Hulladékfeldolgozó épül, de miért éppen Egerben?

Publikálás dátuma
2019.04.11 07:10

Fotó: Bernáth Dániel
Politikai játszmák főszereplője lett egy Egerbe tervezett elektronikai hulladék-feldolgozó, amiről a város „elfelejtett” beszélgetni a helyiekkel.
- Semmit se tudunk. Itt van a lakóházunktól légvonalban négyszáz méterre egy épület, amiben egyszer csak elindul majd a termelés, s azt állítják, nem lesz ránk veszélyes. De én a katasztrófavédelemnél dolgozom, tudom, hogy nincs száz százalékos biztonság. A sav kiszivároghat, a gázok berobbanhatnak, a gyúlékony anyag lángra kap. Közben pedig azt sem tudjuk, mitől kellene pontosan félnünk vagy épp megnyugodnunk, mert nem kapunk semmiféle információt – dohog egy kétgyermekes apuka Egerben a Vécsey-völgy út mellett elterülő lakópark egyik háza előtt. Ő is egyike azoknak a százaknak, akik aláírták a budapesti székhelyű AL-CU Service Kft. által tervezett elektronikai hulladékfeldolgozó elleni petíciót. Nem értik, miért a főként turistákból, boraiból és termálvizéből élő város határán belül terveznek egy ilyen beruházást, miközben a településnek jó infrastruktúrával felszerelt külterületi ipari parkja van, ahol bőven elférne egy ilyen profilú üzem. A borkészítők, s a turizmusból élők rettegnek: ha az terjed el a köztudatban, hogy az egri borvidék kellős közepén egy elektronika hulladék-feldolgozó működik – legyen az akár szuper biztonságos és ártalmatlan –, az semmiképp sem tesz jót a város-, és bormarketingnek. Találkoztunk azonban olyannal is, aki nem írta alá a petíciót: a középkorú férfi szerint hülyeség olyasmi ellen tiltakozni, amiről semmit sem tudni. Hozzátette, hogy az egész ügy jól jellemzi a mai magyar állapotokat. - Az emberek már senkinek nem hisznek el semmit, az államnak pláne, a bizalom szó elveszett, az meg oltári blődség, hogy miközben a migránsok elleni riogatásra meg a hurrá-propagandára százszámra öntik a a szórólapokat a postaládába, egy ilyen beruházásra egy fél á-négyes lap se jutott – mondja. A hulladékfeldolgozó ügyét először az egriugyek.hu hírportál szellőztette meg, az ellenzéki képviselők pedig „beleálltak” a történetbe, s kérdőre vonták a város vezetését, vajon miért „fű alatt” zajlik az engedélyeztetési eljárás, Mirkóczki Zita szocialista önkormányzati képviselő a Népszavának elmondta: a többségben lévő kormánypárti képviselők nemrég megszavazták a helyi építési szabályzat módosítását, ami látszólag szigorította a rendelkezéseket, viszont éppenséggel belekerült, hogy elektronikai hulladék ártalmatlanítása elvileg a város határain belül is történhet, bizonyos övezetekben – mint mondta, ez a kedvezmény egyértelműen ennek a beruházásnak szólt. Szavai szerint az ellenzéki képviselők tavaly decemberben szembesültek azzal, hogy valóban egy hulladékfeldolgozó épülhet Egerben, amikor a helyi városképi és környezetvédelmi bizottság elvi áldását adta erre. Egy hasonlót már 2016-ban is kibocsátottak, azzal a kitétellel, hogy a cégnek előbb be kell szereznie minden szükséges engedélyt. Nos, úgy tűnik, az AL-CU Kft. az elmúlt három évben ezt meg is tette, olyannyira, hogy a megyei kormányhivatal 2023-ig szóló környezetvédelmi engedélyt adott a hulladékfeldolgozó működésre. Az igazsághoz tartozik, hogy az erre kiszemelt épületben korábban is ipari tevékenység zajlott, az erdőtelki SBS Kft. erőgépek, munkagépek és vasúti szerelvények fémszerkezeteit gyártotta itt. Ők időközben a székhelyükön bővítették a kapacitásukat, az egri épület pedig feleslegessé vált. A egriek szerint az erdőtelki cégnek akart kedvezni a város, amiért engedte ilyen célra hasznosítani a megüresedett csarnokot: az SBS Kft. ugyanis az egri kézilabdacsapat legfőbb szponzora, maga a csapat is az SBS Eger-Eszterházy SzSE nevet viseli. Megkérdeztük Lukács Pált, az AL-CU Service Kft. kereskedelmi igazgatóját – korábbi ügyvezetőjét –, milyen érvek szóltak épp az egri telephely mellett. Közölte: nekik egy harmincszor ötven méteres alapterületű csarnokra volt szükségük, ez pedig egy harmincszor ötvennyolcas, úgyhogy pont megfelelt. - Senki ne gondolja, hogy egy borvidék középére úgy telepítenénk egy ilyen üzemet, hogy az ne felelne meg a legszigorúbb előírásoknak – mondta. Szavai szerint rengeteg elektronikai hulladék keletkezik, amit már a lakossági szemétszállításban érdekelt cégek sem visznek el, s ez a legnagyobb környezetszennyezés. Ők viszont a saját telephelyeikre szállítják ezt a hulladékot, a műanyag és üvegrészeket elválasztják - azt külföldre eladják –, a megmaradt panelekből pedig kiolvasztják a nemesfémeket – ez az utóbbi gyártási folyamat történne Egerben. Hozzátette: politikai kampánynak tartják a tiltakozó akció megszervezését, szerinte az európai parlamenti, de legkésőbb az őszi önkormányzati választások után elcsendesedik majd az ellen-kampány, s utána zöld utat kap a beruházás. Ellenkező esetben készek jogi útra terelni az ügyet, hisz nem kevés pénzt öltek a vállalkozásba. Az üzem gyakorlatilag készen áll, a gépeket felszerelték, már a próbaüzem is megtörtént, egy utolsó engedélyre várnak, hogy beinduljanak. - Az elmúlt hetekben egyesek közéleti botránnyá duzzasztottak egy régóta tartó hatósági folyamatot. Úgy állítják be mindezt, mintha az én személyes akaratom lenne egy elektronikai hulladék-feldolgozó üzem elindítása Egerben. Amíg én vagyok Eger polgármestere, nem engedem, hogy a közgyűlés elé olyan javaslat kerüljön, ami megteremtené az üzem indulásának feltételét – fogalmazott közleményben Habis László Eger fideszes polgármestere, aki újra ringbe száll a pozícióért ősszel. Ő, láthatóan mint kutya a vizet, úgy szeretné magáról lerázni a hulladékfeldolgozó ügyét, hisz azzal biztosan voksokat veszíthet. Szerinte senki nem titkolózott, az eljárás három éve zajlik, bizottsági anyagokban szerepelt a téma, s ezek elérhetőek Eger honlapján. Közölte: a feldolgozó indulásának jelenleg nincs meg a jogi feltétele, s mivel – fogalmazott – a „hazugságok terjesztői félelmet keltettek az egriekben”, közveszéllyel fenyegetés miatt büntető feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. 
Frissítve: 2019.04.11 07:10

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35