Itthon riogat a kormány az uniós határőrséggel, Brüsszelben megszavazta a bővítését

Publikálás dátuma
2019.04.02. 21:50
Frontex-határőrök a franciaországi Calais-ben
Fotó: Guillaume Pinon / AFP/NurPhoto
El akarják venni a magyar határvédelem jogát, brüsszeli zsoldosokat küldenének ide - mondta tavaly ősszel Orbán Viktor. Most az Orbán-kormány szép csendben megszavazta, hogy megerősítsék a közös európai határőrséget.
A magyar kormány brüsszeli állandó képviselője hétfőn jóváhagyta az európai határ- és parti őrség megerősítését. Ekkor szavaztak az uniós kormányokat az EU-ban képviselő nagykövetek a javaslatról, amely szélesebb jogkörrel ruházza fel az EU határőrizeti ügynökségét, a Frontexet - írja az Eurológus, az Index uniós ügyekkel foglalkozó aloldala.
A terv szerint a Frontex személyi állományát 2027-ig fokozatosan tízezer főre bővítenék, a költségvetését 2021 és 2027 között közel megháromszoroznák, a szárazföldi határok védelmére járműveket, a Földközi-tengeri határ védelmére hajókat, a kitoloncolt menedékkérők visszaszállítására pedig repülőgépeket szereznének be. A Frontex együttműködne a Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (EASO), amelynek az a feladata, hogy segítse a tagállamokat a menedékkérelmek elbírálásában. Extrém bevándorlási nyomás esetén a Frontex segítene a nemzeti határőrségeknek a menedékkérők fogadásában, a kérelmek elbírálásában, és a védelemre nem jogosultak visszaküldésében. 
A magyar kormány itthoni kampánya eehez képest szeptember óta úgy állítja be a javaslatot, mintha az lenne a célja, hogy segítsen minél több bevándorlót bejutni az EU-ba, és hogy elvegye a határőrizet jogát a tagállamoktól.

„A terv az most az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőle venni a határvédelem jogát. Ez történik, és a terv az, hogy Magyarországot meg kell bélyegezni, és a magyar ellenállást meg kell gyengíteni. Mert a következő csata neve, hogy hogyan vegyük el a bevándorlásnak ellenálló országoktól a határőrizet jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák, akik védik a határt, akik egyenruhába bújtak, akik esküt tettek és akiknek fontos a hazájuk, ezek helyett az emberek helyett zsoldosokat küldenek ide Brüsszelből, és Brüsszelben mondják meg nekik, hogy hogy kell védeni a magyar határt. És ne legyen illúziónk: be fogják engedni a migránsokat, ha övék a magyar határvédelem" - mondta tavaly szeptember 14-én, a Kossuth Rádióban Orbán Viktor.
Az Európai Bizottság többször is cáfolta a magyar kormányzati állításokat. A magyarországi Brüsszel-ellenes kampányra február végén kiadott válaszukban hangsúlyozták, hogy a Frontex a nemzeti határőrséggel együttműködve léphetne csak fel, és az a tagállam irányítaná és felügyelné a Frontex embereit, amelyiknek segítségre van szüksége.
Az Európai Parlament (EP) tárgyalódelegációja és a kormányok Tanácsát ebben a félévben vezető román elnökség múlt héten állapodott meg a javaslat végső szövegéről, ezt szentesítették a szavazatukkal hétfőn a nagykövetek. Három nagykövet szavazott csak nemmel a fejlesztési tervre: az olasz, a spanyol és a szlovén. Az első kettő túlzásnak tartotta a tízezer főre szóló bővítést. A szlovén kormány azért szavazott nemmel, mert a szöveg legutóbbi verziójából kikerült az a lehetőség, hogy a Frontex EU-n kívüli országokban, például Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában vagy Macedóniában is jogosult legyen együttműködni a helyi határőrséggel, hogy segítse a védelmet nem kapó menedékkérők visszaküldését. Az Európai Parlament kérése volt, hogy a Frontex EU-n kívüli bevetésének lehetősége ne kerüljön bele a jogszabályba.
Szerző

Startol a szélesvásznú Fidesz-kampány, főszerepben: Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2019.04.02. 21:35

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
A miniszterelnök a jól bevált bevándorlás-recepttel és óriásplakátokkal készül az EP-választásra. Plakátolásra a Fideszen kívül csak a szocialistáknak lesz pénze.
Pénteken kezdi el európai parlamenti választási kampányát a Fidesz, ami 12 mandátumot szeretne megszerezni a választásokon – közölte az RTL Klub Híradója. A csatorna megszólaltatta a kormánypárt kommunikációs igazgatóját, Hidvéghi Balázst, aki szerint Orbán Viktor áll majd a kampány középpontjában, aki a jól bevált témákról, az ország védelméről, és a bevándorlásról fog beszélni. ( A választási gépezet persze már korábban beindult , ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter is elismerte - méghozzá közpénzből, ám kormány ez letudta annyival, hogy csak a lakosságot akarták tájékoztatni a sorosozós-junckerezős hirdetésekkel.) A Fidesz a közösségi médiában, az utcán és óriásplakátokon is kampányol majd. Plakátokra rajtuk kívül csak a 3 mandátumra esélyes MSZP-nek lesz pénze. A szocialisták a Haza, Szeretet, Európa-szlogennel próbálnak hatni a választókra – EP-képviselőjük, Ujhelyi István szerint pedig a tét az lesz, hogy Európára vagy Orbánisztánra voksolunk majd. 
Az 2 mandátumban bízó LMP környezetvédő kampányt folytat a közösségi médiában és országjáró turnékon – erről Vágó Gábor EP-listavezető beszélt az RTL Klubnak.
A Momentum friss pártként is egy mandátumra esélyes, és az uniós pénzek megóvására figyelmeztetnének: EP-listavezetőjük Cseh Katalin emlékeztetett, hogy Magyarország naponta 2 milliárd forintnyi forrást kap az EU-tól, amit aztán vadászházakra, kisvasutakra költenek. A Momentumnak szintén nem lesz sok pénze a kampányidőszakra, de a közösségi médiában és az utcán is reklámoznak majd, május elsején pedig Európa-menetre készülnek. Végül, a Demokratikus Koalíció is ringbe száll, két mandátum reményében: kampányik során az Európai Egyesült Államok eszméjét népszerűsítenék, fő kérdésük pedig az, hogy a magyarok az Uniót vagy a Szovjetuniót választanák.
Szerző

Most jöhet az, hogy "Brüsszel" elvonhatja a támogatások egy részét

Publikálás dátuma
2019.04.02. 21:34
Az Európai Bizottság épülete, Brüsszel. Fotó: Wiktor Dabkowski / DPA
Szigorítana az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság szerdán fogadja el és teszi közzé a “jogállam megerősítéséről” szóló közleményét, amelyet egyúttal vitaindítónak szán a szakemberek és a szélesebb nyilvánosság számára. A testület a konzultációkat követően, júniusban teszi le az asztalra végső javaslatát. A Népszava birtokába jutott kommüniké leszögezi: az EU-nak objektív mércék alapján minden tagállamban vizsgálnia kellene a jogállam működését. Ha mulasztást észlelne, akkor az Európai Bizottságnak, mint a közösség ellenőrző testületének, párbeszédet kellene kezdeményeznie az érintett országgal az esetleges szankciók elkerülése érdekében. A dialógusra szolgáló és már működő intézményes keretet azonban tovább kéne finomítani: egyrészt kiegészíteni konkrét és időhöz kötött cselekvési tervekkel, másrészt az Európai Parlament és az EU Tanácsának bevonásával. 
Ha az adott tagállam ezt követően sem hajlandó orvosolni a jogállam működésével kapcsolatos brüsszeli kifogásokat, akkor a javaslat szerint a mostaninál szigorúbb következményekkel kéne számolnia, például azzal, hogy elveszíti EU támogatásainak egy részét.

Az Európai Bizottság javasolja továbbá, hogy az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást tegyék hatékonyabbá. A jelenleg Magyarország és Lengyelország ellen zajló folyamat gyakorlatilag egyhelyben topog a kormányközi Tanácsban. Közben újabb, elég kevéssé leplezett üzenetekkel állt elő az Európai Néppárt csúcsjelöltje és EP-s frakcióvezetője, Manfred Weber egy EPP-s hírlevélben. A politikus úgy fogalmazott, nem fog olyan pártokkal együtt dolgozni, "amelyek Európát szét akarják robbantani". Manfred Weber korábban azt is nyilatkozta: ha az Európai Bizottság elnöki posztjának megszerzése a fideszes szavazatokon múlna, akkor nem vállalná a tisztséget, ő ugyanis a politikai centrumot akarja képviselni.