A kormány Adnan Polatban látja a jövőt

Publikálás dátuma
2019.04.09. 18:50

Fotó: SAKIS MITROLIDIS / AFP
Megérkezett a KKM válasza arra kérdésre, miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kabinet.
Az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft.-vel megkötött szerződés megfelel a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) koncepciójának, ami a legnagyobb növekedéssel kecsegtető térségekben helyi partnerirodák működtetését célozza – válaszolta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a jobbikos Bencsik János kérdésére, miszerint miért csak az Orbán Viktor barátjaként elhíresült török üzletember külföldi kereskedőházát tartja fenn a kormány. Az államtitkár nem cáfolta az ellenzéki honatya által idézett 444.hu-értesülést sem, miszerint ma a HEPA egyedül Adnan Polat érdekeltségével áll szerződésben, ami szerint az ALX havi 70 millióért üzemelteti a török kereskedőházakat. Mint ismert, Adnan Polatot gyakran látják tárgyalni az általa barátjának nevezett (üzleti ügyekkel amúgy önbevallása szerint sose foglalkozó) Orbán Viktorral, kettejük családja is szoros kapcsolatokat ápol, így a török vállalkozó számos közös üzletet jegyez a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal is. 2019-től a HEPA - a nemzetközi gazdasági folyamatokat figyelembe véve - erőforrásait a külgazdasági szempontból legnagyobb növekedési lehetőségeket ígérő területekre összpontosítja – közli (magyar szavak helyett következetesen latinul) Magyar Levente. Eme helyszíneken partnerirodák segítik a magyar vállalkozásokat a helyi piaci igények felmérésében és üzleti lehetőségek feltérképezésében. Ilyen az ALX is, ami Törökországon kívül Görögországban és Cipruson is segíti a hazai cégeket. A magyar-török kereskedelmi forgalom 2018-ban meghaladta a 3 milliárd dollárt – érvel az államtitkár. Tavaly azzal a magyarázattal szüntette meg az Orbán-kabinet a korábbi kereskedőház-rendszert működtető Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.-t, mert úgymond csak a költségeket viselte, miközben a haszon a magyar vállalkozásoknál csapódott le. Az MNKH-t kínos helyzetbe sodorta, hogy még a Quaestor csődje előtt kimentette a brókercégnél forgatott pénzeit, illetve a kormányfő feleségének rokonaival kapcsolatban álló cégek jelentős tartozást halmoztak fel az állami társasággal szemben. Az új tervek jegyében a MNKH helyébe a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter irányította HEPA lépett - emlékeztet a jobbikos képviselő.
Szerző

Megállíthatatlan a drágulás: az élelmiszerek és a szolgáltatások kerültek a legtöbbe márciusban

Publikálás dátuma
2019.04.09. 18:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Több, mint egy évtizede nem tapasztalt áremelkedés volt márciusban, a fogyasztói árindex 3,7 százalékkal nőtt.
A márciusihoz hasonló magas áremelkedési ütemre 2008 óta nem volt példa. A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett jelentése szerint az év harmadik hónapjában az évesített fogyasztói árindex 3,7 százalékos volt. A jegybank márciusi inflációs jelentésében utalt arra, hogy az infláció rövid távon változékony marad, és értéke továbbra is a 3 százalékos cél körül ingadozik. Sőt azt is jósolta, hogy a most látott index átmenetileg tovább emelkedik, majd a nyári hónapokban ismét 3 százalék alá csökken. Ekkora kilengésre azonban sem a jegybanki, sem a független szakértők nem gondoltak. A Portfolio által megkérdezett banki elemzők legfeljebb 3,5 százalékra várták a márciusi pénzromlást, s a tényadatok birtokában úgy látják, a mostani érték volt az idei csúcs, őszre akár 3 százalék körüli szintre csökkenhet az áremelkedés mértéke. A lapunk által megkérdezett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint decemberben már ismét elérheti a mostani értéket, így 2019 átlagos inflációja 3,1 százalék körül alakulhat.  Azt mindenki a saját pénztárcáján érezheti, hogy jelentősen felgyorsult a drágulás. Az idényáras élelmiszerek ára 21 százalékkal nőtt, ezek között is drasztikusnak mondható, hogy a burgonya márciusban  majd' 83 százalékkal került többe mint egy esztendeje, a liszt ára "csak" 12, a péksüteményeké 10 a kenyéré  mintegy 7 százalékkal lett magasabb, mint tavaly márciusban. ezzel szemben a tojás ára 12, a cukoré pedig 4 százalékkal mérséklődött. A feldolgozott tej áfájának 27 százalékosról 5 százalékosra történt csökkentését csak részben érvényesítették áraikban a kereskedők, amikor 7 százalékkal kértek kevesebbet ezért az alapvető élelmiszerért. A rendszeres jövedékiadó-emelés miatt a szeszes italok és a dohányáruk is jelentős mértékben drágultak. A chipsadó kiterjesztése az égetett szeszes italokra még tovább növelte az árakat. Kiemelkedő volt még a palackos gáz 13 százalékot meghaladó drágulása is, amitől alig maradtak el a lakásjavítási és karbantartási költségek. Sokakat érintett kellemetlenül az is, hogy az üzemanyagok átlagosan 3,7 százalékkal drágultak egy év alatt. Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára, ezért bázishatások és az árnyomás élénkülése miatt e körben 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció a következő hónapokban. Az olaj, energia, valamint az üzemanyagárak emelkedése, valamint a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése szintén fokozhatja az infláció gyorsulását.
A Magyar Nemzeti Bank a megugrott inflációra valószínűleg reagálni sem fog - mondta Németh Dávid. Legközelebb a június Inflációs jelentés alkalmával léphetnek, amikor is az egynapos betét kamatát (-0,05-ről) a pozitív tartományba emelhetik. A Portfolio véleménye szerint a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi környezet már hónapok óta visszaköszön az MNB kamatdöntéseit kísérő közleményekben is, a márciusi dokumentum szövegében azonban még hangsúlyosabban szerepel. A jegybank szerint a külső környezet olyannyira elromlott, hogy ennek a hazai inflációra gyakorolt "hűtő" hatása szemben áll a hazai folyamatokkal, idővel pedig felül is kerekedhet a dinamikus bérnövekedés és erős belső kereslet által hajtott belső inflációs folyamatokon. Felidézik, hogy Nagy Márton jegybanki alelnök ezzel indokolta, hogy "adatvezérelt üzemmódba" kapcsolt az MNB, vagyis, hogy a jövőbeli adatok függvénye, hogy lesz-e újabb szigorító lépés.   Ugyanakkor elgondolkodhatnak azon, hogy az adószűrt maginflációs index értéke a februári 3,2 százalékról márciusban 3,5 százalékra nőtt, a maginfláció pedig 3,8 százalékra. (Ennek kiszámításakor az idénytermékek és a hatósági áras szolgáltatások áralakulását figyelmen kívül hagyják.) Németh Dávid megemlítette, hogy az emelkedő bérek növelik a keresletet, amelyre a kereskedők és a szolgáltatók a fogyasztói árak növelésével reagálnak. Azonban nincs egyenes összefüggés a kettő között, mint ahogy az is változó, hogy a termékek és a szolgáltatások árában a bérhányad mekkora arányt képvisel.
Szerző
Témák
infláció
Frissítve: 2019.04.09. 22:09

Két órára megbénították a Chinoint a sztrájkolók

Publikálás dátuma
2019.04.09. 16:42

Fotó: Vajda János / MTI
Kétórás figyelmeztetősztrájkot tartottak kedden 13-15 óra között a Chinoin dolgozói. A csaknem 2000 főt foglalkoztató Sanofi magyarországi leányvállalatának mindhárom telephelyén – Budapesten, Csanyikvölgyben és Veresegyházon is - lényegében leállt a termelés erre a két órára. A műszak dolgozóinak több mint 98 százaléka letette ugyanis a munkát – tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökétől, akit a cégvezetéssel folytatott tárgyalás szünetében értünk utol telefonon. A tárgyalásokat késő délután is folytatják. A szakszervezeti vezető érdeklődésünkre úgy fogalmazott: a dolgozók komoly erőt és elszántságot mutattak fel a figyelmeztető sztrájk során, így bízik abban, hogy mihamarabb sikerül tető alá hozni a megállapodást.  A sztrájkolók a sztrájktörvényt betartva, rendzavarás nélkül, fegyelmezetten vettek részt a két órás demonstrációban közölte kora este a Chinoin Zrt. A VDSZ és a cég vezetése közötti a tárgyalás jelenleg is tart.    A VDSZ múlt héten alakította meg a sztrájkbizottságot a Sanofi magyarországi leányvállalatánál. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis a munkáltató egyoldalú, 3 százalékos differenciált béremelését. Székely Tamás szerint ez párszáz és néhány ezer forint közötti keresetnövekedést jelentett a dolgozóknak, a VDSZ azonban minden munkavállaló számára egységesen és fixen 30 ezer forintos béremlést követel. A Sanofi hétfőn azt közölte: vállalat a figyelmeztető sztrájkot tudomásul vette, a sztrájktörvényt minden tekintetben tiszteletben tartja, a Chinoin vezetősége számára pedig fontos a munkavállalók elégedettsége és megtartása. Ennek érdekében már február elején lépéseket tettek a vállalatcsoport felsővezetése felé a 2019. évi bérek további emelése érdekében. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.09. 18:27