A populista varsói kormány még sosem szembesült ilyen mértékű „lázadással”. Hogy mekkora a baj, jelzi, a kabinet keddi adatai szerint a 20 ezer iskolának a felében, a ZNP érdekvédelmi szervezet szerint háromnegyedében tartottak munkabeszüntetést. A tanárok szakszervezete az idei évre két lépésben összesen 30 százalékos béremelést követel. A sztrájkot hónapok óta készítették elő, erre vonatkozó plakátokat helyeztek el és hosszasan egyeztettek előtte az iskolákkal. A társadalomban vita alakult ki a tanárok helyzetéről. Sokan teszik fel a kérdést: kinek van igaza, a tanároknak vagy a kormánynak?
A tanárok havonta átlagosan mintegy 700 euró bruttót kapnak. A legnagyobb csoportot az úgynevezett diplomás tanárok képezik, akik az átlagbér felett, 1300 eurót keresnek. Mateusz Morawiecki kormányfő nem tanúsított túl sok együttérzést a tanárokkal, amikor úgy foglalt állást, több szabadidővel rendelkeznek, mint mások. Számítások szerint azonban valójában egy tanárnak hetente 46 órát és 40 percet kell dolgoznia.
A tanársztrájk azért osztja meg a társadalmat, mert némelyek szerint a munkabeszüntetéssel a gyerekek járnak rosszul. Szerdán ugyanis megkezdődött a vizsgaszezon, a gimnáziumokban is ilyenkor kell a diákoknak számot adniuk tudásukról. Az első nagyobb oktatási reform húsz ével ezelőtt született meg, amely háromfázisú (3-3 évre felosztott) rendszert jelentett. Mindenki számára kötelező 9 évfolyam elvégzése. Az alsó középiskolát központi írásbeli vizsga zárja társadalom, természetismeret és idegen nyelv területén. A vizsgaeredmények és a bizonyítvány együtt adják ki azt a pontszámot, amely befolyásolja, hogy ki milyen iskolatípusban tanulhat tovább. 16 éves korban a nappali tagozatos tankötelezettségen túl különböző úgynevezett felső középiskolákban lehet továbbtanulni.
A Jog és Igazságosság (PiS) uralta lengyel kormány 2017-ben döntött az oktatási rendszer kétfázisúvá való átalakítása mellett. Ez a folyamat azonban nem zárult le, mert a tanárok körében számos bírálatot váltott ki. Ezért az oktatás még a régi rend szerint folyik. Olyan vizsgákról van tehát szó, amelyek döntőek a gyermekek továbbtanulása szempontjából. Ezért önkénteseket toboroztak, akik a diákokat felügyelték a szerdai vizsgák során.
A téma azonban nem csak a vizsgák, hanem a május végi európai parlamenti, majd az őszi parlamenti választás miatt került előtérbe. A PiS számára azért kellemetlen az ügy, mert a párt jótevőnek igyekszik beállítani magát. 2016-ban emelték a gyermekek utáni segélyt, nemrégiben pedig a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski a gazdák számára ígért támogatást, ahogy fogalmazott, „minden tehén után”. A nagyobb fizetést követelő tanárok azonban valahogy nem illenek a képbe. Ráadásul sokan kérdezik: miért a gazdákat támogatják, miért nem a tanárokat? A közvélemény-kutatásokban nem tapasztalható a PiS visszaesése, a Pollster iroda áprilisi kutatása szerint a kormánypárt 39 százalékon állt, a Polgári Platform 24-en, ami azt jelzi, hogy a 2015-ös választás óta alig van elmozdulás támogatottságukban.
