egyre több amerikai fegyver kerül az országba. Ez hozhat változást? Jelenleg a lehető legrosszabb forgatókönyv érvényesül. Van egy speciális helyzetű ország, amelyik minden módon az EU-hoz és a NATO-hoz közeledne, de belső és külső okokból ez a folyamat lassú. Idővel a Nyugat – és ennek már látjuk a jeleit – elkezd majd egyenlőségjelet tenni Moszkva és Kijev közé, mintha mindkettő egyszerre lenne hibás azért, mert a helyzet nem oldódik meg. A válság megoldásának az lenne az első lépése, ha az Európai Unió és a NATO is feladná azt az elvet, hogy amíg konfliktus van, addig szó sem lehet a tagságról. Ugyanis a tagság megakadályozása és nem Kelet-Ukrajna bekebelezése Oroszország célja. Ciprus esetében ezt meg merte lépni az EU. Persze még így is sok időbe telne az ukrán uniós vagy NATO tagság, de most Oroszországnak kvázi vétójoga van az ukrán integrációs törekvésekre, legalább az megszűnne. A Krím más kérdés, ott nagyon nehezen tudok elképzelni kompromisszumot.

Névjegy

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, egyetemi oktató. Dolgozott a Honvédelmi Minisztérium államtitkáraként. Volt magyar nagykövet a NATO mellett, valamint főosztályvezető a Külügyminisztériumban. 1996 és 1999 között a New York-i East-West Institute alelnöke volt. A budapesti Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója.

Frissítve: 2019.03.30. 09:01