Letartóztatták Julian Assange-t Londonban

Publikálás dátuma
2019.04.11. 12:01

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Az ecuadori kormány visszavonta a korában megadott menedékjogot. A WikiLeaks alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították, az Egyesült Államokban pedig gyorsan vádat emeltek ellene.
Letartóztatták Julian Assange-t, a WikiLeaks internetes kiszivárogtatóportál alapítóját a londoni ecuadori nagykövetségen – írja a BBC. A londoni rendőrség közölte, hogy Assange-t őrizetbe vették és a lehető leghamarabb bíróság elé állítják. Az MTI összefoglalója szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott menedékjogot. A Scotland Yard közleménye szerint a WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították.
Ezt követően a latin-amerikai történelem legnagyobb árulásával vádolta meg Lenín Moreno ecuadori elnököt elődje, Rafael Correa. A Twitteren azt írta, hogy a döntéssel megalázták Ecuadort, és veszélybe sodorták a Wikileaks alapítójának életét. Úgy vélekedett, hogy „ez olyan bűn, amelyet az emberiség soha nem fog elfelejteni”. Az előző ecuadori államfő két éve Brüsszelben él, ide menekült országából, ahol bíróság elé kellene állnia egy emberrablási ügy miatt.   A svéd ügyészség megszüntette ugyan az Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Amerika kérte a letartóztatást

Az Egyesült Államokban számítógépes behatolás érdekében elkövetett összeesküvés miatt emeltek vádat röviddel letartóztatása után Assange ellen, derül ki az amerikai igazságügyi minisztérium közleményéből. A tárca szerint a 47 éves
Assange letartóztatására Londonban amerikai kérésre, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között érvényben lévő kiadatási egyezmény értelmében került sor.

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks-alapítót, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki.
Ebben az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel működött együtt.

Az igazságügyi minisztérium szerint Manningnek - hírszerzési elemzőként - hozzáférése volt a számítógépes rendszerhez, letöltötte a titkosított információkat, és továbbította a WikiLeakshez. Assange - állapította meg a tárca - nemcsak fogadta az információkat, hanem "aktívan bátorította Manninget további információk küldésére".
Ha bűnösnek találják, Julian Assange öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

Snowden: A sajtószabadság sötét pillanata Assange elfogása

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus „a sajtószabadság sötét pillanatának” nevezte a Twitteren, hogy őrizetbe vették Julian Assange-t. „A képek, amelyeken az ecuadori nagykövet behívja a titkosrendőrséget, hogy kirángassanak egy kiadót, aki – akár tetszik, akár nem – díjnyertes újságírói anyagokat adott ki, történelemkönyvekbe kerülnek. Assange bírálói örülhetnek, de ez a sajtószabadság sötét pillanata” – írta Snowden. Edward Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy az NSA tömeges adatgyűjtést folytat, és lehallgatóprogramokkal figyeli az amerikai állampolgárokat és külföldi vezetőket, köztük európai szövetséges országok politikusait is. Snowden akkor Oroszországba menekült, ami miatt erősen lehűlt Moszkva és Washington viszonya. Hazatérése és bírósági tárgyalása esetén harminc évig terjedő börtönbüntetés várhat rá az 1917-es kémtörvény értelmében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kifejezte reményét, hogy a hatóságok maradéktalanul tiszteletben fogják tartani Assange jogait az ellene folytatott eljárás során. „A »demokrácia« keze a szabadság torkát szorongatja” – írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Szerző
Frissítve: 2019.04.11. 19:00

India választ: százmilliók szava dönt

Publikálás dátuma
2019.04.11. 10:00

Fotó: MONEY SHARMA / AFP
Mozgásban a világ legnagyobb demokráciája: pénteken kezdődnek a parlamenti választások Indiában.
A világ második legnépesebb, 1,34 milliárd lakosú országában több mint 900 millió választásra jogosult polgár van. És általában szeretnek is élni demokratikus jogaikkal: az előző, 2014-es szavazáson 66,4 százalék járult az urnák elé. Tekintve, hogy a lakosságszám tovább nőtt és a szavazási kedv is egyre nagyobb, például a nők között is, az öt évvel ezelőttitől a számoktól várhatóan idén sem maradnak el, azaz több mint félmilliárd voksra lehet számítani. Ezek fényében nem is meglepő, hogy a választásokat államonként több fordulóban bonyolítják le, végső eredmény csak május 23-án várható majd. A voksolás Narendra Modi miniszterelnök eddigi kormányzásának megítéléséről is szól. A jobboldali Bháratíja Dzsanáta Párt (BJP) 2014-ben 282 helyet nyert, így az 543 tagú parlamenti alsóházban, a Lok Sabhában önállóan is kényelmes többséget szereztek. Az azóta eltelt öt évben a kisebb kormánnyal, a korrupció leszorításával, erősebb gazdasággal és több munkával kampányoló Modi csak részben tudta beváltani ígéreteit. Az indiai bruttó hazai termék (GDP) évente 7 százalék körül növekszik, és hamarosan az Egyesült Királyságot megelőzve a világ ötödig legnagyobb gazdaságává nőheti ki magát, azaz alapvetően nem teljesít rosszul. A munkanélküliség problémája viszont még megoldásra vár, jelenleg nagyjából 6 százalék körüli, de a fiatalság körében ennél sokkal magasabb. Az ellenzék gyakran vádolja a miniszterelnököt azzal is, hogy túlárazott üzletekbe is belemegy, mint például a francia Rafale vadászbombázók vásárlása esetében. A BJP legfőbb ellenfele az Indiai Nemzeti Kongresszus (INC), melyet a híres politikus dinasztia tagja, Rahul Gandhi vezet, aki a két korábbi kormányfő, Radzsiv Gandhi fia, Indira Gandhi unokája. 2014-ben alaposan leszerepeltek és óriásit gyengülve csak 44 helyet szereztek, ám most reményre adhat okot számukra, hogy decemberben több helyhatósági választáson is győzni tudtak. Kérdés, hogy a konfliktus kiéleződése Pakisztánnal február végén - mikor Pakisztán lelőtt egy légterébe merészkedő indiai gépet, előtte pedig 40 indiai rendőr veszítette életét egy öngyilkos merényletben - Modi malmára hajtotta-e a vizet? A jelenlegi miniszterelnök harcos hindu nacionalizmusáról is ismert, melynek célkeresztjében főként a muszlimok állnak. Indiában egyébként a lakosság 80 százaléka hindu, nagyjából 15 százalék muszlim, ám a vallás aránya gyorsan növekszik. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.11. 10:01

Tanárok lázadása - több napja több száz iskolában sztrájkolnak Lengyelországban

Publikálás dátuma
2019.04.11. 09:25

Fotó: Maciej Luczniewski / NurPhoto
Lengyelországban a hét eleje óta több száz iskolában tart a munkabeszüntetés. Az időzítés aligha véletlen.
A populista varsói kormány még sosem szembesült ilyen mértékű „lázadással”. Hogy mekkora a baj, jelzi, a kabinet keddi adatai szerint a 20 ezer iskolának a felében, a ZNP érdekvédelmi szervezet szerint háromnegyedében tartottak munkabeszüntetést. A tanárok szakszervezete az idei évre két lépésben összesen 30 százalékos béremelést követel. A sztrájkot hónapok óta készítették elő, erre vonatkozó plakátokat helyeztek el és hosszasan egyeztettek előtte az iskolákkal. A társadalomban vita alakult ki a tanárok helyzetéről. Sokan teszik fel a kérdést: kinek van igaza, a tanároknak vagy a kormánynak? A tanárok havonta átlagosan mintegy 700 euró bruttót kapnak. A legnagyobb csoportot az úgynevezett diplomás tanárok képezik, akik az átlagbér felett, 1300 eurót keresnek. Mateusz Morawiecki kormányfő nem tanúsított túl sok együttérzést a tanárokkal, amikor úgy foglalt állást, több szabadidővel rendelkeznek, mint mások. Számítások szerint azonban valójában egy tanárnak hetente 46 órát és 40 percet kell dolgoznia. A tanársztrájk azért osztja meg a társadalmat, mert némelyek szerint a munkabeszüntetéssel a gyerekek járnak rosszul. Szerdán ugyanis megkezdődött a vizsgaszezon, a gimnáziumokban is ilyenkor kell a diákoknak számot adniuk tudásukról. Az első nagyobb oktatási reform húsz ével ezelőtt született meg, amely háromfázisú (3-3 évre felosztott) rendszert jelentett. Mindenki számára kötelező 9 évfolyam elvégzése. Az alsó középiskolát központi írásbeli vizsga zárja társadalom, természetismeret és idegen nyelv területén. A vizsgaeredmények és a bizonyítvány együtt adják ki azt a pontszámot, amely befolyásolja, hogy ki milyen iskolatípusban tanulhat tovább. 16 éves korban a nappali tagozatos tankötelezettségen túl különböző úgynevezett felső középiskolákban lehet továbbtanulni. A Jog és Igazságosság (PiS) uralta lengyel kormány 2017-ben döntött az oktatási rendszer kétfázisúvá való átalakítása mellett. Ez a folyamat azonban nem zárult le, mert a tanárok körében számos bírálatot váltott ki. Ezért az oktatás még a régi rend szerint folyik. Olyan vizsgákról van tehát szó, amelyek döntőek a gyermekek továbbtanulása szempontjából. Ezért önkénteseket toboroztak, akik a diákokat felügyelték a szerdai vizsgák során. A téma azonban nem csak a vizsgák, hanem a május végi európai parlamenti, majd az őszi parlamenti választás miatt került előtérbe. A PiS számára azért kellemetlen az ügy, mert a párt jótevőnek igyekszik beállítani magát. 2016-ban emelték a gyermekek utáni segélyt, nemrégiben pedig a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski a gazdák számára ígért támogatást, ahogy fogalmazott, „minden tehén után”. A nagyobb fizetést követelő tanárok azonban valahogy nem illenek a képbe. Ráadásul sokan kérdezik: miért a gazdákat támogatják, miért nem a tanárokat? A közvélemény-kutatásokban nem tapasztalható a PiS visszaesése, a Pollster iroda áprilisi kutatása szerint a kormánypárt 39 százalékon állt, a Polgári Platform 24-en, ami azt jelzi, hogy a 2015-ös választás óta alig van elmozdulás támogatottságukban.