A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata Európában a legjobbak közé tartozik, gyökeres átalakítására nincs szükség – röviden így összegezhetőek annak a teljesítmény-értékelésnek a megállapításai, amelyet a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el az Akadémia hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével.
Palkovics korábban azzal indokolta a kutatóhálózat átalakítását, MTA alóli kiszervezését és a finanszírozás megvonását, hogy az jelenlegi formájában nem elég eredményes. A 168 Órának adott tavaly októberi interjújában úgy nyilatkozott: „az történik, hogy egységesen szeretnénk működtetni az eddig szétesett kutatás-finanszírozási rendszert. Ezt hajlamos az Akadémia leegyszerűsíteni arra, hogy a költségvetését elvették. De a kutatási eredményeink, hiába hisszük ennek ellenkezőjét, nem jók.” Egy szeptemberi, akadémiai elnökségi ülés után – Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint – a miniszter azt mondta: a Közgazdaságtudományi Intézet annyira rossz eredményességű intézet, hogy azt meg kell szüntetni.
A kutatóintézetek most zárult átvilágítása mindezt cáfolta. Az eredményekről közölt MTA-közleményben az olvasható, a kutatóhálózat teljesítménye kiváló, a ráfordított támogatás és a publikációs teljesítmény összefüggése alapján Európában a legjobbak közé tartozik, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. Az értékelésből az is kiderült, hogy a 2017-ben lezárult, 5 éves időszakot vizsgáló felmérés óta tovább javult a kutatóhálózat teljesítménye a sikeres nemzetközi pályázatok, a rangos nemzetközi publikációk és a tudományterületek közötti együttműködés területén.
A matematika- és természettudományokkal kapcsolatban kiemelték: ezen a területen nemzetközi színtéren is jelentős szerepet játszó intézményekről van szó, és van olyan kutatóhely is, amely hosszú távú nemzeti kutatási program konzorciumának élén áll. Az élettudományok területén működő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok értékelése általában kiváló, illetve jó volt.
Ugyanakkor fontos szempont lehet még egyes kutatóhelyeken a fiatalabb kutatók bevonása, továbbá a kapcsolatok aktívabb keresése az ipari szereplőkkel. A bölcsészet- és társadalomtudományok területén tevékenykedő kutatóközpontok és kutatóintézetek, továbbá kutatócsoportok értékelésének eredményét összegző anyag szerint a tudományterület akadémiai kutatóhelyei nagyban hozzájárulnak az egyetemes és nemzeti kulturális örökség feltárásához, közzétételéhez és a következő nemzedékekre hagyományozásához, egyúttal az európai összetartozás- és a nemzettudat fejlesztéséhez.
A hálózat gyökeres átalakítására ezért nincs szükség, de – mint minden nagy rendszeren – ezen is lehet fejleszteni – állítják a szakértők. Határozatukban javasolják, hogy az Akadémia támaszkodjon az értékelés eredményeire az ITM-mel folytatott tárgyalások során.
