321,64 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.01. 19:36

Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 321,64 forintra emelkedett este hét órakor a reggeli 321,16 forintról. Az euró hétfőn 320,47 forint és 321,89 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 287,11 forintról 287,26 forintra, a dolláré pedig 285,87 forintról 287,01 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1235 dollár után este 1,1207 dolláron állt.
Szerző

Családtámogatás mindenáron

Publikálás dátuma
2019.04.01. 19:05

Fotó: Shutterstock
Az ellenzék nagyrésze is megszavazta a családvédelmi akcióterv elindításához szükséges kormánypárti javaslatot. A költségeket mintha a kabinet elszámolta volna.
Demográfiai súlypontú kormányzást ígért erre a ciklusra Orbán Viktor, és úgy tűnik, ehhez tartja is magát. Sőt, mindent ennek rendel alá, bármi áron. A két hónapja – szintén a kormányfő által – beharangozott családvédelmi akcióterv megvalósítása érdekében így még azt is bevállalta a kormány, hogy felülbírálja saját magát. A tranzakciós illeték csökkentéséről szóló, Varga Mihály pénzügyminiszter által március közepén benyújtott törvényjavaslatot ugyanis arra hivatkozva vonná vissza Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, hogy „a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani”. Nyílván nem a kormány tudta nélkül nyújtotta be ezen javaslatát, hiszen szinte szó szerint ugyanezt válaszolta pénteken Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára is Szabó Sándor MSZP-s képviselőnek, aki korábban írásbeli kérdésben firtatta: miért nem törlik el teljes egészében a tranzakciós illetéket. Akkor ugyanis még úgy volt, hogy a 20 ezer forint feletti átutalásoknál egységesen évi 800 forintra csökken a sarc a jelenlegi 0,3 százalék, de maximum 6 ezer forintról. Ez olcsóbbá tette volna a bankolást, és a nyáron induló azonnali átutalási rendszer használatára ösztönözte volna a lakosságot az államnak meglehetősen sokba kerülő készpénzhasználat helyett. Összességében a készpénzfizetési rendszer évente mintegy 450 milliárd forint költséget ró a nemzetgazdaságra, ezt megspórolhatná az ország – mondta még tavaly augusztusban Hornung Ágnes, akkori pénzügyi államtitkár. A jelek szerint azonban a kormánynak most semmi sem drága a családvédelmi akcióterv megvalósításáért. Novák Katalin családügyi államtitkár február közepén ugyan még azzal nyugtatott: a költségvetési források rendelkezésre állnak az Orbán Viktor által hét pontban összefoglalt terv megvalósításához, és úgy becsülte, az jövőre mintegy 150 milliárd forintba kerül majd. A jegybank viszont március végén ennél többre - a következő két évben a GDP 0,4-0,43 százalékára, 168-180 milliárd forintra - saccolta a költségeket. Most pedig úgy tűnik, mintha a kormány apránként szedné  össze  a pénzt. A tranzakciós illeték csökkentésével legalábbis évente legfeljebb mindössze 10-13 milliárd forintról mondott volna le az állam (Varga Mihály szerint  a jövő évi költségvetés előkészítésekor ismét visszatérnek erre a kérdésre).    Hétfőn délután a parlament - 176 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett - mindenesetre megszavazta az akcióterv két pontjának végrehajtásához szükséges kormánypárti törvénymódosítást. A javaslat - amelyet rendhagyó módon a DK kivételével az ellenzék nagy része is támogatott -,  az szja-törvényt módosítja a nagycsaládos autóvásárlási program, illetve a babaváró támogatásnak  nevezett kamatmentes hitel miatt. A 2019. július 1. és 2022. december 31. között igényelhető kölcsönnél az állam  100 százalékban készfizető kezesként felel majd. Hogy pontosan milyen szabályok mentén, annak kidolgozására hatalmazták fel most a kormányt a képviselők. A kamatmentes kölcsön és az autóvásárlási program feltételeit ugyanakkor már március közepén megfogalmazta rendeletében a kormány (épp egy nappal azután, hogy Varga Mihály benyújtotta a tranzakciós illeték csökkentéséről szóló, azóta visszavonni javasolt tervezetét). Eszerint a hitelt olyan házaspárok igényelhetik majd, ahol a feleség 18-40 év közötti, nincs tartozásuk a Központi Hitelinformációs Rendszerben, és valamelyik fél legalább három éves munkaviszonnyal vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A kölcsön összege legfeljebb 10 millió forint lehet, amelyet 20 év alatt kell maximum 50 ezer forintos részletekben visszafizetni. A törlesztést az első gyermek születésekor három évre felfüggesztik, a második gyermeknél a tartozás harmadát is elengedik, a harmadiknál pedig az egészet. Ha viszont nem születik öt éven belül újabb gyermek, vagy a család külföldre költözik, kamatostul kell visszafizetni a kölcsönt.  A nagycsaládok autóvásárlásához maximum 2,5 millió forint támogatás jár majd szintén idén júliustól 2022 végéig, de csak az új, 7 személyes autókra, az összeg pedig maximum az autó árának felét fedezheti.  Orbán Viktor további pontjaira ugyanakkor még csak ígéret van. Eszerint bővítik a családok otthonteremtési kedvezményét (csok), azaz használt lakásra is akkora támogatott hitel jár majd, mint eddig az újépítésűekre. A falusi csok keretében az elnéptelenedő kistelepüléseken lehet majd a vissza nem térítendő csokból házat venni. További ígéret, hogy a jövőben a gyermekek születésekor az állam átvállal 1-4 millió forintot a jelzáloghitelekből, valamint bevezetik a nagyszülői gyedet. A négygyerekes anyák pedig 2020-tól kapnak szja-mentességet. A korábban beígért, összesen 70 ezer bölcsődei férőhelyet pedig ismét megígérték.

Kisebb tranzakciós illeték: talán jövőre

Talán mégsem került le a napirendről a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentése, amelyet a kormány előbb az Országgyűlés elé terjesztetett, s feltehetően ugyancsak kormányzati akaratból Bánki Erikkel (Fidesz), a gazdasági bizottság elnökével visszavonatott. Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján ugyanis bejelentette: a jövő évi költségvetés összeállításakor a májusban újra megvizsgálják a csökkentés lehetőségét. Mint emlékezetes a pénzügyi tárca korábbi javaslatot egy olyan javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy a 20 ezer forint feletti utalások esetén egységesen 800 forint éves díjat fizettetnének a számlatulajdonosokkal, függetlenül attól, hogy hány tranzakciójuk volt. Bánki Erik viszont azzal indokolta ennek időszerűtlenségét, hogy az illetékből befolyó pénzekre szükség van a családvédelmi akciótervhez. A képviselő ugyanakkor kijelentette, hogy az illeték csökkentésének elmaradása csak átmeneti lehet. Jelenleg az az érvényes szabály, hogy a 20 ezer forintot meghaladó tranzakcióknál a 20 ezer forint feletti részre 0,3 százalékos illetéket vetnek ki, de ennek összege nem haladhatja meg a 6000 forintot. Az eddigi közlések szerint a családvédelmi akcióterv évente 150 milliárd forintba kerülhet, a A tranzakciós illeték csökkentése ennek legfeljebb töredékét érhetné el. Ráadásul Varga Mihály közölte: több százmilliárdos tartalékot képeztek, a gazdasági növekedés és a dinamikus bérkiáramlás révén hasonló nagyságrendű többletbevétel folyhat be. A szocho júliusban mindenképpen csökken, s tervezik a jövő évi mérséklését is. - B.M.

Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 20:21

Nagyot ugrik a benzin ára

Publikálás dátuma
2019.04.01. 13:33
Népszava fotó
Néhány nap alatt 15 forinttal lett drágább a benzin.
A Mol bruttó 9 forinttal emeli a 95-ös benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán. Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 386 forintra, a gázolajé 394 forintra nő.  Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, a benzin literje 6 forintos emeléssel 377 forintra, a gázolaj literje 2 forintos emeléssel 389 forintra drágult.    Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.  
Szerző