Hiába drágul a benzin és a gázolaj, jobb lesz, ha felkészülünk az üzemanyag-migránsokra

Az üzemanyagár-emelések ellenére a térségben - Ukrajna kivételével -változatlanul nálunk éri meg a leginkább a tankolás. Az ok a kedvező piaci helyzet.

Az újra meglóduló üzemanyagárak ellenére a térség államai közül változatlanul nálunk éri meg leginkább tankolni – derül ki felmérésünkből. A cargopedia.hu-n rendszeresen frissített európai üzemanyag-árkörkép alapján végzett számításaink szerint az örökös első Ukrajna után most nálunk a legolcsóbb a benzin és a gázolaj is.

A térség legdrágább állama régóta Horvátország, ahol a legutóbbi adatok szerint átlag 424 forintba kerül egy liter benzin, miközben nálunk ugyanez mintegy 376 forintért már vihető. A második legtöbbet, 418 forintot Szlovákiában kérnek érte, de 415 forintot kell fizetni Szlovéniában is. Az átlagos literár Romániában is majdnem 20 forinttal magasabb. Igaz, a mindig is legolcsóbbnak számító Ukrajnában most is jóval szerényebb, 290 forint a litertarifa.

A gázolaj a térségen belül Szerbiában a legdrágább. Literje ott átlag 444 forint, vagyis hozzánk képest ott több mint 40 forinttal többet kérhetnek. Horvátországban 424 forintot kóstál, a harmadik legdrágább pedig Szlovénia. Néhányaknak ugyanakkor még mindig meglepő lehet, hogy az osztrák dízelár csak kicsit magasabb a miénknél. Ukrajna e termék esetében is ránkver egy százast.

Bár a mostani állapotnál kedvezőbb helyzet rövid távon elképzelhetetlen, az elmúlt hónapok adatai alapvetően szintén a hazai közlekedők kényelmes helyzetére utaltak. Benzin tekintetében időnként átveszi tőlünk az ezüstérmet Románia, ám azt hamar visszaszerezzük. A gázolaj, amely termék viszonylagos hazai helyezése mindig is kedvezőtlenebbnek számított a benzinéhez képest, az elmúlt hónapok során is változatosabb képet mutatott. Tavaly év végén – a nyilvánvaló Ukrajnán túl – olcsóbban lehetett tankolni Romániában, gyakorta Szlovákiában és néhány napig Ausztriában is. Ez év elejére ugyanakkor keleti szomszédunk láthatólag elfáradt, így azóta is inkább a középmezőnyhöz húz. De mindmáig gyakorta elénk sorol Ausztria, illetve ritkábban Szlovákia is.

Ez az összkép különösképp az elmúlt hetek újfent meglóduló tarifái, illetve a forintgyengülés tükrében lehet többeknek meglepő. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője mindezek mögött Magyarország viszonylagosan kedvező piaci helyzetét véli felfedezni. Habár a hazai kutak túlnyomó többségét a Mol látja el, Nyugat-Magyarországot az OMV Schwechatról is költséghatékonyan eléri, illetve egy meggondolatlanabb Mol-áremelés esetén több más finomító is viszonylag gyorsan átvehetné a kutak kiszolgálását. A helyzet azért faramuci, mert a térség államai közül a szlovák és a horvát finomítók is a Mol-csoport tagjai. Ugyanakkor a nagykereskedelmi árakat alapvetően mégis csak az határozza meg, hogy meddig emelhetik áraikat az adott térséget ellátó finomítók piaci részesedésük veszélyeztetése nélkül, amit nagyban befolyásol más termelők távolsága. A forintárfolyam csak akkor ront üzemanyag-helyzetünkön, ha a hazai fizetőeszköz az euróhoz, illetve más térségbeli devizákhoz képest erősödik. Az üzemanyagárakra ugyanis alapvetően a dollárárfolyam hat – magyarázta az Erste elemzője.

A helyzet nem állt mindig ilyen kedvezően. Az évtized elején, miután a Fidesz-KDNP-kabinet választási ígéreteivel szemben megemelte az áfát és a jövedéki adót, még világviszonylatban is nálunk mérték az egyik legdrágábban az üzemanyagot. Akadt olyan hónap, amikor a térségben itt adták a legtöbbért a dízelt.

Ekkor még tömeges jelenségnek számított a határok menti üzemanyag-turizmus, amikor is hazánk autósai a környező államokba jártak át tankolni. 2014-ben aztán lassan egyre kedvezőbbé vált a viszonylagos kép. (Ezt némelyek összefüggésbe hozzák a térség számos államának üzemanyagellátását uraló Mol és a Gazdasági Versenyhivatal 2014 végi, elsősorban a dízelárakra vonatkozó megállapodásával, bár az olajtársaságnál az ilyetén összefüggéseket tagadják.) Mindazonáltal 2015 végére már akadt olyan időszak, amikor – a jelenhez hasonlóan – nálunk volt Ukrajna után a legolcsóbb a két termék.

Azóta a helyzet – az Orbán-kabinet újabb jövedékiadó-döntései függvényében kisebb-nagyobb hullámzásokkal, de alapvetően változatlan.

A környező államok sorrendje ugyanakkor folyamatos átrendeződéseket mutat. Így a korábban a drágábbak közé tartozó Ausztria, illetve Szlovákia a középmezőnybe vagy az alá került. Az egykor olcsónak számító délszláv térség viszont mára a legdrágábbak közé sorolt. Régen Románia is olcsóbbnak, majd inkább drágának számított, az utóbbi évek során pedig jellemzően a középmezőnybe tartozik. Ukrajna elsősége változatlanul megdönthetetlennek látszik.

Kissé tágabbra nyitva a lencsét, a cargopedia.hu teljességre törekvő európai körképe szerint a kontinensen a legolcsóbb változatlanul Oroszország, 193-199 forintos benzin- és gázolajtarifával. Utána következik Belorusszia és a minket leginkább érintő Ukrajna. A kontinensnek a felmérésben szereplő 42 állama közül a hazai benzin a 12., a gázolaj pedig a 14. legolcsóbb. Európában a legdrágább az átlag 552 forintos norvég benzin és az 515 forintért mért izlandi gázolaj.

Ilyen körülmények között lassan inkább Magyarországnak kell felkészülnie az ide tartó „üzemanyag-migránsokra”.