Bírói előmenetel - a statisztika számít, nem az, hogy a valódi bűnös bűnhődik-e

Publikálás dátuma
2019.03.31. 12:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Fontosabb, hogy gyorsan lezáruljon egy ügy, mint az, hogy hatályon kívül helyezik-e később az ítéletet - és erre épp egy bíró hívta fel a figyelmet egy szakmai beszélgetésen.
Egészen dermesztő adatokat mondott Hack Péter, az ELTE jogi kar büntető eljárásjogi tanszékének vezetője az egyetemen jogászok, bírák, ügyvédek és joghallgatóknak szerda este megtartott beszélgetésen, írja a 444.hu. Főként amerikai statisztikákra támaszkodva részletezte, százakat ítéltek halálra, mert tanúk tévesen azonosították őket, és az esetek majd harmadában végül még magukat is bűnösnek vallották az ártatlanok. A probléma Magyarországon ugyancsak jelen van - mutatja ezt többek közt a móri bankrablás ügye - de az eljárást a vélt elkövető neme, származása, és a közvélemény nyomása is rossz dinamikába terelheti.
A beszélgetés résztvevői nagyjából egyetértettek, hogy ami itthon leginkább hiányzik, az a téves ítéletekkel való szembenézés, a hibák elemzése. Hack az előadás után a 444-nek azt mondta, nem tud róla, hogy létezne Magyarországon statisztika azzal kapcsolatban, hogy hány téves ítélet születik, erre szerinte legfeljebb az állam által fizetett kártalanítások számából lehetne következtetni. Ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy a nagy nyilvánosságot kapott esetek után készülnek ugyan elemzések például újságírók, vagy az eljárás egyes résztvevői által, de az ilyen munkák nehezen tudnak objektívek maradni: a rendőrség csak a saját felelősségét állapíthatja meg hitelesen. Ugyanez igaz az ügyészségre vagy a bírói szervezetre is, intézményesült, valóban független felülvizsgálat pedig nincs a rendszerbe építve.
a bírák szakmai előmenetelét ma sokkal inkább befolyásolja, hogy milyen gyorsan zárnak le ügyeket, mint az, hogy hány ítéletüket helyezik később hatályon kívül.

- hangzott még el a rendezvényen. Erre éppen a beszélgetésen részt vevő egyik bíró hívta fel a figyelmet. Jó irányba mutat ugyanakkor, hogy a résztvevők mind vagy már most is az igazságszolgáltatás fontos szereplői, vagy annak készülnek, és mindenki azért ment el, hogy a rendszer hibáiról és hiányosságairól tanuljon, hogy jobban, igazságosabban tudja végezni a munkáját. Más megközelítésből persze azt is megmutatta az esemény, hogy miért próbálja a kormány az igazságszolgáltatáson kívülről, az államigazgatásból jövő emberekkel feltölteni a bírói kart. A 2018-as új közigazgatási bírói posztokra kiírt pályázatokon például az első körben 21 bírói helyből 1-re pályázott sikeresen külsős, egy volt rendőrt, a második körben viszont 39 helyből 17-re neveztek ki külsős jelentkezőt, volt minisztériumi alkalmazottat, kormányhivatalnokot. És még csak most kezdődik a különbíróságok létrehozása és feltöltése, ahol arra lehet számítani, hogy még több külsős kerül a rendszerbe.
Szerző

Visszavonhatatlanul beköltözött az országba a tavasz - és ezt pont az úgynevezett hidegfront bizonyítja

Publikálás dátuma
2019.03.31. 12:19

Fotó: Shutterstock
Mehet a télikabát a naftalinba, egy kardigán mindenre elég.
A hét első felében a jelek szerint langy idő lesz, mászkálós, kirándulós - annak ellenére, hogy a hidegfront közelg az idokep.hu szerint. Hétfőn feltámad az északi-északkeleti szél, gyenge zápor alakulhat ki, de csak kis eséllyel, és kizárólag északnyugaton. A hőmérséklet alig pár fokkal mérséklődik: délen marad a 20 fok körüli meleg, és máshol is 14-15 fok feletti maximumokat lehet mérni. A kedd esőmentes és napos lesz, igaz, erős keleties szél borzolja a kedélyeket. Szerdán nyugaton lesz felhősebb az ég, elvétve gyenge záporok áztatják a földet. Keleten a napsütésé lesz a főszerep, országszerte feltámad viszont a délkeleti szél. Napközben 15-19 fokig melegszik a levegő.
Szerző

Egész éjjel a turistákat zaklatják a pesti ál-dílerek, és a rendőrség a kisujját sem mozdítja

Publikálás dátuma
2019.03.31. 11:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az erre figyelmeztető, ezért néhány hete zárkába került aktivisták szerint a bulinegyed legtöbb problémájára egy éjszakai polgármester lenne a megoldás.
Márciusban szaladt körbe a hír a közösségi médiában: elvitték a rendőrök a budapesti bulinegyed két aktivistáját. A két férfinak az volt a bűne, hogy akril alapú, rövid idő (legfeljebb 3-4 hét) után magától lekopó festékkel fújták fel a környék több pontjára, hogy "FAKE DRUG ZONE", vagyis kamudrog-zóna. Az Index.hu szólaltatta meg őket: egyikük Molnár Bence, a Szimpla kommunikációs vezetője, társa pedig G. Német Dániel, aki annak a Night Embassy of Budapest projektnek a vezetője, amely évek óta azért küzd, hogy több nyugati példához hasonlóan a fővárosban is vezessék be az éjszakai polgármester intézményét.
Már korábban is aktivizálták magukat ilyen feliratokkal, mint azt a portálnak elmondták. Ezekkel az a céljuk, hogy elijesszék a bűnözőket a környékről, és felhívják a turisták, a helyiek és a rendőrség figyelmét is a környék egyik legégetőbb problémájára:
piti bűnözők majoránnát meg sütőport árulnak kábítószernek álcázva. És mivel technikailag nem drogot árulnak, a rendőrség a kisujját sem mozdítja az ügyben.

Emiatt a jogi kiskapu miatt nem foglalkoznak a rendőrök a kamu drogárulással kapcsolatos zaklatásokkal, fenyegetésekkel, zsarolásokkal sem. Mindkettőjük szerint teljesen egyértelmű és látható, hogy milyen problémák sújtják a bulinegyedet, mégsem történik szinte semmi előrelépés sem a rendőrség, sem az önkormányzat, sem a helytulajdonosok részéről. Molnár szerint szándékosan hagyják lezülleni a környéket, hogy a választások előtt meg lehessen ígérni a nagy rendrakást. Ezt arra alapozza, hogy pont őket büntetik, akik a helyzet kezelésével próbálkoznak.
De a kamudrogok és azok agresszív "terjesztői" mellett más problémákat is említettek. Elmondásuk alapján például az ordítva éneklő, jelmezes turistacsoportoknak meg sem próbálják elmondani a magyarországi turizmusban érdekelt szervezetek, hogy mi a városban elvárt viselkedési norma. Segíthetne pedig az általuk okozott problémákon, ha akár csak az idegenvezetőktől elvárt lenne az a szakmai felkészültség, amivel csillapíthatnák őket. De azt sem reklámozzák a Budapestre érkező turistáknak, hogy mi mással üthetnék el az időt ivás helyett. Magában a bulinegyedben a magas bérleti díjak miatt a helyeknek voltaképp nincs lehetősége sem kulturális programokat szervezni, mert kell a pénz, amit az eladott ital hoz a legjobban. Az is probléma, hogy miközben drákóian szigorú jogszabályokkal és feltételekkel működhetnek a helyek, a kirívóan szabályszegő vendéglátóegységekkel szemben mégsem lépnek fel elég erélyesen a hatóságok, részletezték. Probléma még, hogy a munkaerőhiány miatt felkészületlen, erőszakos embereket alkalmaznak biztonsági őrként nem egy szórakozóhelyen - "legyen legalább az angol nyelv ismerete vagy az elsősegélynyújtás elvárás, és ne fizikailag bántalmazza a vendégeket, hanem kommunikáljon és atmoszférát menedzseljen", mondta G. Német erről. Szerinte az egész bulinegyed-szituációt pillantok alatt enyhíthetné az is, ha más nagyvárosokhoz hasonlóan Budapesten is lenne éjszakai metróközlekedés: "nem kell innen kiköltöztetni semmit. Ha a metró egész éjszaka járna, akkor azonnal megjelenne egy csomó új és klassz hely mondjuk a Népszigetnél", mondta. 
Szerintük a megoldás egy olyan éjszakai polgármester lenne, akinek van egyeztetési jogköre, költségvetése, kapcsolatai a fővárosi vezetéssel, és akkor belátható időn belül meg lehetne oldani a bulinegyed problémáit.

Ilyen éjszakai polgármester már nem csak Nyugat-Európában, hanem például Prágában is van, de Pozsonyban és Bukaresten is gondolkoznak a bevezetésében.
Szerző