Fillérekért lakik Orbán Viktor szomszédságában a Várban Bayer Zsolt

Publikálás dátuma
2019.04.02. 07:40

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A publicista költségelvű lakbért fizet, havonta 31 737 forintot. A felújított karmelita kolostortól pár száz méterre fekvő Úri utcába költözött be.
Noha korábban is az I. kerület lakója volt, nemrég egy másik önkormányzati lakást szerzett a budai Várnegyed szívében Bayer Zsolt kormánypárti publicista – tudta meg a 24.hu. A portál szerint Bayer Orbán Viktor miniszterelnök új rezidenciájától, a felújított karmelita kolostortól pár száz méterre fekvő Úri utcába költözött be, és fölöttébb jutányos bérleti díjat fizet. A közhiteles cégadatbázis szerint február 20. óta ez az új lakcíme. A cikk szerint a Budavári Önkormányzattól kikért adatok alapján az újságíró tavaly szeptemberben lakáscserével jutott hozzá a 49 négyzetméteres ingatlanhoz. A lakásért költségelvű lakbért fizet, havonta 31 737 forintot. Ez a lakbér meglehetősen alacsony: az egyik legnagyobb ingatlanportál hirdetési között több kiadó Úri utcai lakás is található, a hasonló méretű ingatlanokért pedig piaci alapon ennek a tízszeresét is elkérhetik. Egy majdnem ugyanekkora – 46 négyzetméteres – másfél szobás lakást 280 ezer forintos bérleti díjért kínálnak kiadásra, de egy valamivel nagyobb, 56 négyzetméteres kétszobás kiadó lakásért 475 ezer forintos bérleti havi díjat kérnek. Mint írják, a Bayer által fizetett összegnél még az önkormányzat által megszabott piaci árak is jóval magasabbak. A Budavári Önkormányzat nemrég pályázati felhívást tett közzé, amelyben kilenc vári lakás bérleti jogát hirdette meg. Köztük van egy 45 négyzetméteres egyszobás lakás is, épp a publicista szomszédságában. Ennek a lakásnak az induló bérleti díját 83 ezer forintban határozta meg az önkormányzat. Lakáscsere esetén egyébként az I. kerület lakásrendelete alapján valóban úgynevezett költségelvű lakbért fizet az új bérlő, ám a fideszes többségű önkormányzat egy új szerződéskötés esetén bármikor felülbírálhatná a bérleti díjat, és a lakásrendelet módosításával emelhetne azon, hogy a kerületet ne érje vagyonvesztés – teszi hozzá a portál.
A 24.hu Bayer Zsoltot is megkereste a lakásszerzésének körülményeivel kapcsolatban, aki közölte, hogy ugyan az égvilágon semmi közük nincs hozzá, de válaszol. Azt írta a portálnak, hogy – mint mindenki más, aki örökölhető bérleti jogot szerez a Várban, ő is csere útján jutott hozzá az önkormányzati lakáshoz, aminek a bérleti jogát egy erre specializált ingatlanközvetítőn keresztül szerezte meg, – az önkormányzati lakásért egy budai agglomerációban lévő, hetven négyzetméter alapterületű kertes házat adott, – számlákkal igazolható módon tízmillió forintot költött a lakás felújítására, ahogy írta, „ezzel szintúgy az önkormányzat vagyonát gyarapítottam, mint bárki más, aki így tesz, bár a felújítás nyilván a mi kényelmünket szolgálta, – és az általa fizetett bérleti díj ugyanannyi, mint az előző lakóé volt, és mint mindenki másé a házban.
„Szokjanak le végre arról, hogy mindenkit baszogatnak, aki merészel a várban lakást szerezni magának ilyen módon”

– jelentette ki.

Bayer hozzátette:
„Ha ennyire idegesíti magukat, hogy fideszes is lakhat a várban, talán kezdeményezzék, hogy törvény mondja ki, aki kormánypárti, nem lakhat a várban, legfeljebb, ha tízszer-százszor annyi bérleti díjat fizet, mint bárki más.”

Ezen kívül az Indexen megjelent Lakás a Várban: Nem mind nyomott ár, ami annak látszik című cikket ajánlotta figyelmükbe azzal, hogy
„na, látja, erről van szó!”

Bár a szóban forgó lakás bérleti jogát csak néhány hónapja szerezte Bayer, korábban is felmerült, hogy a publicista önkormányzati lakáshoz jutott az I. kerületben. 2017-ben lapunk nem kapott választ erre vonatkozó kérdésére az önkormányzatnál, és amikor Bayer tudomást szerzett az érdeklődésről, megfenyegette lapunk újságíróját. Az erről szóló cikkünket itt találja. Bayer akkor egyebek mellett azt írta: „1998-ban cseréltem el a tulajdonomban lévő öröklakást egy budavári önkormányzati lakásra, ahová annak rendje és módja szerint be is költöztünk. Mivel sajnos 2000-ben elváltunk, a lakásból elköltöztem, volt feleségem, továbbá két fiam azóta is -tehát 1998 óta- abban a lakásban él. Volt feleségem ismét férjhez ment, így új férje, valamint közös gyermekük szintén a lakásban él. Bérleti díjat pontosan annyit fizettünk, mint bárki más a házban, vagyis az önkormányzat rendeletének megfelelő összeget, semmi okom feltételezni, hogy ez elköltözésem után megváltozott volna. Sőt, tudom, hogy nem változott meg.
Szerző

A külön utas lett az LMP főtárgyalója

Publikálás dátuma
2019.04.02. 07:15

Fotó: Facebook
Az a Moldován László vezeti az LMP fővárosi tárgyalódelegációját, aki pár hónappal ezelőtt még a párt önálló indulása mellett kardoskodott – tudta meg a Népszava. A politikus, az LMP budapesti elnöke most lapunknak azt nyilatkozta: "Reális esély van a Fidesz leváltására Budapesten, ez közös cél, reményeim szerint sikerül kialakítani az együttműködést a többi ellenzéki párttal."
Az LMP egyébként konkrét ajánlattal fut neki a tárgyalásoknak: a IX., a VII., az V., a VI., a XI., az I. és a VIII. kerületben szeretnék, ha LMP-s polgármester-jelölt lenne a közös aspiráns. Moldován ugyanakkor azt mondta, hogy nem ragaszkodnak az összes kerülethez, ezek csupán kiindulási pontok. A politikus azt nem árulta el, hány helyszínnel lenne elégedett. Arra a kérdésünkre, hogy miért változott meg véleménye, azt mondta: – Ha tavaly tavasszal létrejön egy széles körű ellenzéki együttműködés, akkor hajlandóak lettünk volna felülvizsgálni az egyedüli indulást. Ez nem történt meg akkor, a decemberi események viszont megmutatták: nem mi változtunk, hanem a többi párt. Az LMP fővárosi elnöke fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy a budapestiek elsöprő többsége azt akarja: legalább itt állítsa meg a Fideszt az ellenzék. – Ezt tudomásul kell venni, áprilisban sem öncél volt számomra, hogy egyedül induljunk, csak akkor még nem volt számunkra megfelelő partner – legalábbis Moldován szerint. Korábban arról szóltak a hírek, hogy az LMP – miután a Jobbikkal közösen támogatják Puzsér Róbert független polgármester-jelöltet – a jobboldali párttal együtt tárgyal majd az ellenzék többi részével. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a jobbikos közösködésre vonatkozó javaslatokat nagy többséggel elutasították a fővárosi LMP-sek. Moldován szerint nyilvánvaló, hogy amíg le nem zárul az előválasztás lesznek közös LMP-Jobbik-Puzsér rendezvények, „de ennyi”. – Voltak a Jobbikkal kapcsolatos kérdések, a kongresszus arról valóban határozott, hogy a jövőbeni tárgyalásokon egyedül veszünk részt – mondta Moldován. A kongresszus elutasította azt is, hogy az LMP csak a saját érdekeit nézze a tárgyalásokon.
Szerző

Fél a magyar az állami egészségügytől, de ragaszkodik hozzá

Publikálás dátuma
2019.04.02. 06:30

Fotó: Népszava
A többségnek lesújtó véleménye van az orvosi ellátásról, tart a betegségtől, de azért nem szívesen adna pénzt magánbiztosításra – derül ki egy friss felmérésből.
Bár a magyarok többségének legnagyobb félelme az, hogy megbetegszik, egészségügyi ellátását nem bízná magánbiztosítóra – derült ki egy, a Medical Tribune napokban tartott konferenciáján ismertetett felmérésből. A Závecz Research – reprezentatív, ezer ember megkérdezésével, márciusban készült – kutatása arra is rámutatott: sokan nem csak saját maguk, hanem az egészségügy állapotáért is erősen aggódnak.
Az ellátások színvonalát alig „kettes fölé”-re értékelték a kérdezettek. A mostani adatokat összevetve a 2017-es, Hír Tv-nek készült kutatással kiderül: két év alatt mindössze két tized százalékkal javult az állami egészségügyi szolgáltatások megítélése. Ez az enyhe javulás főként azoknak a 18 és 49 év közöttieknek köszönhető, aki még ritkábban veszik igénybe az orvosi szolgáltatásokat. A gyakori rendelő- és kórházlátogatók az elmúlt két évben sem érzékeltek pozitív változást az állami egészségügyben. Závecz Tibor kutató szerint az egészségügy romló körülményei annyira rögzültek a köztudatban, hogy a kisebb, pozitív változások, mint például a várólisták rövidülése, már fel sem tűnik az embereknek.
Az ellátás színvonala miatti erős aggodalom ellenére is csak minden hatodik ember vásárolna magán egészségbiztosítást. A felmérés szerint minél iskolázottabb valaki annál erősebb volt a késztetése az öngondoskodásra. A döntő többség – 42 százalék – nemet mondott a kiegészítő biztosításra. További 41 százalék nem tudta, hogy élne-e egy ilyen eszközzel. A magán egészségbiztosítás vásárlását tervezők közül is csak minden negyedik szánna a szolgáltatásra valamennyit. Harmaduk legfeljebb havi ötezer forintot, további harmaduk öt-tízezer forintot, és csak egyhatoduk fizetne ennél többet. Pénzükért cserébe viszont az állami szolgáltatás jó minőségű alternatíváját várják el.
A felmérés megállapításai azért is meglepőek, mert az állami ellátórendszerben jó ideje esetleges, hogy ki milyen elbánásban részesül, a vizsgálatokra való hosszú várakozás, a bánásmód, az ellátás körülményei miatt mind nagyobb a kereslet a magánszolgáltatók iránt. A két legnagyobb magánellátó – a Budai Egészségközpont és a Medicover szolgáltatás szervező – bevétele már tavaly elérte a 6-7 milliárdot. A szolgáltatók mind gyakrabban ismertetnek olyan kutatásokat, amelyek szerint robbanásszerűen nő a piacuk. Arról a fórumon Sinkó Eszter közgazdász beszélt, hogy az egészségügyi költéseknek már az egyharmada magánkiadás, és ennek a 88 százalékát a betegek ad-hoc módon zsebből fizetik. Ez a fajta finanszírozás a lakosság 5,9 százalékát súlyosan el is szegényíti. Szakemberek szerint a betegeknek és a szolgáltatóknak is jobb lenne, ha a vizsgálatok, kezelések díját nem zsebből, hanem magánbiztosításból fedezhetnék a rászorulók. Becslések szerint most a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint – ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Ha az állam adókedvezményekkel ösztönözné kiegészítő biztosításokat, úgy ez a 16 milliárdos piac rövid időn belül 80-100 milliárdra nőhetne.
Szerző