Titkolja a kormány, mennyire túlzsúfoltak a magyar börtönök

Publikálás dátuma
2019.04.02. 13:54

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Mindössze hét állam nem küldött statisztikai adatokat az Európa Tanács éves jelentéséhez. Hazánk sereghajtó Európában.
A 47 országot tömörítő Európa Tanács nyilvánosságra hozta éves jelentését a tagállamok börtönviszonyairól. Mindössze hét tagállam nem küldött adatokat: Albánia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Málta, Törökország és Ukrajna – írja az Eurologus. A legfrissebb statisztika a 2018. januári állapotokat mutatja, az adatokat egy egyetemi kutatókból álló szakértői csoport összesíti. A cikk szerint 2016 és 2018 között 6,6 százalékkal csökkent átlagosan a börtönnépesség. Fél évvel, 8,2 hónapra csökkent az elzárásban töltött átlagidő, viszont lényegesen nőtt azoknak a száma, akik ítélet nélkül, előzetes letartóztatásban voltak. Románia és Bulgária az a két állam, ahol legnagyobb mértékben, 16 és 15 százalékkal csökkent a börtönnépesség, míg Izlandon 25 százalékkal több ember került rács mögé. Az átlagzsúfoltság az európai börtönökben 91 százalék körüli, lényegében nem változik. Az Európa Tanács jelentése szerint a legrosszabb helyzet Észak-Macedóniában tapasztalható, itt a rendelkezésre álló helyek 122,3 százalékán helyeztek el fogvatartottakat. Mivel Magyarország nem szolgáltatott adatot a felméréshez, a portál a Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyvének 9. oldalán nézett utána az információnak, ahol az szerepel, hogy a magyar bv. telítettsége 124 százalék, vagyis az ismert adatok közül ez a legrosszabb Európában. A cikk szerint a 100 ezer főre jutó elítéltek számát illetően sem állunk jó helyen: itt az oroszok kimagaslóan szerepelnek, 418 börtönlakó jut százezer oroszra. Magyarország esetében – szintén az évkönyv adatait alapul véve – ez a szám 173, ami a 13. legrosszabb, vagy a 34. legjobb helyre jogosít.
Szerző

MSZP: harcolni kell a Magyarországnak járó uniós agrártámogatások emeléséért

Publikálás dátuma
2019.04.02. 13:07

Fotó: Balázs Attila / MTI
Harangozó Gábor arról is beszélt: jogszerűen nem lehet földforgalmat bonyolítani január 11-e óta Magyarországon.
Az MSZP arra szólítja fel a Fideszt, hogy európai uniós képviselői harcoljanak a Magyarországnak járó uniós agrártámogatások megemeléséért. Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja keddi budapesti sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint felvetette: ha a Fidesz komolyan gondolja, hogy elkötelezett a magyar mezőgazdaság finanszírozása mellett, akkor a párt képviselői miért nem szavazták meg az Európai Parlamentben a mezőgazdaságra jutó támogatások 20 százalékos megemeléséről szóló javaslatot? A szocialista politikus azt mondta, pártja elkötelezett az agrártámogatások megtartásáért. Hozzátette: azt várják el a kormánytól, a miniszterelnöktől, hogy csak olyan költségvetést fogadjon el, amely hektáronként legalább 100 ezer forint területalapú támogatást biztosít, továbbá olyan szabályozást, ami kötelezővé teszi a 30 százalékos társfinanszírozást, hogy „több pénz jusson a magyar vidékre, falvakba”. Harangozó Gábor, reagálva Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott hétfői bejelentésére – hogy agrárpolitikusok, szakemberek országjárásra indulnak – a kormányzati agrárpolitikát bírálta. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az Európai Unióból Magyarországra érkezik az egyik legmagasabb támogatás, addig a magyar kormány „messze Európában a legkisebb társfinanszírozást adja hozzá”, mintegy 15 százalékot, miközben a régió összes országában 30 százalékkal, vagy afölötti támogatásokkal egészítik ki az uniós pénzeket. Harangozó Gábor szerint a magyar operatív programok közül a vidékfejlesztési program van a legjobban lemaradva, abból alig sikerült még pénzeket kifizetni, és azokban is hatalmas csúszások vannak, így nagyon sok pénz fog beragadni, „ha sürgősen nem csinálnak valamit”. Arról is beszélt, hogy szerinte Magyarországon „jogszerűen nem lehet földforgalmat bonyolítani” január 11-e óta, mert az elfogadott földforgalmitörvény-módosításhoz nem alkották meg a szükséges rendeletet, és így az adásvételi szerződéskötéseknél például nem lehet tudni, milyen ár lehet elfogadható. Érthetetlennek mondta továbbá, hogy az öntözés területén egyáltalán nem voltak kifizetések, pedig az elmúlt 20 év legaszályosabb éve a mostani. Szerinte a mainál akár háromszor, egyesek szerint pedig akár tízszer nagyobb területen is lehetne öntözni, mégsem épülnek meg azok a beruházások, melyeket már három választási kampányban is megígért a Fidesz. Magyarországot több víz hagyja el, mint amennyi érkezik, ilyen sehol a világon nincsen, az lenne a kötelességünk, hogy ezt a vizet megfogjuk, és így a megépítendő tározókból lehetne öntözni a földeket – mondta.
Mint megírtuk, lehetetlen megmondani, milyen rendszerben és mennyi uniós pénz jut 2020-27. között a mezőgazdaság támogatására. A Bizottság csökkentené az agrárbüdzsét és egy új támogatási rendszert javasolt, az Európai Parlament ezzel szemben a forrásokat érintetlenül hagyná. A Fidesz európai parlamenti (EP) frakciója nem támogatta ezt a javaslatot, pontosabban tartózkodott a szavazásnál. A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a kormányközelinek tartott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) – melynek elnöke a parlament fideszes alelnöke, Jakab István – és a fideszes országgyűlési képviselő Győrffy Balázs vezette Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) viszont gyakorlatilag az EP-javaslat támogatására, vagyis a támogatások csökkentése elleni petíció aláírására kérte tagjait. A két szervezet vezetői szerint a Magyarországnak jutó forrásokat meg kell őrizni.
Szerző

Öngyilkos lett a csengeri örökösnő fia

Publikálás dátuma
2019.04.02. 11:59

Fotó: police.hu
A halálesetet közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálják, idegenkezűségre utaló körülmény nem merült fel.
Felakasztotta magát hétfőn a 2018-as országgyűlési választási kampányban csengeri örökösnőként ismertté vált asszony fia – értesült több forrásból a 24.hu. Az öngyilkosságot az előzetes letartóztatásban lévő Sz. Gáborné korábbi ügyvédje is megerősítette a portálnak. A 24.hu a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságot is megkereste, ahol közölték, hogy a Mátészalkai Rendőrkapitányság Csengeri Rendőrőrse a haláleset körülményeit közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja. Mint írták, idegenkezűségre utaló körülmény nem merült fel. A csengeri asszony férje éppen egy évvel ezelőtt lett öngyilkos. A portál felidézi: a csengeri asszony évek óta azt állította magáról, hogy 1300 milliárd forintnyi vagyont örökölt, amit többek közt Kósa Lajos is elhitt. Az asszony befektetési tanácsokat a Fidesz politikusától, akivel többször is találkozott, és egy megállapodást is aláírtak közjegyző előtt. Kósa később elismerte a dokumentum valódiságát, de csalónak nevezte Sz.-nét, aki tavaly április elején elhagyta az országot, még az előtt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda beidézte volna kihallgatásra. A nőt nemzetközi elfogatóparancs alapján Svájcban fogták el. Miután megtörtént a kiadatása, hazahozták, őrizetbe vették és letartóztatták. Az asszony vallomásában azt állította, hogy nem csapott be senkit, és létezik az általa emlegetett 1300 milliárdos hagyaték. Ettől függetlenül 368 millió forintnyi csalással gyanúsították meg.   Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot! 
Szerző