szegedi lézerközpont;ELI-ALPS kutatóközpont;lemondások;MTA;

2019-04-08 09:53:03

Kormányzati beavatkozás űzte el a szegedi lézerközpont elismert tudósait

Míg Palkovics László visszatart 17 milliárdot az ELI-ALPS forrásaiból, Orbán Viktor a tudósok megkérdezése nélkül küldött 20 milliárdot egy talán teljesen használhatatlan projektre.

Tiltakozásul lemondott a magyar kutatás-fejlesztés ékkövének számító szegedi lézerközpont nemzetközi boardjának három nagy tekintélyű tagja, miután a magyar kormány a tudományos életet megkerülve politikai döntést hozott egy 20 milliárdos gigaprojektről, és tudós helyett banki embert tettek meg az ELI élére – értesült az Index.

A kormányzati döntések miatt március 27-én egyszerre három – két német és egy magyar – neves kutató hagyta ott a szegedi ELI-ALPS kutatóintézetet. Faigel Gyula, Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja, Reinhard Kienberger, a müncheni műszaki egyetem professzora és Gerhard G. Paulus, a Jénai Friedrich Schiller egyetem világhírű részecskefizikusa levélben írták össze kifogásaikat.

- írják ebben. A kutatók szerint Jakab László kinevezése közel sem az európai gyakorlatnak megfelelő, emellett tartanak attól is, hogy átírják az európai jelentőségűnek szánt intézet küldetését is. Felhívják a figyelmet arra az elfogadhatatlan tényre, hogy egy induló belső pénzügyi átvilágítással egyetlen egy embert bízott meg az új vezető, ez pedig összeférhetetlenséget vet fel. Hangsúlyozzák továbbá, hogy mindenféle szakmai értékelés nélkül történik éppen jelentős magyar állami közpénz elköltése.

- áll a levélben. A felmondásokhoz vezető út február 22-én kezdődött, amikor a kutatóintézet vezetőjének Jakab Lászlót nevezték ki. Jakab korábban a Nemzeti Vagyonkezelő gazdasági főigazgatói, valamint a Citibank Befektetési Szolgáltató Kft. elnök-vezérigazgatói posztját töltötte be, tudományos múltja nincs. A március 8-i Magyar Közlönyben ezután megjelent egy Orbán Viktor által szignózott kormányhatározat, mely több tételben összesen több mint 20 milliárd forintot rendel a szegedi tudományos célokhoz - a tudósokkal való mindenfajta egyeztetés nélkül. Ráadásul egy olyannyira kezdeti szakaszban lévő kutatásról van szó, amilyenekre a szakemberek szerint csak néhány milliós támogatásokat szoktak adni, hiszen könnyen lehet, hogy végül nem lesz használható eredményük.

Az ELI-ALPS az egyébként súlyosan alulfinanszírozott magyar tudomány legnagyobb és legköltségesebb projektjeként épült meg, teljesen csak 2021-re lesz kész a beruházás. A 80 milliárd forintos költségvetés 85 százaléka EU-s forrásból jött. Az intézmény fenntartása pedig további évi 7 milliárdot visz el, amit nagyrészt nemzetközi projektekből kellene fizetni. A lézerközpont berendezése világszinten egyedülálló, eredményei pedig a fizika, biológia, kémia, orvos- és anyagtudományok területén is használhatóak lesznek.

Eközben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek hónapok óta húzódó bedarálása nyomán Palkovics a ELI-ALPS-tól 17 milliárd forintot tart vissza, és - esélyes, hogy a politikai környezet miatt - az európai tudósközösség is ódzkodik a lézerközponttal való együttműködéstől.