Nagyot bukhat az állami szervezet a Matolcsy-rokon bankjának bedőlésével

Publikálás dátuma
2019.04.01. 07:47

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Széchenyi Tőkealap-kezelőnek durván 7 milliárd forintja ragadhatott bent.
Az állami tulajdonban levő Széchenyi Tőkealap-kezelőnek több milliárd forintja ragadhatott bent a bedőlt NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-ben – írja a 24.hu. Matolcsy György rokonának, Szemerey Tamásnak a bankjánál december 18-án rendelt el kifizetési korlátozást a jegybank, amit kétszer meghosszabbított, a napokban pedig közölték, hogy végelszámolásba fordul a folyamat. A portál több forrásból is úgy értesült, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő durván 7 milliárd forintját bukja el, ennyi pénzt tartott ugyanis a bedőlt bankban, és ennek csak töredékét kapja majd vissza a betétesek kártalanítására szolgáló Országos Betétbiztosítási Alapból. A tőkealap-kezelőt is megkeresték az ügyben: a portál levelében azt is leírta, hogy információik szerint a szervezet 7 milliárd forintot helyezett el a mára végelszámolás alá került NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-nél, és a fizetési gondok miatt nem tudta kivenni a pénzét. Rákérdeztek, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő pontosan mikor és összesen mekkora összeget helyezett el az NHB-nál, a végelszámolás megkezdésekor mekkora összeget tartott ott, mennyit nem tudott kivenni a bankból, és várható-e, hogy megtérül a kár. Válaszukban az értesülést nem cáfolták, és mindössze annyit írtak, hogy a Növekedési Hitel Bank Zrt. végelszámolási eljárása jelenleg folyamatban van, a részletekről a vonatkozó szabályok alapján az eljárás után tudnak tájékoztatást adni, de tőkebefektetéseikkel továbbra is zavartalanul támogatják a gazdasági szereplőket, sem likviditási, sem forrás-kihelyezési problémát nem okoz az NHB végelszámolása. A portál szerint a 7 milliárd forintos bukással szinte biztosan a Széchenyi Tőkealap-kezelő lehet a legnagyobb kárvallottja a Matolcsy-féle üzleti kör bankjaként elhíresült hitelintézet bedőlésének. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétesenként 100 ezer euróig, vagyis durván 32 millió forintig kártalanít. Ennél magasabb összeget 9 magánszemély és 49 vállalat, szervezet tartott az NHB Banknál. Pénteken az OBA azt közölte: összesen 3,9 milliárd forint kártalanítást fizet az NHB 756 betétesének, az ügyfelek egy része már a múlt héten meg is kapta a kártalanítást.
Szerző
Témák
NHB

321,16 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.01. 07:33
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Az euró 321,16 forinton forgott reggel hét órakor, 27 fillérrel csökkent a közös európai pénz árfolyama a péntek esti 321,43 forinthoz képest. A dollár árfolyama 286,51 forintról 285,87 forintra, a svájci franké pedig 287,61 forintról 287,11 forintra gyengült. A jent 2,5747 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,5850 forinttal. Az euró 1,1235 dolláron forgott, 0,16 százalékkal erősödött a pénteki zárójegyzéséhez képest. A svájci frankhoz képest 0,18 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1186 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9957 frankot kértek, 0,07 százalékkal drágult a dollár. A jennel szemben 0,16 százalékot erősödött a dollár, hétfő reggel 111,02 jent ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Kezdődik a sonkavadászat, jön a drágulás

Publikálás dátuma
2019.04.01. 06:30

Fotó: Népszava
Bár még három hét húsvétig, az ünnepi asztalról elmaradhatatlan sonka és tojás iránti kereslet máris nekilódult. 3-4 százalékos drágulás várható.
A húsvéti asztal elképzelhetetlen a hagyományos sonka és főtt tojás nélkül. Felmérésünk szerint a nagy élelmiszerláncok és piacok már felkészültek a rohamra. Akad, ahol négy-öt féle füstölt termékből válogathatunk, míg másutt ennél szerényebb a választék. A most következő néhány nap során értékesítik éves szinten a füstölt-főtt termékek több mint harmadát, mintegy 6500-6700 tonnát. Tavaly a GfK adatai szerint átlagosan 1900 forintért kínálták a hagyományos füstölt- és kötözött sonka kilóját. Az erős verseny miatt ezúttal legfeljebb 3-4 százalékos drágulás várható. De az átlagár csalóka. Míg a gyorsérlelt termékek kilója 900-1000 forintért kel el, a legalább 6 hétig, hagyományos eljárással előkészített sonkákért akár 2300-3000 forintot is elkérhetnek. A jövedelmek bővülése az elmúlt évek során a keresletet érzékelhetően eltolta a jobb minőségű, drágább készítmények felé. Egyre többen vásárolják a parasztsonkát, amiből a múlt évben több mint 1600 tonna fogyott. Idén ennél is többre számítanak. A termelők és a feldolgozók növekvő forgalomban reménykednek. A tavalyi aszály miatt emelkedtek a takarmányárak, az egyre égetőbb munkaerőhiány pedig a mezőgazdasági béreket is feljebb tolta. Csak megbízható üzletben, hentesnél vásároljunk húsvéti sonkát - javasolta a Népszava megkeresésére Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakamaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Megerősítette: a prímet továbbra is a paraszt- és kötözött sonka viszi. De sokan választják a daraboltat, valamint a frikandót, vagyis a sertéscomb középső-hátsó részét is. Szánjunk időt a termékismertető címke böngészésére - figyelmeztet a szakember. A tájékoztatón fel kell tüntetni a gyártót, a gyártás vagy a felhasználhatóság időpontját és azt is, hogy a termék az állat mely részéből - combból, lapockából, tarjából - készült. A szövegnek ki kell térnie az elkészítés módjára, vagyis hogy gyorsan vagy hagyományosan érlelték-e. Nem mindegy: míg a gyorsérleltet sonka egy hónapig, a hagyományosan előkészített csontos, bőrös egészcomb vagy -lapocka akár fél évig is tárolható. A VHT főtitkára a kevéssé tehetősek számára a kisebb kiszerelést ajánlja. A magyarok évi 230-240 tojást fogyasztanak személyenként. Ez ma még alatta marad a 15-20 évvel ezelőtti, átlag 300-nak, de az érték az utóbbi évek során ismét emelkedésnek indult - közölte a Népszavával Pákozd Gergely, a Hibrid Tojó és Tojás Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Az ár meghatározása során a termelőnek sajátos szempontokat is figyelembe kell vennie. Mivel a tojás szavatossági ideje 28 nap, a húskészítményekkel szemben a megnövekedett keresletre készülve az ünnep előtt kell beállítani a megfelelő állományt. Ekkor kell tartalékolni a nyáron visszaeső kereslet miatti veszteségekre is. A nálunk forgalmazott tojásnak jelenleg mintegy tizede származik külföldről. Ez az arány korábban 25-30 százalékot tett ki, amit a fejlesztések nyomán sikerült leszorítani. Az árakról nehéz beszélni - fogalmazott -, mert az M-estől az XXL-esig nagyon sok múlik a méreten, a csomagoláson és a beltartalmon. Nem mindegy például, hogy a termék emelt vitamintartalmú, extra sárga, mélyalmos-, öko-, vagy szabadtartású, illetve hogy zárt rendszerű eljárással készült-e. Az azonos módon előállított, eltérő méretű tojásokat a kilós értékek alapján javasolja Pákozd Gergely összehasonlítani. A különböző eljárással termelt tojásokra ez nem áll, hisz nagyon eltérőek a költségek. Korábban - főleg a külföldről behozott tojások miatt - jelentős méreteket öltött a feketepiac. Az elektronikus közúti ellenőrző rendszernek és az 5 százalékos áfának köszönhetően ugyanakkor ez mára 20 százalék alá csökkent. Az alelnök szintén a megbízható kereskedőket ajánlja. Aki hazai terméket vásárolna, a kötelezően feltüntetendő jelölések közül a HO-t keresse.

Nyuszi ül a polcon

A nyuszi helyett továbbra is jobbára az édességgyártók "tojják" a leginkább közkedvelt hímestojásokat. Tavaly mintegy 900 tonna csokoládéfigura kelt el az ünnep időszakában. A húsvéti csokoládéfigurák forgalmának 44 százalékát a nyúl tette ki. A tojás 38 százalékos népszerűségnek örvendett, míg a fennmaradó mennyiséget a többi figura - bárány, csibe, kacsa - adta. Bár a hazai fogyasztók változatlanul a tejcsokoládét részesítik előnyben, az étcsokoládé is egyre közkedveltebb. Csokoládénak csak az nevezhető, amit legalább 35 százalékban kakaószárazanyag és 18 százalékban kakaóvaj alkot. Az étcsokoládé, vagy keserűcsoki csak kakaómasszát, -vajat és cukrot tartalmaz. A tejcsokoládé pedig tejpor hozzáadásával készül.

Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 13:02