Bullmann: Szégyen, mekkora a szegénység a gyerekek között

Publikálás dátuma
2019.04.11. 07:45
Udo Bullmann
Fotó: Sebastien Pirlet
Megújítjuk Európa szerkezetét, új társadalmi szerződést kínálunk - ígérik az európai szocialisták.
Radikális változásokat hirdetnek az európai szocialisták a következő évekre és évtizedekre: társadalmi jólétet, igazságosságot, fenntartható fejlődést és egészséges környezetet ígérnek az európai parlamenti választásokra készült programjukban. - Megújítjuk Európa szerkezetét, új társadalmi szerződést kínálunk — nyilatkozta a Népszavának Udo Bullmann, a Szocialisták és Demokraták EP frakciójának vezetője pénteken esedékes magyarországi látogatása előtt. A baloldal több mint száz konkrét javaslattal vég neki a kampánynak, ezek jelentős része a szociális biztonság megteremtésére vonatkozik. - Nő a szakadék a szegények és a gazdagok között, meg a szegény és a gazdag tagállamok között is. Szégyen, hogy milyen nagymértékű a gyerekszegénység Európában. Sok fiatal kilátástalan helyzetben van, magas a munkanélküliek aránya — sorolta a német szociáldemokrata politikus, hogy programjukban miért helyezik a hangsúlyt a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására. A szocialisták tisztességes munkabért, az adott tagállam megélhetési költségeihez igazodó európai minimálbért szeretnének kiharcolni, valamint a rászorulók, főként a fiatalok számára európai forrásokból is támogatott szociális bérlakásokat. Udo Bullmann követendőnek tartja a portugál példát is, ahol a legsérülékenyebb társadalmi csoportok ingyenesen vagy kedvezményesen vehetik igénybe a közösségi közlekedést.
- Egyetlen politikai erővel sem kívánunk szövetségre lépni a választások előtt — válaszolta a kérdésre, hogyan látja programjuk megvalósításának az esélyeit. - Mozgósítunk a javaslataink mellett, és arra kérjük vetélytársainkat, hogy olvassák el és mondják el, hol és hogyan tudnák segíteni a valóra váltásukat - fogalmazott. Bullmann szerint a szélsőjobb le akarja rombolni Európát, míg a kereszténydemokraták és a liberálisok a status quo hívei, akik részben felelősek azért, hogy az emberek a radikálisokhoz csapódtak. - Számunkra nem a pozíciók osztogatása az első, hanem a választópolgárok problémái — mutatott rá a szocialisták és a versenytársak közötti egyik különbségre. A politikus úgy vélte, hogy Kelet- és Közép-Európában hatalmas növekedési potenciált jelent a magasan képzett munkaerő, de a térségnek befektetésekre van szüksége. "Az a gond, hogy a képzett emberek hátat fordítanak Magyarországnak, és így nem tudnak hozzájárulni a kedvező változásokhoz. Olyan európai országokba mennek, ahol mindazt élvezhetik, amit Orbán megtagad tőlük. Hogy lehet a gyerekeket meggyőzni, hogy ne álljanak tovább? Hát nem a rabszolgatörvénnyel, az biztos. Inkább a tisztességes megélhetés ígéretével”.
Témák
Udo Bullmann

Hulladékfeldolgozó épül, de miért éppen Egerben?

Publikálás dátuma
2019.04.11. 07:10

Fotó: Bernáth Dániel
Politikai játszmák főszereplője lett egy Egerbe tervezett elektronikai hulladék-feldolgozó, amiről a város „elfelejtett” beszélgetni a helyiekkel.
- Semmit se tudunk. Itt van a lakóházunktól légvonalban négyszáz méterre egy épület, amiben egyszer csak elindul majd a termelés, s azt állítják, nem lesz ránk veszélyes. De én a katasztrófavédelemnél dolgozom, tudom, hogy nincs száz százalékos biztonság. A sav kiszivároghat, a gázok berobbanhatnak, a gyúlékony anyag lángra kap. Közben pedig azt sem tudjuk, mitől kellene pontosan félnünk vagy épp megnyugodnunk, mert nem kapunk semmiféle információt – dohog egy kétgyermekes apuka Egerben a Vécsey-völgy út mellett elterülő lakópark egyik háza előtt. Ő is egyike azoknak a százaknak, akik aláírták a budapesti székhelyű AL-CU Service Kft. által tervezett elektronikai hulladékfeldolgozó elleni petíciót. Nem értik, miért a főként turistákból, boraiból és termálvizéből élő város határán belül terveznek egy ilyen beruházást, miközben a településnek jó infrastruktúrával felszerelt külterületi ipari parkja van, ahol bőven elférne egy ilyen profilú üzem. A borkészítők, s a turizmusból élők rettegnek: ha az terjed el a köztudatban, hogy az egri borvidék kellős közepén egy elektronika hulladék-feldolgozó működik – legyen az akár szuper biztonságos és ártalmatlan –, az semmiképp sem tesz jót a város-, és bormarketingnek. Találkoztunk azonban olyannal is, aki nem írta alá a petíciót: a középkorú férfi szerint hülyeség olyasmi ellen tiltakozni, amiről semmit sem tudni. Hozzátette, hogy az egész ügy jól jellemzi a mai magyar állapotokat. - Az emberek már senkinek nem hisznek el semmit, az államnak pláne, a bizalom szó elveszett, az meg oltári blődség, hogy miközben a migránsok elleni riogatásra meg a hurrá-propagandára százszámra öntik a a szórólapokat a postaládába, egy ilyen beruházásra egy fél á-négyes lap se jutott – mondja. A hulladékfeldolgozó ügyét először az egriugyek.hu hírportál szellőztette meg, az ellenzéki képviselők pedig „beleálltak” a történetbe, s kérdőre vonták a város vezetését, vajon miért „fű alatt” zajlik az engedélyeztetési eljárás, Mirkóczki Zita szocialista önkormányzati képviselő a Népszavának elmondta: a többségben lévő kormánypárti képviselők nemrég megszavazták a helyi építési szabályzat módosítását, ami látszólag szigorította a rendelkezéseket, viszont éppenséggel belekerült, hogy elektronikai hulladék ártalmatlanítása elvileg a város határain belül is történhet, bizonyos övezetekben – mint mondta, ez a kedvezmény egyértelműen ennek a beruházásnak szólt. Szavai szerint az ellenzéki képviselők tavaly decemberben szembesültek azzal, hogy valóban egy hulladékfeldolgozó épülhet Egerben, amikor a helyi városképi és környezetvédelmi bizottság elvi áldását adta erre. Egy hasonlót már 2016-ban is kibocsátottak, azzal a kitétellel, hogy a cégnek előbb be kell szereznie minden szükséges engedélyt. Nos, úgy tűnik, az AL-CU Kft. az elmúlt három évben ezt meg is tette, olyannyira, hogy a megyei kormányhivatal 2023-ig szóló környezetvédelmi engedélyt adott a hulladékfeldolgozó működésre. Az igazsághoz tartozik, hogy az erre kiszemelt épületben korábban is ipari tevékenység zajlott, az erdőtelki SBS Kft. erőgépek, munkagépek és vasúti szerelvények fémszerkezeteit gyártotta itt. Ők időközben a székhelyükön bővítették a kapacitásukat, az egri épület pedig feleslegessé vált. A egriek szerint az erdőtelki cégnek akart kedvezni a város, amiért engedte ilyen célra hasznosítani a megüresedett csarnokot: az SBS Kft. ugyanis az egri kézilabdacsapat legfőbb szponzora, maga a csapat is az SBS Eger-Eszterházy SzSE nevet viseli. Megkérdeztük Lukács Pált, az AL-CU Service Kft. kereskedelmi igazgatóját – korábbi ügyvezetőjét –, milyen érvek szóltak épp az egri telephely mellett. Közölte: nekik egy harmincszor ötven méteres alapterületű csarnokra volt szükségük, ez pedig egy harmincszor ötvennyolcas, úgyhogy pont megfelelt. - Senki ne gondolja, hogy egy borvidék középére úgy telepítenénk egy ilyen üzemet, hogy az ne felelne meg a legszigorúbb előírásoknak – mondta. Szavai szerint rengeteg elektronikai hulladék keletkezik, amit már a lakossági szemétszállításban érdekelt cégek sem visznek el, s ez a legnagyobb környezetszennyezés. Ők viszont a saját telephelyeikre szállítják ezt a hulladékot, a műanyag és üvegrészeket elválasztják - azt külföldre eladják –, a megmaradt panelekből pedig kiolvasztják a nemesfémeket – ez az utóbbi gyártási folyamat történne Egerben. Hozzátette: politikai kampánynak tartják a tiltakozó akció megszervezését, szerinte az európai parlamenti, de legkésőbb az őszi önkormányzati választások után elcsendesedik majd az ellen-kampány, s utána zöld utat kap a beruházás. Ellenkező esetben készek jogi útra terelni az ügyet, hisz nem kevés pénzt öltek a vállalkozásba. Az üzem gyakorlatilag készen áll, a gépeket felszerelték, már a próbaüzem is megtörtént, egy utolsó engedélyre várnak, hogy beinduljanak. - Az elmúlt hetekben egyesek közéleti botránnyá duzzasztottak egy régóta tartó hatósági folyamatot. Úgy állítják be mindezt, mintha az én személyes akaratom lenne egy elektronikai hulladék-feldolgozó üzem elindítása Egerben. Amíg én vagyok Eger polgármestere, nem engedem, hogy a közgyűlés elé olyan javaslat kerüljön, ami megteremtené az üzem indulásának feltételét – fogalmazott közleményben Habis László Eger fideszes polgármestere, aki újra ringbe száll a pozícióért ősszel. Ő, láthatóan mint kutya a vizet, úgy szeretné magáról lerázni a hulladékfeldolgozó ügyét, hisz azzal biztosan voksokat veszíthet. Szerinte senki nem titkolózott, az eljárás három éve zajlik, bizottsági anyagokban szerepelt a téma, s ezek elérhetőek Eger honlapján. Közölte: a feldolgozó indulásának jelenleg nincs meg a jogi feltétele, s mivel – fogalmazott – a „hazugságok terjesztői félelmet keltettek az egriekben”, közveszéllyel fenyegetés miatt büntető feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. 
Szerző

Átnyúlt Orbán feje felett az EB

Publikálás dátuma
2019.04.11. 06:30

Fotó: Szalmas Peter / Népszava
Az Európai Bizottság konzultál ugyan a magyar hatóságokkal mielőtt helyszíni szemlét tart egy kartellgyanús cégnél, ám a vizsgálat során végig a hazai szerveknek kell alkalmazkodniuk.
Nem feladata, és nem is kötelessége az Európai Bizottságnak, hogy az Eliosnál és a volt Tiborcz-céggel kartellgyanús összefonódásba bonyolódó versenytársaknál lefolytatott razziák során együttműködjön a magyar hatóságokkal – fogalmazott a Népszava kérdésére egy brüsszeli forrás. A szakértő szerint éppen fordított a helyzet: ha a brüsszeli testület az EU versenyszabályainak súlyos megsértése ügyében vizsgálódik, a hazai illetékeseknek (mindenekelőtt a Gazdasági Versenyhivatalnak, de adott esetben az igazságszolgáltatás intézményeinek is) van együttműködési kötelezettségük a Bizottsággal, ugyanakkor az uniós ellenőrök szabadon, külön engedélyek vagy felhatalmazások nélkül járhatnak el. Az említett forrás arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy jelentős különbség van a 2012 májusában a Közgépnél lezajlott OLAF-razzia és a mostani vizsgálat között. Akkor az EU csalás elleni hivatalának nyomozói egy uniós társfinanszírozású projekt ellenőrzése miatt keresték fel az ország legnagyobb, Fidesz-közeli építőipari cégét, vagyis EU-támogatások ügyében vizsgálódtak. Ugyanezt az Elios-Tiborcz-ügyben is megtehette volna az OLAF, de valamiért nem tette, annak ellenére, hogy nyilvánvaló csalásokat és összeférhetetlenségi helyzeteket bizonyító dokumentációt kapott Magyarországról. Miután az Orbán-kormány az elmarasztaló OLAF-jelentés nyomán idén februárban visszavonta a Tiborcz-féle közvilágítási projektekre vonatkozó, összesen 13 milliárd forintnyi EU-támogatást érintő számlacsomagot, és a kifizetést a magyar adófizetőkre bízta, az ügy kikerült az OLAF hatásköréből. Az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága viszont továbbra is illetékes, mivel amennyiben a közbeszerzéseknél durván a miniszterelnök vejének cége felé lejtett a pálya, és az ál-versenytársak jelenléte is csupán arra szolgált, hogy mindent az Elios vigyen, akkor sérültek a versenyegyenlőség szabályai (hiszen senki másnak nem volt esélye labdába rúgni).
A tavaly helyszíni razzia nélkül lezárult (de a kifizetett EU-támogatás teljes összegének visszafizetését indítványozó) OLAF-nyomozás és a mostani bizottsági razzia között valami megváltozott az uniós ellenőrök hozzáállásban, ami akár azzal is összefügghet, hogy az időközben a Fidesz tagságát felfüggesztő Európai Néppárt immár nem tart védőernyőt az uniós forrásokat eddig meglehetős szabadsággal felhasználó Orbán-kormány fölé. Az Elios Zrt.-vel kapcsolatos vizsgálat - amelyről elsőként az Index számolt be - egyébként nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó, amit Magyarországon hajtanak végre az uniós versenyhatóság nyomozói. 2006-ban például a magyar áramszolgáltatóknál, köztük az E.ON Ruhrgas hivatali helyiségeiben tartottak házkutatást. Az EB akkori közleménye szerint a testületnek jó oka volt feltételezni, hogy “az érintett vállalkozások megsértették az antitröszt szabályokat, amelyek megtiltják a versenykorlátozó üzleti tevékenységet és/vagy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a piacon”.  
A versenyszabályok végrehajtásáról szóló rendelet leszögezi: a Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt megfelelő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam versenyhatóságának, amelynek a területén a vizsgálatra sor kerül. A vállalkozások kötelesek alávetni magukat a Bizottság által elrendelt vizsgálatnak. Erről dokumentum rendelkezik, amely meghatározza a vizsgálat tárgyát, célját és napját. A Bizottság az ilyen határozatokat az illető tagállam versenyhatóságával történt konzultáció után hozza meg.
Ha a vizsgálat végén bebizonyosodik, hogy a vállalkozás tevékenysége sértette a versenyjogi szabályokat, az Európai Bizottság bírságot szabhat ki, amelynek "mértéke tükrözi a jogsértés súlyát és időtartamát".

A helyszíni vizsgálat során a Bizottság tisztviselői

- jogosultak arra, hogy belépjenek a kérdéses vállalat helyiségeibe
- megvizsgálhatják az üzleti kimutatásokat és nyilvántartásokat
- megvizsgálhatják a vállalkozás szervereit, számítógépeit
- kivonatot, másolatot készíthetnek az üzleti kimutatásokról
- zár alá helyezhetik a cég bármely üzlethelyiségét, üzleti könyvét vagy kimutatását
- magyarázatot kérhetnek a vizsgálattal kapcsolatos tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban

Témák
Elios