Bírói előmenetel - a statisztika számít, nem az, hogy a valódi bűnös bűnhődik-e

Fontosabb, hogy gyorsan lezáruljon egy ügy, mint az, hogy hatályon kívül helyezik-e később az ítéletet - és erre épp egy bíró hívta fel a figyelmet egy szakmai beszélgetésen.

Egészen dermesztő adatokat mondott Hack Péter, az ELTE jogi kar büntető eljárásjogi tanszékének vezetője az egyetemen jogászok, bírák, ügyvédek és joghallgatóknak szerda este megtartott beszélgetésen, írja a 444.hu. Főként amerikai statisztikákra támaszkodva részletezte, százakat ítéltek halálra, mert tanúk tévesen azonosították őket, és az esetek majd harmadában végül még magukat is bűnösnek vallották az ártatlanok. A probléma Magyarországon ugyancsak jelen van - mutatja ezt többek közt a móri bankrablás ügye - de az eljárást a vélt elkövető neme, származása, és a közvélemény nyomása is rossz dinamikába terelheti.

A beszélgetés résztvevői nagyjából egyetértettek, hogy ami itthon leginkább hiányzik, az a téves ítéletekkel való szembenézés, a hibák elemzése. Hack az előadás után a 444-nek azt mondta, nem tud róla, hogy létezne Magyarországon statisztika azzal kapcsolatban, hogy hány téves ítélet születik, erre szerinte legfeljebb az állam által fizetett kártalanítások számából lehetne következtetni. Ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy a nagy nyilvánosságot kapott esetek után készülnek ugyan elemzések például újságírók, vagy az eljárás egyes résztvevői által, de az ilyen munkák nehezen tudnak objektívek maradni: a rendőrség csak a saját felelősségét állapíthatja meg hitelesen. Ugyanez igaz az ügyészségre vagy a bírói szervezetre is, intézményesült, valóban független felülvizsgálat pedig nincs a rendszerbe építve.

- hangzott még el a rendezvényen. Erre éppen a beszélgetésen részt vevő egyik bíró hívta fel a figyelmet. Jó irányba mutat ugyanakkor, hogy a résztvevők mind vagy már most is az igazságszolgáltatás fontos szereplői, vagy annak készülnek, és mindenki azért ment el, hogy a rendszer hibáiról és hiányosságairól tanuljon, hogy jobban, igazságosabban tudja végezni a munkáját. Más megközelítésből persze azt is megmutatta az esemény, hogy miért próbálja a kormány az igazságszolgáltatáson kívülről, az államigazgatásból jövő emberekkel feltölteni a bírói kart. A 2018-as új közigazgatási bírói posztokra kiírt pályázatokon például az első körben 21 bírói helyből 1-re pályázott sikeresen külsős, egy volt rendőrt, a második körben viszont 39 helyből 17-re neveztek ki külsős jelentkezőt, volt minisztériumi alkalmazottat, kormányhivatalnokot. És még csak most kezdődik a különbíróságok létrehozása és feltöltése, ahol arra lehet számítani, hogy még több külsős kerül a rendszerbe.