Egyszerre lett anyuka és nagymama Dorka, az Állatkert ázsiai vadkutyája

Három anyától összesen tizenegy kölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben lakó ázsiai vadkutyáknál. A vörös farkas néven is ismert veszélyeztetett állatok, Kipling A dzsungel könyve című művében dólként szerepelnek.

A három legidősebb jövevény még február 18-án látta meg a napvilágot. Anyjuk, Dorka a napokban töltötte be nyolcadik életévét, és már korábban is számos utódnak adott életet. Közül két nőstény már elérte az ivarérett kort, ők a március 8-án, illetve 14-én született másik négy-négy kölyök anyukái. Ez egyben azt is jelenti, hogy

Mind a tizenegy kölyöknek az a Janó nevű hím az apja, aki tavaly érkezett vérfrissítésként a Novoszibirszki Állatkertből - írta a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményében.

Az újszülött vadkutyákból általában még nem sokat láthat a közönség, hiszen az anyjuk az első hetekre kívülről nem nagyon látható búvóhelyre, ez esetben leginkább a kifutóban található fatörzsek alá szokta őket elrejteni. Mostanra viszont a kicsik már igen gyakran előmerészkednek rejtekhelyükről, és önfeledt hancúrozással, „rosszalkodással” szórakoztatják a látogatókat. A felnőttek a kicsiket a „grabancuknál”, azaz laza nyakbőrüknél fogva szokták ide-oda szállítani, illetve így szokták az apróságokat visszahúzni, ha túlságosan bátran próbálják meg felfedezni környezetüket.

Az ázsiai vadkutyákat (Cuon alpinus) vörös farkas, vörös kutya, illetve dhole, vagy dól néven is szokták emlegetni. A faj ismertségéhez nagyban hozzájárult Rudyard Kipling híres novellagyűjteménye, A dzsungel könyve, amelynek egyik fejezetében a vadkutyák betolakodnak a farkasok vadászterületére, akik viszont Maugli segítségével visszaszorítják őket. A dhole név az India déli felében beszélt kannada nyelv szókészletéből eredhet, ennek a névnek a magyaros helyesírású alakja a dól. A könnyebbség kedvéért gyakran az állatkerti szakemberek is így nevezik őket, jóllehet a Budapesten látható állatok a faj számos alfaja közül a Kínában őshonos Cuon alpinus lepturus alfajhoz tartoznak, így az ázsiai vadkutya megnevezés a leghelyesebb.

A faj megritkulásához a természetes élőhelyek zsugorodása mellett a vadászat is hozzájárult. Régebben főleg bundája miatt, illetve sportvadászat keretében vadásztak rá, sőt, egyes területeken dúvadként tartották számon, és ezért irtották. Napjainkban a legtöbb helyen már természetvédelmi oltalom alatt állnak az ázsiai vadkutyák.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2008 óta foglalkoznak ezzel az állatfajjal. A bemutatás mellett kezdettől fogva cél volt a szaporításuk is, a veszélyeztetett faj természetvédelmi célú szaporítását az európai állatkerti tenyészprogram – úgynevezett EEP – hangolja össze. Az első budapesti kölykök 2009-ben születtek, azóta ötvennél is több utód jött a világra a magyar főváros állatkertjében. Az itt született kölykök a világ számos állatkertjébe eljutottak. A jelenlegi budapesti vadkutya falka – a most cseperedő kölykökkel együtt – összesen 17 egyedből áll.