A zene várost épít

Publikálás dátuma
2019.04.11. 20:40
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Tizennyolcadszor rendezik meg idén a miskolci Bartók Plusz Operafesztivált. Az rendezvényről szóló sajtótájékoztatón Kriza Ákos a város polgármestere elmondta, hogy az elmúlt években a fesztivál segítségével az iparvárosban a gazdaság is erősödött és a hétköznapok is élhetőbbek lettek. Az elmúlt hét évben 20 ősbemutató és 40 Bartók-előadás zajlott, az idei operaíró versenyre pedig 19 pályamű érkezett. Kesselyák Gergely karmester, aki Müller Péter Sziámival együtt felelős a fesztivál elindításáért a programot ismertette, amelyben az egyik főszereplő Eötvös Péter Aranysárkány című operája, amellyel kapcsolatban a szerző arról beszélt, 14 éves koráig Miskolcon élt, a mű pedig a frankfurti Ensemble Modern felkérésére született öt-hat évvel ezelőtt. Kesselyák az operaverseny ez évi nyertes pályaművéről megjegyezte, a bécsi Staatsoperben működő Albin Fries Nora című alkotásáról van szó, amelynek zenéjében a Richard Strauss-i hagyományok folytatódnak. Sziámi, a rendezvény másik alapítója is, cikkünk címéül szolgáló szlogen kiötlője azt emelte ki, hogy ez nem csak jól hangzó szólás, egyre többen ismerik a fesztivál zenéje révén Miskolc értékeit, és most már az is látszik, a jövő zenés színháza, amely az új generációk számára adekvát lesz, a városban születik. A gazdag program opera gálaesttel kezdődik, ezen a Magyar Állami Operaház művészei működnek közre, akik, mint Ókovács Szilveszter, a ház igazgatója elmondta, nagy örömmel vesznek részt a programban, mint ez már többször megtörtént az elmúlt években. A június 14.-22. között zajló gazdag műsorsorozatot nem is lehet most részletesen ismertetni, de még feltétlenül megemlítendő, a fesztivál égisze alatt lép fel Budapesten a Papp László Sportarénában októberben Juan Diego Florez világhírű perui tenorista.   
Szerző

Költészet napja a flaszteron

Publikálás dátuma
2019.04.11. 13:37

Fotó: E. Várkonyi Péter
A Fejér megyei Pázmándon színes krétákkal, színes sprayvel festettek, írtak idézeteket a költészet napján, a Vadász utcai flaszterre.
A Hét Forrás Művelődési Ház és a könyvtár szervezésében 80 diák vonult a Kempelen Farkas iskolából. A rendhagyó megemlékezésen a tanárok segítségével az idézetek felírása után összeálltak a diákok, és több nagy magyar költő versét szavalták el kórusban. 
Szerző

Létezik még kiút? – Először játszották Magyarországon Schilling Árpád bevándorlódrámáját

Publikálás dátuma
2019.04.11. 11:20

Fotó: Bíró Márton
Schilling Árpád rendezésében az EXIT nem ítélkezik, de amit mutat, azzal felzaklat, nem hagy nyugodni: bűneinket, előítéleteinket, kiszolgáltatottságunkat vágja a képünkbe.
Schilling Árpád két évvel ezelőtt rendezte meg Temesváron az EXIT című előadást, de Magyarországon csak most láthatták először a nézők Szegeden, a Rekamié Regionális Kamaraszínházi Fesztiválon. A történet főszereplői bevándorlók. Szerbek, románok, magyarok. A kijáratot keresik egy használaton kívüli színházépületben bezárva, valahol Nagy-Britanniában. Az előadás gyakorlatilag egy üres térben játszódik, csak az emberi viszonyokra kell figyelnünk, azok változására. Tizenketten. Különböző nemzetiségűek, egymáshoz is különböző viszonyok fűzik őket. Van, aki a fiával, más a testvérével, vagy éppen a feleségével érkezett. Ma, amikor mindennap ömlik a különböző médiumokból, illetve a hatalmon lévő politikusok kampánybeszédeiből a migránsozás, igencsak aktuális problémafelvetés. Kik is a bevándorlók, mit akarnak, mire van egyáltalán esélyük?
Schilling előadásában – amelyben mindenki a saját nyelvét használja, illetve a színészek is a saját nevükön szerepelnek – elsősorban az rajzolódik ki, hogy miként hat egy ilyen helyzet egy közösségre. Mit kezdenek a bűneikkel, az előítélteikkel, a vágyaikkal, az álmaikkal. Lehet-e egyáltalán még jövőképük? Olyan az egész, mint egy laboratórium, mint egy kísérlet, aztán kiderül, hogy a zsigerek, az ösztönök működnek leginkább. Mindenkiből az bújik elő, ami legbelül van. Nincs veszítenivaló, mindenki a túlélésre játszik.
Az előadásban meghatározó, hogy a színészek miként hatnak egymásra. Nincs ugyanis szigorú darab, érezhetően improvizációk, helyzetgyakorlatok uralták a próbákat, amelyből megszületett a végső történet. Úgy is mondhatjuk, hogy Schilling bezárta egy térbe a magyar, román és szerb színészeket, aztán lesz, ami lesz. Összességében, bár a sztori rendkívül töredezett, mégis egy erős atmoszférájú, karakteres színészi játékot mutató előadás született.
Meghatározó, hogy három színház, a temesvári, az aradi és a zombori teátrum koprodukciójában jöhetett létre az EXIT. A színészek is ezekből a színházakból érkeztek. Schilling számára egy ilyen szituáció inspiráló. Sok váratlan, előre nem kiszámolható történéssel kell szembenézni és ez érezhető az előadáson, amit többfelé játszanak, de praktikusan, egyeztetési okokból is, ritkán kerül színre. A hónap végén Brüsszelben látható majd.
Az EXIT szereplői közül van, aki megtalálja a kijáratot, és van, aki nem. A darab befejezése inkább költői, mint egyértelmű. Talán nem véletlen. A szereplők kiszolgáltatottsága, otthontalansága, kitaszítottsága és ebből eredően eszközzé válása, hatalmas felkiáltójelként hasít bele a másfél óra játékidőt követően a tudatunkba.   *  Infó
Schilling Árpád, Láng Annamária: EXIT Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Szereplők: Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Csata Zsolt, Éder Enikő, Mátrai Lukács Sándor, Tokai Andrea, Vass Richárd, Andrei Elek, Carmen Vlaga-Bogdan, Ninoslav Đorđević, Branislav Jerković, Dragana Šuša Rendező: Schilling Árpád Rekamié Fesztivál, Szeged, Kisszínház

Határon túliak a Rekamién

A szegedi teátrum új vezetése rögtön egy újdonsággal állt elő. Mégpedig a kamaraszínházi fesztivált új névvel és új tematikával ruházta fel. A Rekamié Fesztiválra határon túli magyar színházak magyar szerzők műveiből készült előadásait hívtak meg. A temesvári mellett újvidéki, zentai és nagyváradi produkció látható a szombatig tartó mustrán.

Szerző