Hulladékfeldolgozó épül, de miért éppen Egerben?

Publikálás dátuma
2019.04.11. 07:10

Fotó: Bernáth Dániel
Politikai játszmák főszereplője lett egy Egerbe tervezett elektronikai hulladék-feldolgozó, amiről a város „elfelejtett” beszélgetni a helyiekkel.
- Semmit se tudunk. Itt van a lakóházunktól légvonalban négyszáz méterre egy épület, amiben egyszer csak elindul majd a termelés, s azt állítják, nem lesz ránk veszélyes. De én a katasztrófavédelemnél dolgozom, tudom, hogy nincs száz százalékos biztonság. A sav kiszivároghat, a gázok berobbanhatnak, a gyúlékony anyag lángra kap. Közben pedig azt sem tudjuk, mitől kellene pontosan félnünk vagy épp megnyugodnunk, mert nem kapunk semmiféle információt – dohog egy kétgyermekes apuka Egerben a Vécsey-völgy út mellett elterülő lakópark egyik háza előtt. Ő is egyike azoknak a százaknak, akik aláírták a budapesti székhelyű AL-CU Service Kft. által tervezett elektronikai hulladékfeldolgozó elleni petíciót. Nem értik, miért a főként turistákból, boraiból és termálvizéből élő város határán belül terveznek egy ilyen beruházást, miközben a településnek jó infrastruktúrával felszerelt külterületi ipari parkja van, ahol bőven elférne egy ilyen profilú üzem. A borkészítők, s a turizmusból élők rettegnek: ha az terjed el a köztudatban, hogy az egri borvidék kellős közepén egy elektronika hulladék-feldolgozó működik – legyen az akár szuper biztonságos és ártalmatlan –, az semmiképp sem tesz jót a város-, és bormarketingnek. Találkoztunk azonban olyannal is, aki nem írta alá a petíciót: a középkorú férfi szerint hülyeség olyasmi ellen tiltakozni, amiről semmit sem tudni. Hozzátette, hogy az egész ügy jól jellemzi a mai magyar állapotokat. - Az emberek már senkinek nem hisznek el semmit, az államnak pláne, a bizalom szó elveszett, az meg oltári blődség, hogy miközben a migránsok elleni riogatásra meg a hurrá-propagandára százszámra öntik a a szórólapokat a postaládába, egy ilyen beruházásra egy fél á-négyes lap se jutott – mondja. A hulladékfeldolgozó ügyét először az egriugyek.hu hírportál szellőztette meg, az ellenzéki képviselők pedig „beleálltak” a történetbe, s kérdőre vonták a város vezetését, vajon miért „fű alatt” zajlik az engedélyeztetési eljárás, Mirkóczki Zita szocialista önkormányzati képviselő a Népszavának elmondta: a többségben lévő kormánypárti képviselők nemrég megszavazták a helyi építési szabályzat módosítását, ami látszólag szigorította a rendelkezéseket, viszont éppenséggel belekerült, hogy elektronikai hulladék ártalmatlanítása elvileg a város határain belül is történhet, bizonyos övezetekben – mint mondta, ez a kedvezmény egyértelműen ennek a beruházásnak szólt. Szavai szerint az ellenzéki képviselők tavaly decemberben szembesültek azzal, hogy valóban egy hulladékfeldolgozó épülhet Egerben, amikor a helyi városképi és környezetvédelmi bizottság elvi áldását adta erre. Egy hasonlót már 2016-ban is kibocsátottak, azzal a kitétellel, hogy a cégnek előbb be kell szereznie minden szükséges engedélyt. Nos, úgy tűnik, az AL-CU Kft. az elmúlt három évben ezt meg is tette, olyannyira, hogy a megyei kormányhivatal 2023-ig szóló környezetvédelmi engedélyt adott a hulladékfeldolgozó működésre. Az igazsághoz tartozik, hogy az erre kiszemelt épületben korábban is ipari tevékenység zajlott, az erdőtelki SBS Kft. erőgépek, munkagépek és vasúti szerelvények fémszerkezeteit gyártotta itt. Ők időközben a székhelyükön bővítették a kapacitásukat, az egri épület pedig feleslegessé vált. A egriek szerint az erdőtelki cégnek akart kedvezni a város, amiért engedte ilyen célra hasznosítani a megüresedett csarnokot: az SBS Kft. ugyanis az egri kézilabdacsapat legfőbb szponzora, maga a csapat is az SBS Eger-Eszterházy SzSE nevet viseli. Megkérdeztük Lukács Pált, az AL-CU Service Kft. kereskedelmi igazgatóját – korábbi ügyvezetőjét –, milyen érvek szóltak épp az egri telephely mellett. Közölte: nekik egy harmincszor ötven méteres alapterületű csarnokra volt szükségük, ez pedig egy harmincszor ötvennyolcas, úgyhogy pont megfelelt. - Senki ne gondolja, hogy egy borvidék középére úgy telepítenénk egy ilyen üzemet, hogy az ne felelne meg a legszigorúbb előírásoknak – mondta. Szavai szerint rengeteg elektronikai hulladék keletkezik, amit már a lakossági szemétszállításban érdekelt cégek sem visznek el, s ez a legnagyobb környezetszennyezés. Ők viszont a saját telephelyeikre szállítják ezt a hulladékot, a műanyag és üvegrészeket elválasztják - azt külföldre eladják –, a megmaradt panelekből pedig kiolvasztják a nemesfémeket – ez az utóbbi gyártási folyamat történne Egerben. Hozzátette: politikai kampánynak tartják a tiltakozó akció megszervezését, szerinte az európai parlamenti, de legkésőbb az őszi önkormányzati választások után elcsendesedik majd az ellen-kampány, s utána zöld utat kap a beruházás. Ellenkező esetben készek jogi útra terelni az ügyet, hisz nem kevés pénzt öltek a vállalkozásba. Az üzem gyakorlatilag készen áll, a gépeket felszerelték, már a próbaüzem is megtörtént, egy utolsó engedélyre várnak, hogy beinduljanak. - Az elmúlt hetekben egyesek közéleti botránnyá duzzasztottak egy régóta tartó hatósági folyamatot. Úgy állítják be mindezt, mintha az én személyes akaratom lenne egy elektronikai hulladék-feldolgozó üzem elindítása Egerben. Amíg én vagyok Eger polgármestere, nem engedem, hogy a közgyűlés elé olyan javaslat kerüljön, ami megteremtené az üzem indulásának feltételét – fogalmazott közleményben Habis László Eger fideszes polgármestere, aki újra ringbe száll a pozícióért ősszel. Ő, láthatóan mint kutya a vizet, úgy szeretné magáról lerázni a hulladékfeldolgozó ügyét, hisz azzal biztosan voksokat veszíthet. Szerinte senki nem titkolózott, az eljárás három éve zajlik, bizottsági anyagokban szerepelt a téma, s ezek elérhetőek Eger honlapján. Közölte: a feldolgozó indulásának jelenleg nincs meg a jogi feltétele, s mivel – fogalmazott – a „hazugságok terjesztői félelmet keltettek az egriekben”, közveszéllyel fenyegetés miatt büntető feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. 
Szerző

Átnyúlt Orbán feje felett az EB

Publikálás dátuma
2019.04.11. 06:30

Fotó: Szalmas Peter / Népszava
Az Európai Bizottság konzultál ugyan a magyar hatóságokkal mielőtt helyszíni szemlét tart egy kartellgyanús cégnél, ám a vizsgálat során végig a hazai szerveknek kell alkalmazkodniuk.
Nem feladata, és nem is kötelessége az Európai Bizottságnak, hogy az Eliosnál és a volt Tiborcz-céggel kartellgyanús összefonódásba bonyolódó versenytársaknál lefolytatott razziák során együttműködjön a magyar hatóságokkal – fogalmazott a Népszava kérdésére egy brüsszeli forrás. A szakértő szerint éppen fordított a helyzet: ha a brüsszeli testület az EU versenyszabályainak súlyos megsértése ügyében vizsgálódik, a hazai illetékeseknek (mindenekelőtt a Gazdasági Versenyhivatalnak, de adott esetben az igazságszolgáltatás intézményeinek is) van együttműködési kötelezettségük a Bizottsággal, ugyanakkor az uniós ellenőrök szabadon, külön engedélyek vagy felhatalmazások nélkül járhatnak el. Az említett forrás arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy jelentős különbség van a 2012 májusában a Közgépnél lezajlott OLAF-razzia és a mostani vizsgálat között. Akkor az EU csalás elleni hivatalának nyomozói egy uniós társfinanszírozású projekt ellenőrzése miatt keresték fel az ország legnagyobb, Fidesz-közeli építőipari cégét, vagyis EU-támogatások ügyében vizsgálódtak. Ugyanezt az Elios-Tiborcz-ügyben is megtehette volna az OLAF, de valamiért nem tette, annak ellenére, hogy nyilvánvaló csalásokat és összeférhetetlenségi helyzeteket bizonyító dokumentációt kapott Magyarországról. Miután az Orbán-kormány az elmarasztaló OLAF-jelentés nyomán idén februárban visszavonta a Tiborcz-féle közvilágítási projektekre vonatkozó, összesen 13 milliárd forintnyi EU-támogatást érintő számlacsomagot, és a kifizetést a magyar adófizetőkre bízta, az ügy kikerült az OLAF hatásköréből. Az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága viszont továbbra is illetékes, mivel amennyiben a közbeszerzéseknél durván a miniszterelnök vejének cége felé lejtett a pálya, és az ál-versenytársak jelenléte is csupán arra szolgált, hogy mindent az Elios vigyen, akkor sérültek a versenyegyenlőség szabályai (hiszen senki másnak nem volt esélye labdába rúgni).
A tavaly helyszíni razzia nélkül lezárult (de a kifizetett EU-támogatás teljes összegének visszafizetését indítványozó) OLAF-nyomozás és a mostani bizottsági razzia között valami megváltozott az uniós ellenőrök hozzáállásban, ami akár azzal is összefügghet, hogy az időközben a Fidesz tagságát felfüggesztő Európai Néppárt immár nem tart védőernyőt az uniós forrásokat eddig meglehetős szabadsággal felhasználó Orbán-kormány fölé. Az Elios Zrt.-vel kapcsolatos vizsgálat - amelyről elsőként az Index számolt be - egyébként nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó, amit Magyarországon hajtanak végre az uniós versenyhatóság nyomozói. 2006-ban például a magyar áramszolgáltatóknál, köztük az E.ON Ruhrgas hivatali helyiségeiben tartottak házkutatást. Az EB akkori közleménye szerint a testületnek jó oka volt feltételezni, hogy “az érintett vállalkozások megsértették az antitröszt szabályokat, amelyek megtiltják a versenykorlátozó üzleti tevékenységet és/vagy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a piacon”.  
A versenyszabályok végrehajtásáról szóló rendelet leszögezi: a Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt megfelelő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam versenyhatóságának, amelynek a területén a vizsgálatra sor kerül. A vállalkozások kötelesek alávetni magukat a Bizottság által elrendelt vizsgálatnak. Erről dokumentum rendelkezik, amely meghatározza a vizsgálat tárgyát, célját és napját. A Bizottság az ilyen határozatokat az illető tagállam versenyhatóságával történt konzultáció után hozza meg.
Ha a vizsgálat végén bebizonyosodik, hogy a vállalkozás tevékenysége sértette a versenyjogi szabályokat, az Európai Bizottság bírságot szabhat ki, amelynek "mértéke tükrözi a jogsértés súlyát és időtartamát".

A helyszíni vizsgálat során a Bizottság tisztviselői

- jogosultak arra, hogy belépjenek a kérdéses vállalat helyiségeibe
- megvizsgálhatják az üzleti kimutatásokat és nyilvántartásokat
- megvizsgálhatják a vállalkozás szervereit, számítógépeit
- kivonatot, másolatot készíthetnek az üzleti kimutatásokról
- zár alá helyezhetik a cég bármely üzlethelyiségét, üzleti könyvét vagy kimutatását
- magyarázatot kérhetnek a vizsgálattal kapcsolatos tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban

Témák
Elios

Föld alatti Trianon-emlékhelyet építenek a Parlamentnél jó ötmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.04.11. 06:00

Talajszint alatt hozzák létre a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét, hogy ne zavarja a Parlament látványát. Nagy Imre szobrát nem fogják felavatni a Jászai Mari téren.
Az emlékhely tervezése során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az Országházra való rálátást semmi ne zavarja. Ezért egy felül legnagyobbrészt nyitott, a talajszint alá süllyesztett konstrukciót választottunk – erősítette meg Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lapunk információját, hogy az Alkotmány utcába szánt trianoni emlékművet (Nemzeti Összetartozás Emlékhelye) a földfelszín alatt hozzák létre. A projekt előkészítése előrehaladott állapotban van, a kivitelező kiválasztása zajlik. A helyszíni munkálatok várhatóan még április hónapban megkezdődnek – tájékoztatott Wachsler. Átadási határidő: 2020. május 31. A kormány döntése rögzíti, hogy az emlékhelyet a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetésével kell létrehozni. Wachsler emlékeztetett rá, hogy az Alkotmány utca Kossuth Lajos térbe torkolló szakaszának felszíni rendezése és a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kialakítása is az általa vezetett nonprofit zrt. feladata. Ami a projekt várható költségét illeti, „cégünk a Steindl Imre Program harmadik ütemével kapcsolatos további döntések meghozataláról szóló” kormányhatározat alapján a kivitelezési munkálatok ellátása és finanszírozása érdekében az Országgyűlés Hivatalától bruttó 5 milliárd 80 millió forintos vissza nem térítendő költségvetési támogatást kapott – közölte Wachsler Tamás. Az összeg áfával, egyéb közterhekkel és járulékos költségekkel együtt értendő. (A vonatkozó kormányhatározatból az is kiderül, hogy az Agrárminisztérium épülete alatt megvalósítandó mélygarázs előkészítésére tavaly csaknem 400 millió forintot különítettek el – a szerk.) Ismeretes, hogy – szintén a Steindl Imre Program keretében – átalakítják a Kossuth tér mellett lévő Vértanúk terét. A tiltakozások ellenére elszállították onnan Nagy Imre szobrát, amit majd a Jászai Mari téren állítanak fel. A Vértanúk terére visszakerül a Horthy-korszakban emelt, a „vörösterror áldozataira” emlékeztető emlékmű. A Vértanúk tere rekonstrukcióját a kivitelező a tervek szerinti ütemben végzi – állapította meg kérdésünkre Wachsler Tamás. A Vértanúk emlékműve szoboralakjainak hiteles rekonstrukcióját Elek Imre szobrászművész készíti. A beruházás magában foglalja a Jászai Mari tér részleges, a Nagy Imre-szobor felállításával kapcsolatos rekonstrukcióját, valamint a Vértanúk emlékműve rekonstrukcióját is – a figurális szoboralakok kivételével. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. minderre bruttó 3 milliárd 175 millió forintot kapott. A Nagy Imre-szobor felújítása az alkotó, Varga Tamás irányításával jól halad – számolt be lapunknak Wachsler Tamás. A szobrászművész az emlékművet övező térrész kialakításában is részt vesz annak érdekében, hogy a szobor művészi koncepciója maradéktalanul érvényesülhessen az új helyszínen – tette hozzá. A Jászai Mari téren a bontás már befejeződött, most a burkolási munkák következnek, és a kertészek is hamarosan megkezdik a növényzet megújítását – folytatta a vezérigazgató. Az átépítés után a Jászai Mari tér kerekesszékkel is megközelíthető lesz a Duna-part felől, továbbá az északi és déli térrész között is akadálymentes lesz a kapcsolat a Margit híd alagútján keresztül – hangsúlyozta Wachsler. A kivitelezés idén június elején fejeződik be, június 16-ig a Nagy Imre-szobrot is felállítják. Kérdésünkre, hogy az új helyszínen ki adja majd át a mártír miniszterelnök emlékművét, Wachsler Tamás közölte: „avatóünnepséget nem tervezünk”.
Szerző