Porosenko kész tárgyalni a kettős állampolgárságról, de orosz manipulációt lát a magyar kormány törekvésében

Publikálás dátuma
2019.04.11. 18:17
Petro Porosenko
Fotó: Sergii Kharchenko / NurPhoto
Az ukrán elnök szerint Moszkva hibridháborújának eszköze az Orbán-kormány is.
Kész a párbeszédre a kettős állampolgárságról mások mellett Magyarországgal is - közölte csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kettős állampolgárság bevezetése háborús időkben veszélyes. Egy kijevi biztonsági fórumon jelentette ki:
"egyfelől készek vagyunk komoly lépéseket tenni, hogy figyelembe vegyük a magyar fél kívánságait, másfelől kötelesek vagyunk megvédeni állami értékeinket, beleértve azoknak az ukrán állampolgárságú gyermekeknek a jogait, akiket valaki meg akar fosztani az ukrán nyelv ismeretének jogától".

Az ukrán elnök hozzáfűzte: kész megvitatni azt, hogy engedélyezzék a kettős állampolgárság birtoklását azoknak az ukránoknak, akik régóta külföldön élnek.
A kettős állampolgárság kockázatairól szólva példaként hozta a Moldovához tatozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot, ahol szavai szerint a lakosság 70 százaléka orosz állampolgárságú. Emlékeztetett továbbá arra, hogy amikor 2008-ban a Grúziához tartozó Dél-Oszétiába bevonultak az orosz csapatok az indok nem az oroszajkúak, hanem a szakadár köztársaságban Moszkva politikája nyomán addigra többségbe került orosz állampolgárok védelme volt.
"Nézzék meg, mikor változott Magyarország álláspontja: törvényünk elfogadása után, vagy miután visszatértek Moszkvából a magyar kormány képviselői?"

- jegyezte meg az ukrán elnök az Orbán-kormánnyal és a 2017-es oktatási törvénnyel kapcsolatban. Porosenko úgy vélekedett, hogy Oroszország befolyásának szerepe van a Magyarország és Ukrajna között kialakult feszült viszonyban, ez eleme a Moszkva által folytatott hibridháborúnak.

Megvétózta a szlovák "himnusztörvényt" Andrej Kiska

Publikálás dátuma
2019.04.11. 18:14

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Megvétózta a szlovák parlament által elfogadott úgynevezett himnusztörvényt Andrej Kiska államfő csütörtökön.
Az állami jelképekre vonatkozó jogszabály márciusban elfogadott módosítása szerint külföldi ország himnuszát csak akkor lehet nyilvános rendezvényen előadni, ha jelen van az érintett ország hivatalos küldöttsége. A döntés miatt tiltakozott a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP), és a módosítás megvétózását kérte az államfőtől. Később ugyanezt kérte a beterjesztő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Andrej Danko, valamint Bugár Béla, a törvényt ugyancsak megszavazó Most-Híd párt elnöke. Andrej Kiska egy héttel az első tiltakozásokat követően jelentette be vétóját. Indoklásában egyebek mellett a törvény "pontatlan" szövegezését bírálta, illetve azt, hogy a módosítás május 15-én, vagyis a Szlovákiában megrendezendő jégkorong-világbajnokság idején lépett volna hatályba. A himnuszra vonatkozó rész kapcsán azt kifogásolta, hogy a módosításnak nincs egyértelmű célja. Az elnöki vétó után a vitatott jogszabály hamarosan ismét a szlovák parlament elé kerül, amely azt várhatóan módosítani fogja. Erre múlt pénteken tett ígéretet a kormánykoalíció második legerősebb pártja, az SNS elnöke. Andrej Danko, aki a pozsonyi törvényhozás elnöke is egyben, azt mondta: megegyeztek a kormánykoalícióban, hogy az államfő segítségével vagy anélkül, de megoldják az állami jelképekre vonatkozó törvényből adódó problémát, úgy, hogy mindenki elégedett legyen, és semmi ne zavarja meg a szlovák-magyar kapcsolatokat. Danko pénteken azt is hangsúlyozta, hogy a módosításban nem volt ártó szándék. Az állami jelképekre vonatkozó szlovák jogszabály módosítása a közelgő szlovákiai jégkorong-világbajnokság, illetve a válogatott mezeinek dizájnja kapcsán került terítékre. Az előterjesztők ezt azzal indokolták, hogy a szlovák csapat - a sokévi bevált gyakorlattal szakítva - olyan mezeket kapott, amelyeken a szlovák címer nem eredeti formájában, hanem csak stilizálva, a hármas halmot három hokiütővel helyettesítve kapott helyet. A feszültséget kiváltó törvénymódosítás szövegének túlnyomó része ezzel a kérdéssel foglalkozott. 
Frissítve: 2019.04.11. 18:34

Milliók ábrándultak ki Putyinból egyetlen év alatt

Publikálás dátuma
2019.04.11. 17:40

Fotó: OLGA MALTSEVA / AFP
Az orosz elnök elvesztette a szavazók 5 százalékát, és a belé vetett bizalom is évről évre durván csökken.
Az oroszok 55 százaléka voksolna Vlagyimir Putyin államfőre, ha ezen a hétvégén lennének a választások, ami 5 százalékpontos csökkenést jelent 2014 áprilisához képest, és 15 százalékponttal kevesebb, mint amennyi a tavalyi elnökválasztási év januárjában volt - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont csütörtökön közzétett felméréséből.
Oroszországban több mint 100 millió választásra jogosult ember él, így az 5 százalék 5 milliónál is több szavazót jelent. A bizalomvesztésben nem kis szerepet játszhat a tavaly ősszel elfogadott nyugdíjtörvény, mely jóformán az Oroszországban születéskor várható átlagos életkor szintjére emeli a nyugdíjkorhatárt. Történt mindez annak ellenére, hogy 2005-ben még azt ígérte az azóta több kontinensen is háborúzni kezdő, ezzel pedig komoly nemzetközi szankciókat országára rántó vezető, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez.
Putyin azonban így is magasan több szavazatot kapna, mint potenciális kihívói. A kérdés maga viszont pusztán csak elméleti, mert
az érvényes orosz alkotmány értelmében már nem jelöltetheti magát a 2024-es elnökválasztáson.

A központ szerint a második helyen Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokrata párt vezére végezne, 6 százalékkal, őt pedig 5 százalékkal Pavel Grugyinyin, a kommunisták tavalyi elnökjelöltje követné. 
Az oroszok közül a legtöbben, 41 százaléknyian, továbbra is Puytinban bíznak meg leginkább a politikusok közül. Ugyanakkor
a bizalmi mutató is csökken: tavaly júniusban a központ munkatársai még 48, 2017 decemberében pedig 59 százalékot mértek.

A második helyen, holtversenyben Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, itt is Zsirinovszkij áll, a válaszadók 16 százalékénak támogatásával. Szergej Lavrov külügyminiszterben a válaszadók 14, Dmitrij Medvegyev kormányfőben a 13, Gennagyij Zjuganov pártvezetőben pedig a 8 százaléka bízik meg.
A közvélemény-kutatást március végén egy 1600 fős országos felnőtt reprezentatív mintán végezték el.
Frissítve: 2019.04.11. 17:47