„Ez egy börtönóvoda” – A röszkei tranzitzónában járt Szabó Szabolcs és Szél Bernadett

Publikálás dátuma
2019.04.04. 18:28

Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala
„Ne mondja senki, hogy ezek a gyerekek bármi rosszat tettek volna” – fakadt ki Szél. Találkozást kezdeményeznek a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal vezetőivel.
Szél Bernadett és Szabó Szabolcs csütörtökön a röszkei tranzitzónában járt, a független országgyűlési képviselők egy élő Facebook-videóban számoltak be tapasztalataikról. Szabó elmondta: egyebek mellett utána akartak járni, hogy lehet, hogy időnként nem kapnak ellátást a tranzitzónában lévő emberek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: most viszonylag rendezett állapotok vannak, de bármikor előfordulhat, hogy a külön szektorba elhelyezett, idegenrendészeti eljárás alá vont embereknek nem adnak enni, mondván, hogy nem kötelesek erre.    Szél Bernadett úgy fogalmazott:
„ha egy mondatban akarnám leírni, hogy én hol voltam, tulajdonképpen egy börtönóvodában voltam. Ez egy börtönóvoda”

Hozzátette, hogy 101 ember tartózkodik a röszkei tranzitzónában, ebből 61 fő gyermek. A legkisebb pár hónapos lehet, a legnagyobb tinédzser korú. Három családos és egy egyedülálló férfiaknak fenntartott szektor van. Mint mondta, az egészségügyi ellátást a jogszabályok miatt nem látja megoldottnak. Van bent egy nyolc éves kisfiú, akinek négy napja fáj a foga, de – mivel nem minősítették sürgősségi esetnek – nem fogadják őt a fogászaton. A kisgyerek négy napja nem alszik és nem eszik – emelte ki. Kitért arra is, hogy egy súlyosan szívbeteg tinédzser fiú az idegenrendészeti szektorban pacemakerre vár.
„Nekem ne mondja senki, hogy ők terroristák. Vagy ne mondja senki, hogy ezek a gyerekek bármi rosszat tettek volna”

– fűzte hozzá.

Szél szerint azért nem engedik, hogy fotózzanak és felvételeket készítsenek a tranzitzónában, mert az embereknek megesne a gyerekeken. Úgy véli, könnyebb az országot hergelni, gyűlöletet kelteni, de amikor bemegy az ember és meglátja ezt, egy másik képe is lesz a történetnek. Nem véletlen, hogy a propagandamédia „kígyót-békát kiabál” azokra, akik gondoskodnak arról, hogy ezt mások is lássák – fűzte hozzá. Szél és Szabó úgy döntött: kezdeményeznek egy találkozást a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal vezetőivel.
„Nem lehet 61 gyermeket fogva tartani hónapok keresztül szögesdrótok között”

– mondta Szél Bernadett.

Szerző

Messzire kerülnék a magyarok az állami egészségügyet, de aligha lenne pénzük magánkórházakra

Publikálás dátuma
2019.04.04. 17:58
CT vizsgálat
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Csak minden huszadik magyarnak futná egy váratlan, komolyabb, egészségügyi kiadásra.
Továbbra is lesújtó a vélemény a magyar egészségügyi helyzetről – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. 1000 fős, reprezentatív mintán végzett kutatásából. Közleményükben azt írják, a megkérdezettek több mint kétharmada negatívan ítéli meg a hazai állami egészségügyi ellátás színvonalát. Legrosszabb az 56 év felettiek véleménye: több mint harmaduk gondolja úgy, hogy a betegellátás minősége nagyon rossz.
Az is kiderült, a lakosság nincs felkészülve a váratlan kiadásokra:
egy nem várt megbetegedés esetén a válaszadók közel felének nem lenne miből kifizetni a kezelést, ugyanis nem rendelkezik ilyen célú megtakarítással.

Minden nyolcadik válaszadó 50 ezer forint alatti összeget tett félre, és ennél még kevesebb, csupán 8 százalék, aki egy 50-100 ezer forintos kiadást is finanszírozni tudna. Ennél többet - 100 és 200 ezer közötti összeget - csak minden huszadik válaszadó tudna kifizetni, hiába van szó az egészségéről. Ilyen szempontból az 56 év felettiek állnak jobban: nekik 10 százalékuk engedhetne meg magénak egy ilyen kiadást.
A válaszadók több mint fele hazai magánkórházban kezeltetné magát egy nem súlyos, ám kórházi kezelést igénylő megbetegedés esetén. Állami kórházban kevesebb mint ötödük gyógyulna. Eltér itt is az idősebbek hozzáállása: nekik negyedük választaná az állami ellátást.
A fentihez nagyon hasonló eredménnyel zárul a Závecz Research márciusi reprezentatív felmérése is, amiből szintén az derül ki: fél a magyar az állami egészségügytől, de ragaszkodik hozzá.
Szerző
Frissítve: 2019.04.04. 18:29

Szijjártó aláírta a katonai-védelmi megállapodást Washingtonban

Publikálás dátuma
2019.04.04. 17:54
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes
Fotó: Mitko Sztojcsev / MTI/KKM
Az egyezményről körülbelül másfél évig tárgyalt a magyar és az amerikai kormány.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes aláírta a Magyarország és az Egyesült Államok katonai együttműködését szabályozó Védelmi együttműködési megállapodást (Defense Cooperation Agreement – DCA) a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni külügyminiszteri tanácskozás csütörtöki zárónapján. Szijjártó Péter az aláírást követően az MTI összefoglalója szerint kiemelte: a kétoldalú katonai-védelmi megállapodás megfelelő keret az együttműködés további erősítésére a védelmi szektorban. Hozzátette, hogy a NATO megalakulása mellett egy másik évfordulót is ünnepelnek, mégpedig Magyarország, Lengyelország és Csehország húsz évvel ezelőtti csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. Szijjártó kiemelte: büszkék arra, hogy ez idő alatt hozzájárulhattak a szövetség sikeréhez olyan megbízható partnerekként, amelyekre az Egyesült Államok és a NATO is mindig számíthat. Leszögezte: nincs jobb bizonyítéka Magyarország és az Egyesült Államok szövetségének, mint az, hogy a csapatok bíznak egymásban, támaszkodnak egymásra, és együtt veszélyeztetik életüket a missziókon. A tárcavezető egyben üdvözölte, hogy napjainkban nem csupán a védelmi és gazdasági együttműködés szerepel napirenden, de a politikai együttműködés is újraindult, köszönhetően az amerikai külügyminiszter magyarországi látogatásának. David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete közleményben fejezte ki elismerését Szijjártó Péternek és a magyar kormánynak a megállapodás aláírása alkalmából. Közölte, hogy „ez a megállapodás modernizálja a fegyveres erők jogállásáról szóló korábbi egyezményt, hogy az lépést tartson a védelmi kérdésekkel összefüggő új realitásokkal, és újabb előrelépést jelent azon az úton, amelyre a magyar nép 30 évvel ezelőtt lépett, amikor úgy döntött, hogy véget vet a kommunizmusnak és a szabadságot választja. Várjuk, hogy még szorosabbá tudjuk fűzni biztonsági kapcsolatainkat Magyarországgal, és reméljük, hogy a magyar Országgyűlés minél előbb jóváhagyja az egyezményt”. 
A Direkt36 korábban arról számolt be: a két ország katonai együttműködését szabályozó megállapodásról már másfél éve tárgyal a magyar és az amerikai kormány. A cikk szerint az egyezmény körül kialakult vitából súlyos diplomáciai konfliktus lett. A vita Mike Pompeo amerikai külügyminiszter február eleji budapesti látogatásával oldódott meg. Erről itt olvashat bővebben.
Szerző
Frissítve: 2019.04.04. 18:52