Cáfolja Palkovicsot a saját tárcája által kezdeményezett átvilágítás

Publikálás dátuma
2019.04.05. 15:23

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett átvilágítás cáfolja Palkovics László innovációs miniszter korábbi állításait: a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának teljesítménye kiváló, gyökeres átalakításokra nincs szükség.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata Európában a legjobbak közé tartozik, gyökeres átalakítására nincs szükség – röviden így összegezhetőek annak a teljesítmény-értékelésnek a megállapításai, amelyet a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el az Akadémia hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével. Palkovics korábban azzal indokolta a kutatóhálózat átalakítását, MTA alóli kiszervezését és a finanszírozás megvonását, hogy az jelenlegi formájában nem elég eredményes. A 168 Órának adott tavaly októberi interjújában úgy nyilatkozott: „az történik, hogy egységesen szeretnénk működtetni az eddig szétesett kutatás-finanszírozási rendszert. Ezt hajlamos az Akadémia leegyszerűsíteni arra, hogy a költségvetését elvették. De a kutatási eredményeink, hiába hisszük ennek ellenkezőjét, nem jók.” Egy szeptemberi, akadémiai elnökségi ülés után – Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint – a miniszter azt mondta: a Közgazdaságtudományi Intézet annyira rossz eredményességű intézet, hogy azt meg kell szüntetni. A kutatóintézetek most zárult átvilágítása mindezt cáfolta. Az eredményekről közölt MTA-közleményben az olvasható, a kutatóhálózat teljesítménye kiváló, a ráfordított támogatás és a publikációs teljesítmény összefüggése alapján Európában a legjobbak közé tartozik, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. Az értékelésből az is kiderült, hogy a 2017-ben lezárult, 5 éves időszakot vizsgáló felmérés óta tovább javult a kutatóhálózat teljesítménye a sikeres nemzetközi pályázatok, a rangos nemzetközi publikációk és a tudományterületek közötti együttműködés területén. A matematika- és természettudományokkal kapcsolatban kiemelték: ezen a területen nemzetközi színtéren is jelentős szerepet játszó intézményekről van szó, és van olyan kutatóhely is, amely hosszú távú nemzeti kutatási program konzorciumának élén áll. Az élettudományok területén működő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok értékelése általában kiváló, illetve jó volt. Ugyanakkor fontos szempont lehet még egyes kutatóhelyeken a fiatalabb kutatók bevonása, továbbá a kapcsolatok aktívabb keresése az ipari szereplőkkel. A bölcsészet- és társadalomtudományok területén tevékenykedő kutatóközpontok és kutatóintézetek, továbbá kutatócsoportok értékelésének eredményét összegző anyag szerint a tudományterület akadémiai kutatóhelyei nagyban hozzájárulnak az egyetemes és nemzeti kulturális örökség feltárásához, közzétételéhez és a következő nemzedékekre hagyományozásához, egyúttal az európai összetartozás- és a nemzettudat fejlesztéséhez. A hálózat gyökeres átalakítására ezért nincs szükség, de – mint minden nagy rendszeren – ezen is lehet fejleszteni – állítják a szakértők. Határozatukban javasolják, hogy az Akadémia támaszkodjon az értékelés eredményeire az ITM-mel folytatott tárgyalások során.
Szerző

Már a harmadik vezető távozik a TV2-től

Publikálás dátuma
2019.04.05. 15:17

Fotó: Népszava
Az mmonline.hu úgy tudja, hogy a társaság kreatív igazgatója is elhagyja a céget.
Az mmonline.hu információi szerint folytatódik a nagy átalakulás a TV2 Csoportnál, 11 év után távozik a társaság kreatív igazgatója, Ökrös Gergely. A portál felidézi, hogy a héten bejelentették a vezérigazgató, Dirk Gerkens távozását, majd csütörtök este kiderült, hogy Zájer Attila, a vállalat ügyfélkapcsolati igazgatója is elhagyja a céget. Az mmonline.hu úgy tudja, hogy a kreatív igazgató, Ökrös Gergely szintén távozik a TV2-től, és ezt már be is jelentette a kollégáinak. Ökrös Gergely 2016 februárjában programigazgatónak nevezték ki, majd a 2017 júliusi átszervezéskor a kreatív igazgatói pozíciót kapta meg, amit egyébként korábban már betöltött. 
Ökrös Gergely
A hvg.hu később a csatorna közleménye alapján azt írta: április 4-ével új vezetőket neveztek ki a TV2 Média Csoport élére. Zájer Attila ügyfélkapcsolati igazgatót Csikesz Erika váltja és Ökrös Gergely kreatív igazgató helyére Kirády Attila érkezik. Jávorfi Szilvia pénzügyi igazgató távozásával pedig Bíró Anikót kérték fel a pénzügyi terület vezetésére. Pap Gitka, korábbi általános vezérigazgató-helyettes pozíciója betöltetlen marad, egy új igazgatóság alakul, melynek élére Kovács Gergely kerül, aki adminisztrációs és üzletfejlesztési igazgatóként segíti majd a cég munkáját a kommunikáció, marketing, illetve a digitális területeken. 
Szerző
Témák
TV2 média
Frissítve: 2019.04.05. 20:19

Európa az európaiaké: ki mondta, Orbán vagy Hitler?

Publikálás dátuma
2019.04.05. 15:16

Fotó: AFP
Erős párhuzamot talált a miniszterelnök ünnepi beszédében egy történész-blogoldal.
Véget kell vessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak, hogy Európa újra az európaiaké lehessen – szögezte le március 15-i beszédében Orbán Viktor. 
A nagy tapssal fogadott kijelentés nem volt igazán újszerű – a miniszterelnöki megszólalásokat figyelők tudhatták, hogy Orbán december 23-án nagyon hasonlóan fogalmazott uaz oet.at című portálnak nyilatkozva: „Jó lenne Európának, ha Európa egy hangon mondaná: Európa az európaiaké és európai földrész marad” -az interjú lefordított változatát aztán kitették az ablakba, vagyis a miniszterelnok.hu oldalra is.
Egy történelmi blog, a Page Not Found viszont ennél korábbra nyúlt vissza az Európáról szóló idézet kapcsán: a Csunderlik Péter történész és Pető Péter újságíró vezette oldal kiszúrta, hogy
pont ez a címe egy, Adolf Hitlerrel készített interjúnak is

amit a Karl von Wiegand amerikai újságíró készített a náci vezérrel, 1940 június 11-én, annak főhadiszállásán. A két szerző a Page Not Found Facebook-oldalára töltötte fel a nyilatkozat magyar kiadásáról készített fotót.
„Europe for the europeans - Adolf Hitler on the international situation during the war in France” (Európa az európaiaké, Adolf Hitler a nemzetközi helyzetről a franciaországi háború idején ) című interjú akkor készült, amikor a náci csapatok lerohanták Franciaországot. A cikk diplomáciai célokat szolgált: Hitler így próbálta távolmaradásra biztatni az Egyesült Államokat, hangsúlyozva, hogy európai belügyről van szó, ami nem érinti Amerikát. 
A választott mondat persze lehet szerencsétlen egybeesés is – a fasiszta nézetekkel nehezen vádolható dalai Láma ugyanezt mondta tavaly szeptemberben Svédországban, amikor a befogadott menekültekről kérdezték – ám Orbán Viktornak már korábban voltak nehezen félreérthető, a náci retorikát idéző megjegyzései: 2002-ben nagy port kavart például, amikor a magyar gazdasági élettérről beszélt, de értekezett már ő az etnikai homogenitás megőrzésének fontosságáról is (2017-ben). A kormány Soros György ellen indított gyűlöletkampánya pedig ugyanolyan erővel idézi meg a George Orwell 1984 című regényében bemutatott fiktív ellenség, Emmanuel Goldstein elleni propagandát, mint a a náci és nyilas rémuralom zsidók ellen uszító plakátjait – hiába is tagadja utóbbi párhuzamot minden fórumon az Orbán-kabinet. 
Szerző