"Nem tudjuk, mitől gyulladt fel" - Százhúsz hektár nádas lángolt Fonyódnál

Publikálás dátuma
2019.04.05 15:29

Fotó: Németh Levente
Az M7-es sztrádáról még embermagas lángok, s többemeletnyi, fekete füst látszott, csakhamar azonban már csak a 120 hektáros nádas délkeleti csücskében lobbant egy-egy kisebb láng.
– Elnézést, melyik út vezet az égő nádas felé? – Ég a nádas?! A fonyódi hegy alatt futó út mellett lakó, hetvenévesforma nénit láthatóan megdöbbentette kérdésünk, mi pedig azon csodálkoztunk, hogyhogy nem vette észre a lassan egy napja folyamatosan járkáló tűzoltókocsikat és rendőrautókat? Főleg, hogy hamarost kiderült, úgy ötven méterre lakott a csisztai bekötőúttól, melyet érkezésünkkor villogó rendőrkocsi zárt le. Újabb száz méter után tűnt fel az első tűzoltócsoport, a kormos arcú és ruhájú csapat éppen az egyik fecskendő tartályát töltötte a tűzcsapról. Marcaliból érkeztek a hajnalban, ők váltották a csütörtök kora délutántól péntek reggelig a lángokkal küszködő kollégáikat.
– Nem tudjuk, mitől gyulladt fel a nádas – mondta nem sokkal később a hatalmas, feketére égett terület szélén a füstölgő, mocsaras területet figyelve Vajda László főhadnagy, a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálattól. – Jelenleg négy fecskendő és körülbelül harminc ember dolgozik az oltáson, tegnap óta összesen nagyjából százan próbálták megfékezni a tüzet Marcaliból, Keszthelyről, Siófokról és Balatonboglárról. Láthatóan sikerrel, az M7-es sztrádáról még embermagas lángok, s többemeletnyi, fekete füst látszott, csakhamar azonban már csak a 120 hektáros nádas délkeleti csücskében lobbant egy-egy kisebb láng. – Reggel óta cirka tízezer liter vizet használtunk fel – folytatta az oltást vezénylő főhadnagy –, emellett a kollégák szikracsapót is használtak. – Lappantót – szólt közbe mosolyogva az oltás másik parancsnoka, Varga István őrnagy. – A keszthelyiek nevezték így a szerszámot, először fogalmunk sem volt, miről beszélnek.
Csütörtökön a legnagyobb gondot a szél jelentette, jellemzően dél felől fújt, így a tűzoltók a hegy felőli oldalra koncentráltak leginkább, hiszen ott akár házakat is veszélyeztethetett volna a tűz. Péntek délelőttre viszont segítőtárs lett a nagy ellenfélből, hiszen hirtelen kelet felől érkezett a légáramlat, s így a csisztai bekötőút szélétől ellentüzet tudtak gyújtani a szakemberek. – Nádat törtem – felelte egyszerűen Vajda László, amikor a módszer felől érdeklődtünk. – És elég nagy tűz volt, hogy meggyújtsuk – mosolyodott el ő is a laikus kérdésen. – Aztán szépen terjed nyugatnak, s ahogy összeért a két tűz, kioltották egymást. A tereppel is szerencséjük volt a tűzoltóknak, hiszen megannyi természetes tűzgát akadályozta a lángok további terjedését. Keleten a csisztai út, a Nagyberekben pedig a szerteszét ágazó csatornák állták útját. De százhúsz hektár – a Hubertus cég magyar államtól bérelt területe – így tarra égett.
– Kiemelt négyes fokozatú riasztás – jellemezte szakszerűen a helyzetet Varga István, ami, tekintve, hogy az ötös a legmagasabb, valóban azt jelentette, átvitt értelemben és szó szerint is meleg volt a helyzet. – A száraz nád amúgy is veszélyes, hiszen a szára tele van levegővel, ami stimulálja az tüzet, s nehezítette az oltást, hogy mocsaras-lápos a terület, azaz nagyon figyelni kellett, merre mennek a fecskendők és az emberek. Akiknek a sötétben az ingoványban nemcsak a lángokkal és 25-30 kilós fecskendőkkel kellett megküzdeniük, de a megrémült, menekülő állatokkal is foglalkozniuk kellett: őzek, szarvasok, fácánok, no és rengeteg vaddisznó próbált mihamarabb kijutni a veszélyes övezetből, utóbbiak közül néhány nem akart a szabadulást jelentő csatornákba ugrani, így némi nógatásra volt szükségük. – Seggbe lettek rúgva – jegyezte meg az egyik pihenő tűzoltó, s vélhetően ezen az adott helyzetben egyetlen állatvédő sem háborodott volna fel. – Most már csak kettes fokozatú a riasztás – mondta aztán nem sokkal dél előtt Vajda László –, és hamarosan vélhetően levisszük egyesre. Már nem ég semmi, füstölni pedig még egy jó darabig fog a terület. Mely az oltás után úgy nézett ki, mint ha őszi ködbe burkolózott volna a táj. Visszaindultunk a fonyódi hegy felé, a marcali tűzoltók éppen befejezték a fecskendő feltöltését. – Már nem ég – közöltük velük a legfrissebb infót. – Biztos? – kérdezett vissza egyikük, majd elvigyorodott: – Pedig ami ég, az legalább nem rohad…
Frissítve: 2019.04.05 17:20

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35