Előfizetés

Forbes: Bártfai-Máger Andrea a legbefolyásosabb magyar nő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.03. 09:09
Bártfai-Máger Andrea
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Lévai Anikó lecsúszott az első helyről. Közben a befolyáshoz és a hatalomhoz mintha egyre kevesebben, kizárólag egy egyre szűkülő kör tagjai férnének hozzá, állapítja meg óvatosan a lap.
Céginformációs adatok, több tucat háttérbeszélgetés és hosszas szerkesztőségi mérlegelés után ötödször is kiadta a magyar Forbes A legbefolyásosabb magyar nők című listáját. A közélet területén volt a legjelentősebb a mozgás a korábbiakhoz képest, írják:
négy év után először csúszott le első helyéről Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége. Helyét Bártfai-Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter vette át.

Habár Lévai a számára fontos szervezetek, barátok és családtagok forráshoz juttatásában továbbra is kulcsszerepet játszik, mára egyértelműnek látszik – lányával, a listán jelenleg a tavalyihoz hasonlóan 4. helyezett Orbán Ráhellel ellentétben – nincs igénye sem a nyilvános szereplésekre, sem arra, hogy közügyekben hatalmat gyakoroljon. Lévai Anikó jelenleg a tízfős Közélet kategória 5. helyén áll
Bártfai-Máger alá ellenben számos állami cég tartozik, miniszterként ő gyakorolja a tulajdonosi jogokat többek között a Magyar Villamos Művek, a regionális vízművek, a regionális közlekedési központok, valamint a Volánbusz, vagy a Szerencsejáték Zrt. fölött.
Több év után visszakerült listára Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke; új szereplő Varga Judit, európai kapcsolatokért felelős államtitkár; és szintén új szereplő Kecskemét kormánypárti polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia.
Változott az üzlet kategória élmezőnye is. Dávid Ilona ugyan tavaly leköszönt a MÁV elnöki székétől, ám a Volán és a DAKK élén jelenleg egyedüli a közlekedési központok vezetői között, aki az operatív működést is irányítja; egyedülálló, hogy egyszerre van rálátása a hazai közúti és a vasúti közlekedésre, egyszerre a vasúti és a közúti közleketésre, sőt nemzetközi a befolyása is megmaradt. Mindeközben azonban Hegedüs Éva, a Gránit Bank tulajdonosa és elnöke nála is jelentősebb befolyást szerzett. Új szereplő pedig Mészáros Lőrincné Kelemen Beatrix, aki számos formális tisztséget visel, de az elmúlt egy évben elsősorban az Echo tévé élén volt aktív
A kultúra élén megingathatatlannak látszik a női top; úgy tűnik, Havas Ágnes szakmai alapon folytathatja a munkáját a Nemzeti Filmalap élén. új szereplő Keserü Ilona, aki a Magyarországon élő és alkotó festőművész nők között, az elmúlt tíz év eladásait tekintve kiemelkedő, 36,1 millió forintos aukciós bevételt tud felmutatni.
A Média kategóriában Vidus Gabriella RTL-vezér első helye is stabil, ugyanakkor feljebb lépett, és dobogóra ért Mészáros Kinga, aki tavaly a tulajdonos Varga Zoltánt váltotta a vezérigazgatói székben a Centrál Médiacsoport élén.
A Forbes óvatosan azt is megállapítja a NER 9. évében, hogy míg lassan emelkedik ugyan a felsőbb pozícióba kerülő nők száma, "a valós befolyáshoz és a hatalomhoz viszont mintha egyre kevesebben, kizárólag egy egyre szűkülő kör tagjai férnének hozzá". Ezért felvettek egy új kategóriát is listájukra. Az új lista szereplői nem feltétlenül rendelkeznek jelentős költségvetéssel, nem feltétlenül ismeri az egész ország a nevüket, szakterületüknek mégis meghatározó alakjai. Ezen a rangsor nélküli listán szerepel többek között L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója; Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának egyik alelnöke; Mészáros Antónia, az UNICEF hazai ügyvezető igazgatója; Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány alapítója, Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester, a róla elnevezett alapítvány létrehozója, vagy Székely Kriszta rendező és Pataki Ági producer.

321,31 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.04.03. 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz képest gyengült, míg a dollárral, a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 321,31 forinton forgott reggel hét órakor, 11 fillérrel nőtt a közös európai pénz árfolyama a kedd esti 321,20 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 286,77 forintról 286,28 forintra, a svájci franké pedig 287,29 forintról 286,92 forintra gyengült. 
A jent 2,5709 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5753 forinttal.
Az euró 1,1223 dolláron forgott szerda reggel, 0,18 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,20 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1198 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9982 frankot kértek, 0,03 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,06 százalékkal drágult a dollár, szerda reggel 111,38 jent ért.

Afrika-stratégiát hirdettek Orbánék

M. I.
Publikálás dátuma
2019.04.03. 07:15
Illusztráció - Orbán hivatalos látogatás a Zöld-foki Köztársaságban
Fotó: Facebook / Orbán Viktor
A 22 pontos kormányhatározat nyomán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek idén kis túlzással más dolga sem lesz, mint szakmányban Afrika Szahara alatti térségével kapcsolatos előterjesztéseket gyártani.
Nem kevesebb mint 22 pontban osztott ki feladatokat a kormányra Afrika szubszaharai - vagyis Szahara alatti - térségével, közkeletű nevén Fekete-Afrikával kapcsolatban Orbán Viktor - derül ki a tegnap esti kormányhatározatból. A legtöbb teendő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterre hárul, de kisebb-nagyobb mértékben valamennyi tárcavezető-kollégájának be kell segítenie. Eszerint Szijjártó Péternek - május végéig meg kell vizsgálnia a szubszaharai segélyhitelprogram-indítási lehetőségeket; - június végéig élénkítési és bővítési szándékkal át kell tekintenie Magyarország és a térség közötti kapcsolatokat, a magyar vállalkozások szubszaharai befektetéstámogatásának szükségességét és forrásigényét, az oda irányuló kivitel engedélyeztetési, ellenőrzési és tanúsítási eljárásai és hatósági gyakorlata egyszerűsítési lehetőségeit, a térségbeli szakdiplomata- és diplomatahálózat bővítésének, különösen egy elefántcsontparti külgazdasági attasé álláshely létesítésének lehetőségét, a szubszaharai Afrika-tanulmányokkal foglalkozó magyarországi kutatóműhelyek, felsőoktatási képzések támogatási szükségletét; - augusztus végéig át kell tekintenie, hogy a térséggel, illetve az ott leginkább jelen lévő államokkal - így különösen Portugáliával, Németországgal, Marokkóval, Egyiptommal, Izraellel, Törökországgal és az USÁ-val - milyen háromoldalú együttműködés alakítható ki, eme államok multinacionális vállalataival milyen, a közvetett kivitelt segítő együttműködés alakítható ki, mely nemzetközi szervezetekkel tud Magyarország közösen, támogatóan fellépni, milyen katonai, védelempolitikai, határvédelmi képzések valósíthatók meg Magyarországon a térség számára, mely kapcsolatokban lehet és indokolt a kétoldalú katonai, védelmi, határvédelmi együttműködés erősítése, tisztképzési programok indítása, valamint az üzleti-, tudományos-, civil- és közszféra képviselőivel meg kell alakítania a magyar–szubszaharai afrikai kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó csoportot; - szeptember végéig vizsgálatot kell folytania a szubszaharai térségbe szállító vagy ott beruházó, illetve ezt tervező hazai vállalkozások kivitele és beruházásai ügyviteli és technikai akadályairól, majd egyeztetni az érintett kormányokkal, fel kell mérnie a vállalati együttműködésben felajánlható szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási képességeket, tervet kell kidolgoznia annak érdekében, hogy a Stipendium Hungaricum programban részt vevő hallgatók megismerjék a tanulmányaikban érintett hazai nagyvállalatokat; - az év végéig elő kell készítenie egy átfogó, közös kormányközi együttműködési bizottság létrehozását célzó megállapodás aláírását a Dél-afrikai Köztársasággal, meg kell vizsgálnia a szubszaharai béketámogató és képzési műveletekben, missziókban való magyar katonai részvétel lehetőségeit, javaslatot téve – a kormány migrációs álláspontjára figyelemmel – a magyar jelenlét erősítésére, illetve hol indokolt a hatékony vízgazdálkodás érdekében kétoldalú együttműködés; - március végéig évente koncepciót kell kidolgoznia Magyarország térségbeli fejlesztési terveire, különös tekintettel a vízgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés, a biztonság, a kiberbiztonság, a mezőgazdaság, az egészségügy és az orvostechnológia ágazataira; - illetve a központi költségvetés mindenkori készítésekor 2020-as kezdettel kétévente el kell különítenie a kormány által szükségesnek ítélt Budapest Afrika Fórum megrendezési forrásait. Mindehhez Szijjártó Péternek rendre segítségül kell hívnia a téma szerint érintett társminisztereket, illetve általában előterjesztést vagy koncepciót kell letennie a kormány asztalára az elképzelés kapcsolódó feladatairól, valamint ütemezési és forrásigényéről, esetenként évente ismétlődően. Júniusi határidővel hasonló feladatokat ró a kormányfő Nagy István agrárminiszterre is termékminták kijuttatása, magyar mintafarmok kialakítása, két akcelerátorközpont létrehozása, valamint legalább 3-3 vállalkozás piacra jutása érdekében. A bevezető nem rejti véka alá, hogy a kabinet célja mindezzel a migráció fékezése, amit az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a helyi megélhetés biztosításával kezelnének. A határozat nem tesz említést arról, hogy a kormány ebbéli erőfeszítéseit, forrásait be kívánná csatornázni bárminemű, már létező, méretesebb nemzetközi segélyprogramokba. Mintha tehát az Orbán-kabinet egyedül igyekezne felemelni teljes Fekete-Afrikát. Egyesek szerint a kormány ebbéli megfontolásai mögött az is meghúzódhat, hogy ily módon, némi afrikai kerülővel csupán további közpénzeket juttatnának baráti zsebekbe.