További felvonók beépítését tervezi a BKV az Árpád hídnál

Publikálás dátuma
2019.04.12. 10:56
Lift a Gyöngyösi utcánál, az Árpád hídnál is van, csak kevés
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Erre az északi vonalszakasz átadását követően kerül majd sor.
Nemrég a Közlekedő Tömeg közzétett egy videót arról, hogy az Árpád hídnál 16 percre van szükségük a kerekesszékes utasoknak, hogy az Óbudáról érkező 1-es villamosról átjussanak az Újpest felé tartó metró peronjára. Sok száz métert kerülhetnek a Váci út és a Róbert Károly körút keresztezéséhez, és többször kell leliftezniük az aluljáróba. Pedig – mint írták – az M3-as metró másfél évig tartó lezárása után az utasok számára az egyetlen érdemi változást az állomások akadálymentesítése jelentette volna. A Magyar Hang megkereste ezzel kapcsolatban a BKV-t, és azt a választ kapta: tervezik a helyzet megoldását.
„Az Árpád híd metróállomáson korábban – az M3 metróvonal rekonstrukciója előtt – létesített felvonók az aluljáró és az 1-es villamos peronja között segítették a közlekedést. További felvonók beépítését tervezzük, ami teljes körű akadálymentes közlekedést biztosít majd az aluljáró és a felszín között”

– tudatták a lappal.

A BKV közlése szerint az infrastruktúra rekonstrukciójának tervezésekor részleges akadálymentesítésről született döntés. Ezért a 2017. november 6-án elkezdődött korszerűsítés tervei alapján az Árpád hídnál nem épültek felvonók a már létezőkön kívül. Viszont az akadálymentesítés tekintetében kedvező változás történt – tette hozzá a BKV.
„Az 1580/2018. (XI. 17) Korm. határozat alapján a metrófelújítás támogatását 80 milliárd forinttal növelték, amelynek terhére az Árpád híd metróállomás utólagos, teljes körű akadálymentesítése megtörténik. Az utólagos jelen esetben azt jelenti, hogy az északi vonalszakasz átadását követően kerül majd sor felvonók beépítésére – a teljes vonal rekonstrukciójának ideje alatt, várhatóan 2022 végéig – amely lehetővé teszi az aluljáró szint és az utca szint közötti akadálymentes közlekedést”

– közölte a BKV Zrt.

Szerző

Újból elment egy „kegyelmes úr”

Publikálás dátuma
2019.04.12. 10:30
Puchert János és Göncz Árpád egykori köztársasági elnök 2003-ban egy 1956-ra emlékező rendezvényen
Fotó: Népszava
Ha valamelyik politikus 10-15 évvel ezelőtt bántóan hazudott 56-ról, rám csörgött. Mindig halk szóval mondta el véleményét, de éreztem hangján, hogy elfojtja indulatait. Felháborította, ha egy párt vagy közösség kisajátította 56-ot, de ilyenkor is csendesen fogalmazott. Sosem említette, hogy ő forradalmár lenne, azon a hiten volt, hogy belőle a forradalom csinálta azt, amivé lett: egy jó ügy cselekvő, a sorsát vállaló áldozata. Évek óta nem hívott fel, már egy otthonban lakott. S mostantól már nem is hív fel többé, merthogy Puchert János 84 éves korában csendesen – ahogy élt is – eltávozott közülünk. Komlón született, ott járta iskoláit, lakatosnak tanult, első munkahelye a szénbánya volt. Innen hívták be katonának 1954-ben. Az esztergomi tüzéreknél szolgált. 1956 novemberének elején a főváros határába, a Juta-dombra vezényelték egységét. November 4-én hajnalban egy ávósokkal kísért szovjet katonai különítmény megtámadta Puchert századát. Az esztergomiak viszonozták a tüzet és megfutamították a támadókat. A pár percig tartó harcban tizenegy szovjet katona és öt ávós meghalt. A Juta-dombot védő csapatot 5-én feloszlatták, Puchert leszerelt, és újra beállt a bányába dolgozni. Felkérték, hogy lépjen be a karhatalomba. Nemet mondott. 1957 ősén letartóztatták. Nem alkudott meg vádlóival, védekezése mindössze annyi volt, hogy katonaként a hazáját kellett szolgálnia, s ő ezt megtette. 1958 novemberében az esztergomi egység 11 katonáját jogerősen halálra ítélték. Hét bajtársát ki is végezték. Őt szenteste vitték a bitó alá, ott közölték vele, hogy kegyelmet kapott, és 20 év után szabadulhat. A börtönt az utóbb kegyelmes úrként becézett Puchert János fegyelemmel tűrte, ám ha igazságtalanság érte őt vagy társait, szót emelt, s ha valamit szignóznia kellett, mindig odaírta a neve alá, hogy „jogtalanul fogva tartott”. Következetessége azzal járt, hogy sűrűn büntették és megfosztották a neki járó kedvezményektől. Inkább ezt tűrte el, mint a jogtalanságot. 1963-ban sok ötvenhatos amnesztiát kapott. Ő nem. Csak 1970-ben engedték ki. A bányához visszatérő férfit továbbra is megfigyelték, jogaitól részben megfosztották. Nem panaszkodott, tette a dolgát 1989-es nyugdíjazásáig. A rendszerváltást követően rehabilitálták, és némiképp kárpótolták az elrabolt éveiért, fiatalságáért. A jóvátétel nevetségesen kevés volt az átéltekhez képest, ő azonban nem elégedetlenkedett, méltányolta a gesztust. Örült a társadalmi változásoknak, és szomorú volt, ha látta, mennyi visszaélője van a rendszerváltásnak. Munkásemberként mindig baloldali gondolkodású volt, megmaradt annak a baloldaltól rámért szenvedések ellenére is. Komlón 1994-ben független önkormányzati képviselő lett az MSZP támogatásával. Utóbbi miatt a többi párt gyakran kritizálta, és az ötvenhatosok közül is sokan ellene fordultak. A helyi szocialisták is bírálták, mert a város ügyeiben mindig a lelkiismerete alapján szavazott, nem érdekelte a frakció álláspontja. Az akkori szocialista polgármester, Páva Zoltán védte meg, azt mondta, Puchertnek ehhez morálisan joga van, hadd járja a saját útját, megszolgálta, amúgy sem ő kérte meg a pártot, hogy hadd legyen képviselő, hanem a párt kérte meg őt, hogy erősítse sorait. A jeles napokon néha kitüntették, a katonai ranglétrán előléptették és megválasztották Komló díszpolgárává. Jól esett neki, de roppant szerényen viselte mindezt. Puchert Jánost április 18-án temetik el Komlón, városa saját halottjaként búcsúzik tőle.
Témák
1956

Nemzetközi diák-ENSZ konferenciát rendeznek az Eötvös József Gimnáziumban

Publikálás dátuma
2019.04.12. 10:25

Globális problémákra keresnek megoldásokat a jövő potenciális vezetői
14 ország több mint 300 diákja keresi a választ a jelen és a jövő globális kihívásaira április 11–16. között a Budapest International Model United Nations (BIMUN) diák-ENSZ konferenciáján az V. kerületi Eötvös József Gimnázium. A BIMUN célja, hogy a középiskolás diákok az ENSZ szakosodott szerveinek működését modellezve vitázzanak korunk fontos kérdéseinek széles köréről, a biztonságpolitikától kezdve a környezetvédelmen át a mezőgazdaságig. Kitűnő alkalom ez arra, hogy a következő generáció globális problémákról gondolkodjon, tanuljon, beszéljen – és hallassa hangját, a szakbizottságokban elfogadott megoldástervezeteket ugyanis a szervezőcsoportnak lehetősége van eljuttatni a valódi ENSZ-be is. Nemcsak ebben egyedülálló konferencia a BIMUN, hanem abban is, hogy minimális tanári segítséget leszámítva, a teljes eseményt az Eötvös József Gimnázium 30 fős diákcsoportja szervezi. Ebben az évben a következő 14 országból érkeznek diákok a BIMUN-ra: Egyiptom, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Irán, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország Spanyolország, Szenegál, Szlovákia, Szlovénia, Törökország. Az angol nyelven folyó diákkonferencia érdekessége, hogy a delegáltak nem saját hazájuk, hanem egy másik ország álláspontját, érdekeit hivatottak képviselni az üléseken, logikai, retorikai és érzelmi érvekkel.  
Szerző