Kormányzati beavatkozás űzte el a szegedi lézerközpont elismert tudósait

Publikálás dátuma
2019.04.08. 09:53

Fotó: Bujnovszky Tamás / Eli-Alps Kutatóközpont Facebook oldala
Míg Palkovics László visszatart 17 milliárdot az ELI-ALPS forrásaiból, Orbán Viktor a tudósok megkérdezése nélkül küldött 20 milliárdot egy talán teljesen használhatatlan projektre.
Tiltakozásul lemondott a magyar kutatás-fejlesztés ékkövének számító szegedi lézerközpont nemzetközi boardjának három nagy tekintélyű tagja, miután a magyar kormány a tudományos életet megkerülve politikai döntést hozott egy 20 milliárdos gigaprojektről, és tudós helyett banki embert tettek meg az ELI élére – értesült az Index.
A kormányzati döntések miatt március 27-én egyszerre három – két német és egy magyar – neves kutató hagyta ott a szegedi ELI-ALPS kutatóintézetet. Faigel Gyula, Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja, Reinhard Kienberger, a müncheni műszaki egyetem professzora és Gerhard G. Paulus, a Jénai Friedrich Schiller egyetem világhírű részecskefizikusa levélben írták össze kifogásaikat.
"Mély megdöbbenésünkre a létesítményt és hírnevét fenyegető azonnali kockázatokról szereztünk tudomást"

- írják ebben. A kutatók szerint Jakab László kinevezése közel sem az európai gyakorlatnak megfelelő, emellett tartanak attól is, hogy átírják az európai jelentőségűnek szánt intézet küldetését is. Felhívják a figyelmet arra az elfogadhatatlan tényre, hogy egy induló belső pénzügyi átvilágítással egyetlen egy embert bízott meg az új vezető, ez pedig összeférhetetlenséget vet fel. Hangsúlyozzák továbbá, hogy mindenféle szakmai értékelés nélkül történik éppen jelentős magyar állami közpénz elköltése.
"Ezek egyikéért sem kívánunk felelősséget vállalni"

- áll a levélben. A felmondásokhoz vezető út február 22-én kezdődött, amikor a kutatóintézet vezetőjének Jakab Lászlót nevezték ki. Jakab korábban a Nemzeti Vagyonkezelő gazdasági főigazgatói, valamint a Citibank Befektetési Szolgáltató Kft. elnök-vezérigazgatói posztját töltötte be, tudományos múltja nincs. A március 8-i Magyar Közlönyben ezután megjelent egy Orbán Viktor által szignózott kormányhatározat, mely több tételben összesen több mint 20 milliárd forintot rendel a szegedi tudományos célokhoz - a tudósokkal való mindenfajta egyeztetés nélkül. Ráadásul egy olyannyira kezdeti szakaszban lévő kutatásról van szó, amilyenekre a szakemberek szerint csak néhány milliós támogatásokat szoktak adni, hiszen könnyen lehet, hogy végül nem lesz használható eredményük.
Az ELI-ALPS az egyébként súlyosan alulfinanszírozott magyar tudomány legnagyobb és legköltségesebb projektjeként épült meg, teljesen csak 2021-re lesz kész a beruházás. A 80 milliárd forintos költségvetés 85 százaléka EU-s forrásból jött. Az intézmény fenntartása pedig további évi 7 milliárdot visz el, amit nagyrészt nemzetközi projektekből kellene fizetni. A lézerközpont berendezése világszinten egyedülálló, eredményei pedig a fizika, biológia, kémia, orvos- és anyagtudományok területén is használhatóak lesznek.
Eközben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek hónapok óta húzódó bedarálása nyomán Palkovics a ELI-ALPS-tól 17 milliárd forintot tart vissza, és - esélyes, hogy a politikai környezet miatt - az európai tudósközösség is ódzkodik a lézerközponttal való együttműködéstől.
Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 09:56

Kiderült, miért mértek magas ólomtartalmat egy gazdagréti iskola csapvizében

Publikálás dátuma
2019.04.08. 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Miután a vezetékes víz mindig tartalmaz minimális mennyiségű ólmot, és ez bizonyos körülmények között felhalmozódhat - ez állhatott egy gazdagréti iskolában márciusban mért határérték feletti mennyiség hátterében.
Március közepén, mint azt lapunk is megírta, a Gazdagrét-Csíkihelyek Általános Iskola csapvizében 22,6 mikrogramm/liter ólomtartalmat mértek, ami a megengedett határérték (10) több mint kétszerese. Ezért az intézményben palackos vizet osztottak a gyerekeknek. A napokkal később elvégzett mérések már a normál értékeket mutatták. Hogy mi történt, arról Újbuda Önkormányzatát kérdeztük, és a következőket tudtuk meg. A szennyeződés okát jelenleg még vizsgálják a szakértők, de az már biztos, hogy azt nem az iskola vezetékrendszere okozta, mert ott nincs ólom tartalmú vezeték vagy alkatrész. Egyes feltételezések szerint a vezetékes ivóvízben található nehézfém pangó, nem használt vezetékekben feldúsuló koncentrációja okozhatta a mért magasabb értéket. A vezetékes víz ugyanis normális esetben tartalmaz minimális mennyiségű ólmot. A Budapesti Vízművek tájékoztatása szerint a fővárosi átlag 1,5 mikrogramm/liter, amely a víznyomás ingadozás miatt, pangó, nem használt vezetékekben képes koncentrálódni. Ezt támasztja alá, hogy a határérték feletti szennyezés olyan mintákban volt megtalálható, amiket ritkán használt kifolyókból, csapokból vételeztek, mint például a kazánház kézmosója. A szennyeződés az ilyenkor szokásos eljárásként alkalmazott nagy intenzitású átöblítés után már nem volt kimutatható. A jövőben hasonló eset már nem várható, mert az intézményben elvégezték a belső ivóvíz hálózat nagy intenzitású átöblítését, kifolyatását. Emellett a szakemberek javasolták a vízvételi helyek üzemkezdet előtti kifolyatását, a rendszerben összegyűlt esetleges szennyeződések eltávolítására. Mivel az önkormányzat további gyermekintézményekben is megmérette az ólomtartalmat, arra is kíváncsiak voltunk, ezekben mit találtak. Minden mért óvodai és bölcsődei csoportban nem kimutatható, vagy határérték alatti volt az ólomtartalom – kaptuk a választ -, két intézményben azonban találtak a határértéket meghaladó szennyeződést olyan csapoknál, amelyeket ivóvíz vételezésre nem használnak, így sem a gyerekek, sem az ott dolgozó felnőttek nem kerültek kapcsolatba az abból folyó vízzel. Az érintett a csaptelepeket, valamint az összes kifolyó sugárszabályzót is kicserélték, és megszüntették a nem élő, pangó vízvezetékszakaszokat. A rendszer intenzív átmosását ezeken a helyeken is végzik, ezért az újabb mérések eredményéig a védőintézkedések hatályban maradnak.

Ellenőrzés

A vízminőség ellenőrzést az ivóvíz-szolgáltató (Budapesten a Fővárosi Vízművek Zrt.) rendszeresen, úgynevezett önellenőrző vizsgálatok keretében végzi, emellett a kormányhivatal népegészségügyi hatósága időről-időre hatósági laboratóriumi vizsgálatok keretében folytat ellenőrzéseket. A szervezet csak ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium vizsgálati eredményét fogadja el hivatalosnak. A mintavételi helyeket az ivóvíz-szolgáltató a népegészségügyi hatóság jóváhagyásával jelöli ki, a vízmintavételek gyakoriságát, az ivóvíz minőségi követelményeit és az ellenőrzés rendjét kormányrendelet szabályozza. Panasz, vízminőség romlásának gyanúja esetén soron kívüli vizsgálatok történnek. 

Szerző
Témák
ivóvíz ólom

Négyből egy budapesti rendőrjárőri állás betöltetlen

Publikálás dátuma
2019.04.08. 08:52

Fotó: Népszava
Az alacsony fizetések jelentik a legnagyobb problémát az egész országban. A létszámhiányt helyettesítésekkel igyekeznek megoldani.
Több mint háromszáz betöltetlen rendőrjárőri, járőrvezetői és járőrparancsnoki státusz van Budapesten – derül ki abból a válaszból, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság a 24.hu adatigénylésére adott. A BRFK kimutatása szerint a kerületekben összesen 1223 ilyen státusz van rendszeresítve, a betöltött álláshelyek száma azonban csak 920, vagyis
a budapesti rendőri állások negyede betöltetlen.

A létszámhiányt helyettesítésekkel igyekeznek megoldani. 
A lapunknak nyilatkozó rendőrök szerint az alacsony fizetések mellett az értelmetlen szabályok és parancsok, a fegyelmi eljárások, a túlterheltség, és az előrelépés reménytelensége játszik szerepet a betöltetlen rendőri állások magas számában és az egyre több pályaelhagyásban. Az életpályamodell idén már az állomány felének nem hozott egyetlen fillér bérnövekedést sem, és negyven százalék már tavaly sem kapott emelést. Egy tiszthelyettesnek például 130-150 ezer forintból kellene megélnie, ami még egyedülállóként is nagy mutatvány, nemhogy családosan, mondta el a Népszavának a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza.
Amíg évekkel ezelőtt 5-10-szeres volt a túljelentkezési arány, öt év alatt közel negyedére esett vissza az ország négy rendészeti szakközépiskolájába jelentkezők száma is. A frissen végzettek nagyjából tíz százaléka pedig leszerel, amint lejárt az a határidő, amíg vissza kellene fizetnie a képzése költségét, de később is nagy a lemorzsolódás. Noha az utánpótlás elapadása önmagában nagy csapás, egyre több a leszerelő: már nemcsak a négy-öt éve pályán lévő, a szakmához még kevésbé kötődő fiatalok választanak jövedelmezőbb hivatást, hanem a 20-25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők is.
Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 10:13