Verhofstadt: a politika romjain a gonosz sarjad, ez látjuk Orbánnál is

Publikálás dátuma
2019.04.07. 20:40
Guy Verhofstadt
Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
A magyar miniszterelnöknek és Salvininak is keményen nekiment a liberális politikus.
A politikai romjain az önkény és a gonosz erősödik meg, ezt láthatjuk Magyarországon Orbánnál, Lengyelországban, de Salvini esetében Olaszországban is – mondta Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő, aki vasárnap az olasz Píú Europa (Több Európát) kampányeseményén szólalt fel.
A belga politikus olaszul beszélt hallgatóságához, és a helyi politika válságáról is hosszan értekezett: szerinte az elmúlt években odáig csökevényesedett a politikai élet Rómában, hogy csak Berlusconi és a szociáldemokrata PD között lehetett választani.  Az olaszok szép lassan mindkét lehetőséget meggyűlölték, és ez a gyűlölet vezethetett az olyan soviniszták, nacionalisták térnyeréséhez, mint Matteo Salvino vagy Di Maio.
Guy Verhofstadt az il Mattino cikke szerint egy ötpontos tervről is beszélt, ami szerinte az EU újjászületését is elhozhatja:
  • el kell törölni a sok folyamatot megakasztó egyhangú szavazást az Európa Tanácsban; kevésbé bürokratikussá, és jóval hatékonyabbá kell tenni Európát;
  • A 28 tagú tanács helyett egy 12-15 tagú közös uniós kormányzást képzel el Verhofstadt;
  • Hangsúlyozta, hogy az unió nem egy a la carte étterem, ahol a válogathatunk a fogások (értsd: jogok és kötelezettségek) között;
  • új költségvetésre lesz szükség;
  • az uniós védelmi stratégiát is újra kell tervezni.
Szerző
Frissítve: 2019.04.07. 20:41

Egyre kétségbeesettebb erőfeszítéseket tesz May - magyarázza, miért "kellett" a Munkáspárthoz fordulnia

Publikálás dátuma
2019.04.07. 15:51

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Vészesen közeledik április 12-e, amikor megegyezés híján az Egyesült Királyság kieshet az Európai Unióból. Theresa May kormányfő mind kétségbeesettebb kísérleteket tesz, hogy fel tudjon mutatni valamiféle előrehaladást, mielőtt az április 10-i rendkívüli uniós csúcsértekezleten meg kell győznie a brüsszeli vezetést és huszonhét hivatali kollégáját a brit kilépés rövid késleltetésének értelméről. May pénteken az 50. cikkely június 30-i meghosszabbításáért folyamodott Európához, azzal az ígérettel, legkésőbb addig, de reményei szerint már korábban ratifikálni tudja a brüsszeli megállapodást. A hét utolsó munkanapjának estéjére csökkent az esélye annak, hogy a konzervatív vezetés gyorsan maga mellé tudja állítani a Munkáspártot és támogatásával át tudja segíteni a célvonalon a Brexit-alkut. Mint erről a háromnapos tárgyaláson részt vett Rebecca Long-Bailey, az árnyékkormány üzleti életért felelős szóvivője a vasárnapi Andrew Marr politikai magazinműsorban elmondta, a megbeszélések “jó hangulatban folytak” és tervek szerint újabb fordulóra is sor kerül, de a kormány mindeddig semmilyen kompromisszumos javaslattal nem rukkolt elő. A Munkáspárt Brexit-programjának sarkalatos része a vámunió és egységes piac folytatása, ám ez elfogadhatatlan az euroszkeptikus konzervatívok számára. A Labour segítségével ment át az alsóházon az az összpárti beterjesztés, mely kizárja a rendezetlen kilépést. May szombat éjjel közleményt adott ki, amelyben megmagyarázza, miért kellett “új megközelítést keresve” a Munkáspárthoz fordulnia. Emlékeztet arra, hogy a népszavazási kampány nem pártvonalak mentén zajlott. Az emberek a jelenlegi helyzetben “elvárják, hogy a politikusok képesek legyenek együttműködni, amikor a nemzet érdekei ezt kívánják”. A kormányfő hangsúlyozza: az EU elhagyásának egyetlen módja, hogy a képviselők többsége megszavazza a brüsszeli alkut. A veszély az, hogy “minél inkább elhúzódik a folyamat, annál nagyobb a kockázata a kilépés meghiúsulásának”. Theresa May hamar megkapta tory kollégáitól a választ legújabb felhívására. A népszerű vasárnapi hírmagazinokban megszólaltatott euroszkeptikusok közül Jacob Rees-Mogg, az Európai Kutatócsoport frontembere a Sky News Sophy Ridge showjában elmondta: a tory vezetőt “felelősségre kell vonni”, amiért aktív kísérletet tett a Brexit leállítására. Andrea Leadsom, az alsóház vezetője “felháborítónak” nevezte mind a második népszavazás, mind az európai parlamenti választáson való részvétel gondolatát. A konzervatív Mail on Sunday lapban megjelent cikkében Dominic Raab, volt Brexit-ügyi miniszter “reális esélyt lát arra, hogy a szigetország bent reked az EU-ban, miközben a Downing Street 10. kulcsa Corbynhoz kerül”.
Frissítve: 2019.04.07. 20:17

Kevés a déli kerítés, Ausztria tovább őrzi határait

Publikálás dátuma
2019.04.07. 15:38
Osztrák rendőrök a határon. A kép illusztráció
Fotó: MATTHIAS BALK /
Még félévvel meghosszabbítanák az osztrák határellenőrzést, ezt javasolja Herbert Kickl belügyminiszter.
Legalább novemberig meghosszabbítja a visszaállított határellenőrzést a Magyarországgal és a Szlovéniával közös határszakaszon - jelentette az APA osztrák hírügynökség, a belügyminiszter Európai Bizottsághoz intézett levelére hivatkozva. Herbert Kickl belügyminiszter (FPÖ) szombaton kelt levelében az szerepel, hogy a korábbi döntés szerint május 12-ig szóló határellenőrzést az osztrák kormány a következő hat hónapra is fenn fogja tartani. A tervezett hosszabbításról Kickl az Európai Bizottságot is tájékoztatni akarja, és bár az osztrák liberálisok hevesen kritizálják az elképzelést, a belügyminiszter nem lát ebben problémát. 
„Csak azt tesszük, amit más országok is, ehhez jogunk van; nem fogom a polgármester engedélyét kérni, ha otthon be akarom zárni az ajtót”

- utalt az EU-val való kapcsolatra a politikus.

A lappangó fenyegetettségre hivatkoznak

Mint az MTI összefoglalójában emlékeztet rá, Ausztria és Németország 2015 szeptemberében a migrációs hullám fokozódása miatt döntött úgy, hogy az elvileg szabad mozgást biztosító schengeni övezeten belül visszaállítja a határőrizetet. Noha a beadott menedékkérelmek száma azóta jelentősen visszaesett - míg 2015-ben összesen 88 340 menedékkérelmet adtak be, addig tavaly 13 400 ilyen kérelem érkezett -, a határőrizetet újra és újra meghosszabbították.   Az újabb hosszabbításról szóló osztrák döntést Herbert Kickl belügyminiszter az illegálisan érkező migránsok magas számával indokolta. Úgy fogalmazott, az Európai Unióban „terrorizmus okozta lappangó fenyegetettségről” beszélhetünk, az Iszlám Állam veresége után ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a külföldi terrorista harcosok a szíriai és iraki háborús területekről visszatérnek Európába. Kickl szerint várható az is, hogy a balkáni útvonalon is egyre többen próbálnak Európába jutni.

Ausztria köszöni, de inkább magát védi

A döntés ugyanakkor a magyar déli határkerítés kritikájaként is értelmezhető: korábban írtunk róla, hogy bár a magyar kormány szívesen tetszeleg Európa megmentőjének szerepében, az illegális bevándorlók 2016-tól, a kerítés felállítása után is ezrével, sőt tízezrével haladtak át Magyarországon, és jutottak be Ausztria területére.
Szerző