Csányi Sándor: egy bank is elég lenne

Publikálás dátuma
2019.04.12. 20:34
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója
Fotó: Népszava
Befejezi a terjeszkedést a régióban az OTP.
Egy bank is elég lenne Magyarországon - így reagált Csányi Sándor pénteken arra az ötletre, hogy Nagy Márton, az MNB alelnöke az előző nap arról beszélt egy konferencián, hogy akkor lenne elégedett, ha a nagybankok száma öt-hatra csökkenne. Az OTP-csoport elnök-vezérigazgatója a bank éves közgyűlését követően beszélt erről, hogy nem kétséges, melyik egyetlen megmaradó pénzintézetre gondolt. A közgyűlés elfogadta ugyan, hogy az elnök-vezérigazgatói poszt szétválasztható, azonban Csányi Sándor ezt csak egy lehetőségként vétette napirendre, de pillanatnyilag még nem élt a lehetőséggel. A személyi változások közül kiemelendő, hogy Erdei Tamás személyében ismét lett alelnöke a bankcsoportnak, a nagy tapasztalatú bankár korábban az MKB-t, illetve a Magyar Bankszövetséget is irányította elnökként. Magyarország piacvezető bankja történetének eddigi legjobb eredményét érte el 2018-ban, a csoportszintű nyereség tavaly mintegy 1 milliárd euró volt. Így a tervek szerint 221-222 forintot fizet részvényenként a tulajdonosoknak. Csányi Sándor sérelmezte, hogy a bankadó mind Magyarországon, mind a szlovákiai leánybankjuknál csökkentette az elszámolható eredményt Elmondta ugyanakkor, hogy a tranzakciós illeték csökkentésében is reménykedtek, sőt teljes eltörlését is indokoltnak tartanák. Főleg a kisrészvényeseket érte váratlanul, hogy az OTP, amely folyamatosan vásárolt kisebb-nagyobb bankokat a környező országokban, s most megállni készül az akvizíciókkal. Még 3 bankot venne az OTP a régióban, s az év végén 12 országban lesz jelen a csoport - hangzott el. Csányi Sándor ezzel kapcsolatban egy idézettel élt, miszerint Churchill annak idején Európa felosztása után azt mondta: "ebéd után jön az emésztés".
Szerző
Témák
OTP

Drágán add a paneled: 30-40 százalékkal nőttek lakásárak

Publikálás dátuma
2019.04.12. 19:54
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egy év alatt is elképesztően megugrott az ingatlanok értéke, Kelet-Magyarországon több mint 300 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért.
Az első negyedévben is pörög az ingatlanpiac, a főváros budai oldalán átlagosan 30 százalékkal, 565 ezer forintra, Pesten pedig átlagosan 32 százalékkal, 503 ezer forintra nőtt a panel lakások négyzetméterára az előző év azonos időszakához képest - közölte pénteken a Duna House.  Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a panellakások árai országos szinten drágultak, idén a január-márciusi időszakban Kelet-Magyarországon a négyzetméter árak meghaladták a 300 ezer forintot, ami 40 százalékos emelkedés 2018 első negyedévéhez képest. Nyugat-Magyarországon ugyanebben az időszakban a panellakások árai 28 százalékos bővülés mellett megközelítették a 300 ezer forintot. Az egész országot tekintve, a panel lakások ára név szerinti értéken megduplázódott 2008-hoz képest, reálértelemben pedig másfélszeresére nőtt. 
Idén az első negyedévében Budapesten a 40-60 négyzetméteres ingatlanok iránt volt a legnagyobb a kereslet, hasonlóan az előző év azonos időszakához. Budán az ingatlanok 82, Pesten pedig 41 százalékát 600 ezer forintos négyzetméteráron vagy afelett értékesítették, így a lakásárak is egyre inkább 40 millió forint fölé tolódnak.   A Duna House saját adatain alapuló becslése szerint  idén márciusban 13 689 ingatlan cserélt gazdát Magyarországon, jóval több mint 2018 márciusában, amikor 13 426 adásvétel történt. Az első negyedévben 36 807 tranzakció zajlott a lakáspiacon, ez valamivel kevesebb az előző év azonos időszakában mérthez képest, amikor az ingatlan-adásvételek száma 37 213 volt.
Szerző

Egymilliárd dolláros csalással vádolják befektetők a Campona cseh tulajdonosát

Publikálás dátuma
2019.04.12. 17:10

Fotó: Peska, CTK
A vádlók szerint közel húsz éven át tartott a visszaélés-sorozat, amit az üzletember és társai színlelt veszekedésekkel próbáltak leplezni.
Súlyos bűncselekményekkel vádolta meg egy New York-i befektetési alap az egyik leggazdagabb cseh üzletembert, Radovan Viteket, aki Magyarországon is az egyik legjelentősebb ingatlanbefektető. A cseh milliárdos érdekeltségébe tartozik több budapesti bevásárlóközpont, irodaház és hotel, köztük a Pólus Center és a Campona – írja a G7 gazdasági hírportál.  
A Kingstown Capital nevű hedge fund és egy cseh befektető azzal vádolja Viteket és a többségi tulajdonába tartozó CPI Property Groupot, hogy több mint egymilliárd dolláros (285 milliárd forintos) kárt okozott egy gondosan kidolgozott csalássorozattal.

 A felperesek szerint Vitek értékes vagyonelemeket sikkasztott el a titokban az irányítása alatt álló cégeket felhasználva.
A közel egy évtizeden át zajló állítólagos csalássorozatról szóló feljelentés szerint Vitekék egészen fortélyos módonvágták át partnereiket. A kereset riasztó képet fest egy olyan kelet-európai milliárdos üzleti módszereiről, aki a kilencvenes évek zavaros privatizációja során hatalmas méretű ingatlanvagyonhoz jutott hozzá, aminek köszönhetően az egyik legbefolyásosabb ingatlanbefektetőnek számít Kelet- és Közép-Európában. Vitek mindössze 20 éves volt, amikor 1991-ben megalapította a CPI Property Groupot. A Csehországban született üzletember a szlovákiai kuponos privatizációs során alapozta meg a vagyonát a kilencvenes években, majd 1997-ben – még mindig csak 26 évesen – visszaköltözött hazájába. A többségi tulajdonában álló cégcsoport ingatlanvagyonának döntő többsége Csehországban és Berlinben van. Hazájában a CPI a legnagyobb ingatlantulajdonos, de a berlini kereskedelmi ingatlanpiacnak is a legnagyobb szereplője.

Mészáros Lőrinc is üzletelt vele

A CPI-nek vannak még érdekeltségei Olaszországban, Franciaországban, Svájcban és több régiós országban is. A magyarországi (korábban Ablonnak, ma CPI Hungary-nek nevezett) leánycége a honlapja szerint nálunk 315 ezer négyzetméteres portfóliót kezel, amelynek összértéke 514 millió euró (165 milliárd forint). Irodaházak és hotelek mellett a CPI-hez tartozik több budapesti pláza, például a Campona, a Pólus Center vagy az Europeum. Vitek a harmadik leggazdagabb cseh a Forbes szerint a magyar Telenort is tulajdonló Petr Kellner, illetve a magyar mezőgazdaság egyik legbefolyásosabb szereplője és jelenlegi cseh miniszterelnök, Andrej Babis után. Vagyonát 3,5 milliárd dollárra becsüli a Forbes. A két leggazdagabb magyar, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc vagyona ennek egyaránt kevesebb mint harmadára, egy-egymilliárd dollár körülire becsülhető. Mészáros és Vitek egyébként már üzleti kapcsolatba is kerültek, az Appeninn Holding 2017 végén vásárolt megy egy irodaházat a CPI-től. A Bloomberg és a Financial Times szerdai cikkei több konkrét részletet is ismertetnek az amerikai befektetési alap keresetéből. A befektetők szerint Vitek strómanokon keresztül vásárolt fel részvényeket egy luxemburgi központú céget, az Orco Property Groupot. A Közép-Európában tevékenykedő ingatlanberuházó Magyarországon is ismert cég volt. Az Orcónak több befektetése is volt például az Andrássy úton (korábban a tulajdonukban volt a Divatcsarnokot, és ők újították fel a Párizsi Nagy Áruházat), egy ideig a budapesti tőzsdén is lehetett kereskedni a cég részvényeivel, de 2011 végén – miután a központi cég 2009-ben csődvédelmet kért – a távozás mellett döntöttek. Az egyik magyar Orco-leánycég pár éve végelszámolás alá került, egy másikat három éve eladták a Plotinus Nyrt.-nek.

Irányított felvásárlók, színlelt balhék

A felperes Kingstown az Orco egyik legnagyobb részvényese lett 2012-ben. A kereset szerint Vitek ezt követően a strómanjain keresztül egyre nagyobb befolyásra tett szert az Orcóban. Ezzel párhuzamosan Vitek emberei elkezdték tudatosan félretájékoztatni a többi részvényest (a kereset két szlovák bankot és hat magánszemélyt nevezett meg strómanként). A Kingstown szerint a pénzügyekről szóló csúsztatott információk miatt kezdték el eladni az Orco legértékesebb vagyonelemeit, méghozzá piaci ár alatt. Mint később kiderült, a felvásárlók olyan cégek voltak, amelyeket szintén Vitek irányított titokban. A pert indító befektetési alap szerint összesen több mint egymilliárd dollárral károsította meg a vállalatot Vitek a saját gazdagodása érdekében. A kereset szerint Vitek és állítólagos strómanjai egészen színpadias eszközöket vetettek be a többi részvényes félrevezetésére. Nevetségesen hosszúra nyújtottak el tárgyalásokat, azt a látszatot keltve, hogy nézetkülönbség van közöttük. 
Az igazgatósági üléseken vagy az üzleti ebédeken többször is előfordult, hogy hangos veszekedéseket színleltek egymással.

A felperesek szerint azonban valójában mindenben együttműködtek, hogy Vitek céljait szolgálják. A keresetet benyújtó hedge fund szerint azért léptek nyilvánosság elé, mert szerintük Vitekék további bűncselekményekre készülnek az Egyesült Államokban. A CPI hamisnak, félrevezetőnek és érdemtelennek nevezte a vádakat. A vállalat azt közölte, hogy mindent megtesznek azért, hogy megvédjék magukat és a részvényeseiket. A luxemburgi pénzügyi szabályozó szervezet mindenesetre korábban már vizsgálta Vitek és az egyik szintén beperelt társa érintettségét, és arra jutott, hogy 2012 és 2016 között valóban folytattak illegális titkos együttműködést
Szerző
Frissítve: 2019.04.12. 17:15