"Bankov valótlanságot állít” - Indoklás nélkül tiltotta ki Ukrajna az RMDSZ elnökét

Publikálás dátuma
2019.04.07. 10:34
KELEMEN Hunor
Fotó: Biró István / MTI
A Népszava megkeresésére az RMDSZ elnök leszögezte, húsz éve nem járt Ukrajnában, soha nem próbált meg magyar útlevéllel belépni oda.
Ungvárra, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megalapításának 30. évfordulójára szeretett volna eljutni szombaton az RMDSZ elnöke, ám az ukrán határőrség mindenféle magyarázat nélkül megtiltotta számára a belépést az országba és másfél évre kitiltotta Ukrajnából. Kelemen Hunor, volt román miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter, jelenleg is bukaresti parlamenti képviselő román diplomata útlevéllel utazott. A Záhony - Csap határátkelőn, az ukrán határon egy órás várakozás és ellenőrzés után közölték vele, két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. A romániai magyar politikust 2020. október 13-ig tiltották ki, erről egy ukrán nyelvű jegyzőkönyvet adták át neki, amelyben semmiféle okot nem tüntettek fel. Ebben a dokumentumban Kelement román állampolgárként tüntetik fel román útlevélszámmal. A politikus közösségi oldalán jelentette be a hírt, erre reagálva, ugyancsak Facebookon, Ukrajna bukaresti nagykövete azt állította, hogy Kelemen kitiltása nem újkeletű, tulajdonképpen 2017 október 3-án történt, az RMDSZ elnöke tudott róla, hiszen azóta még próbált belépni Ukrajnába, magyar útlevéllel. „Oleksandr Bankov valótlanságot állít”, reagált azonnal Kelemen. A Népszava megkeresésére az RMDSZ elnök leszögezte, húsz éve nem járt Ukrajnában, soha nem próbált meg magyar útlevéllel belépni oda. A bukaresti médiában is vezető hírré vált a történet, a román média azonnal érdeklődni kezdett Kelemen állítólagos magyar útlevele felől is. A bukaresti digi24 televíziónak és a Mediafaxnak nyilatkozva azonban az RMDSZ elnök egyértelműen kijelentette, nincs magyar útlevele, sohasem próbált meg azzal Ukrajnába belépni, kitiltása sérti a román-ukrán alapszerződés 13 fejezetének 7. pontját. A romániai magyar politikus Facebook-oldalán felszólította a bukaresti ukrán nagykövetet, mutassa be az állítólagos korábbi beutazásait megtiltó dokumentumokat. Kelemen azonnal tájékoztatta Románia külügyminiszterét a történtekről, és jelezte, hétfőn panasszal fordul a bukaresti ukrán nagykövetséghez, magyarázatot kér a történtekre. Oleksandr Bankov azt állította, személyesen szívesen tájékoztatja Kelement, az ukrán hatóságok eljárásában pedig nincs semmi rendkívüli, a nemzetközi standardoknak megfelelően jártak el, nem kötelesek indokolni a kitiltást. A román külügy lapzártánkig nem hozott nyilvánosságra hivatalos álláspontot, a magyar külügy viszont azonnal elfogadhatatlannak nevezte Kelemen kitiltását és berendelte hétfőre Ukrajna budapesti nagykövetét. Brenzovics László, az ukrajnai KMKSZ elnöke, egyben kijevi parlamenti képviselő a Porosenko Blokk színeiben, elítélte, és elképesztőnek nevezte Kelemen kitiltását. Úgy vélekedett, Kelementől azért tagadták meg a belépést Ukrajnába, mert az ő neve is szerepel a Mirotvorec nevű szélsőséges ukrán szervezet honlapjának "halállistáján". 

Bakot lőtt Kijev

Ukrajna óriásit hibázott, tovább feszítve az amúgy is pattanásig feszült magyar-ukrán viszonyt. A román-ukrán államközi kapcsolatok sem élik virágkorukat, Románia ugyan nem blokkolja hivatalosan az ukrán EU- és NATO integrációs törekvéseket, de Bukarest is minden lehetséges fórumon tiltakozott az ukrán oktatási törvény ellen. A legnagyobb román portál, a ziare.com is azonnal az oktatási törvényhez kötötte Kelemen kitiltását, emlékeztetve, hogy a jogszabály diszkriminatív az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel szemben, ellehetetleníti az anyanyelvi oktatást, s ez ellent több román politikussal együtt Kelemen is tiltakozott. Ukrajnában eközben terítéken van a kisebbségi nyelvek használatát durván korlátozó nyelvtörvény. Az elnökválasztás első fordulója előtt  napirendre tűzte már a parlament.   

Szerző
Frissítve: 2019.04.07. 10:35

Új szövetségeseket keres a Brexit- paktumhoz Theresa May

Publikálás dátuma
2019.04.07. 08:36
Theresa May
Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
A kormánypártok eddig háromszor is keresztbe tettek a megállapodásnak, a brit miniszterelnök így most a Munkáspárt felé kacsintgat.
Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, ezért új hozzáállás vált szükségessé -írja az MTI. A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által vasárnap hajnalban ismertetett nyilatkozatában leszögezi: ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőcsoportjában nem teremthető meg a többség a Brexit-megállapodás elfogadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelenlévő többi párt megkeresése.
A kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt (Labour). May azonban már a hét elején bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból. 
A kormány és a Labour képviselői - az első alkalommal személyesen May és Corbyn - eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül. Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a tárgyalások előtt jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val. A Theresa May-jel is szembe szálló brit kormány azonban mindkét lehetőséget határozottan elveti, és Jeremy Corbyn a pénteken zárult harmadik tárgyalási forduló után kijelentette, hogy nem észlelt "jelentősebb elmozdulást" a kormányzati álláspontban. A Downing Street szóvivője szerint ugyanakkor a kormányoldal komoly javaslatokat terjesztett elő, és hajlandó változtatásokra is a Brexit-megállapodáshoz kapcsolódó politikai nyilatkozatban, amely - egyelőre vázlatosan, kötelező jogi hatály nélkül - az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazza.    Az Európai Unió egyértelmű álláspontja az, hogy az 585 oldalas Brexit-megállapodás - amelyről novemberben állapodott meg London és Brüsszel - nem nyitható újra, de az EU a 26 oldalas politikai nyilatkozat módosításától nem zárkózik el.  
May vasárnapi nyilatkozatában leszögezi, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampánya nem a pártok közötti választóvonalak mentén zajlott, és a Brexit ügyében vannak olyan kérdések, amelyekben a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyetért. A kormányfő ezek között említette, hogy mindkét nagy párt szerint meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését, jó megállapodással kell kilépni az EU-ból, és meg kell védeni a brit munkahelyeket. Theresa May szerint ez alapot kínál egy olyan kompromisszumhoz, amely mögé többség sorakoztatható fel a parlamentben. May nyilatkozata szerint azonban minél tovább tart mindez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése. A kormányfő a jövő heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a Brexit további "rövid" halasztásához a többi uniós vezető beleegyezését, és ha e haladék ideje alatt Londonban sikerül egyezségre jutni a Brexit-megállapodásról, akkor az Egyesült Királyság hat héten belül kiléphet az EU-ból. A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak. 
Szerző

Kilós kokaincsomagokat sodort a partra a tenger Romániában

Publikálás dátuma
2019.04.06. 18:35

Fotó: Shutterstock
Korábban a Duna-deltában találtak csaknem egy tonna kábítószert.
Több mint háromszáz rendőr, csendőr, búvár, 14 motorcsónak, és két helikopter keresi szombaton a román tengerparton egy rejtélyes kokainszállítmány csomagjait. A hatóságok lakossági bejelentés alapján láttak neki egy kilencven kilométeres partszakasz átvizsgálásának, miután a tengerparton többen is olyan kilogrammos csomagokat találtak, amelyekben minden bizonnyal kábítószer található. A rendőrség szombaton közleményben szólította fel a tengerparton tartózkodókat, hogy ha gyanús csomagokat lát a parton azonnal riassza a hatóságokat. A hatóságok azt feltételezik, hogy a csomagok annak a szállítmánynak lehetnek a részei, amelynek egy részét a Duna-delta egy elhagyott térségében, a Szent-György ág beömlése közelében találtak március végén. Március 26-án azt jelentették be, hogy csaknem egy tonna 90 százalékos tisztaságú kokaint találtak egy felborult vízi jármű környékén. Április másodikán további kétszáz kilogramm kokain megtalálását jelentették be a hatóságok, mely Konstanca közelében a tenger felszínén lebegett. Georgian Dragan, a román rendőrség szóvivője megerősítette az Agerpres hírügynökségnek, hogy további csomagokat találtak a tenger felszínén és a partra sodorva. Hozzátette, a keresés a következő napokban is folytatódik mindaddig, míg a szétszóródott teljes mennyiséget össze nem gyűjtik. A rendőrség korábban bejelentette: hogy a - a nyomozás eredményei szerint - a kábítószer vízi úton érkezett Dél-Amerikából, a csempészek pedig Nyugat-Európába akarták eljuttatni. Az ügyben eddig két szerb állampolgárt vettek őrizetbe.
Szerző
Témák
kokain Románia