Riasztóan szennyezett a Maros

Publikálás dátuma
2019.04.14. 13:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Pillepalackokból épített tutajon eveznek végig a folyón a gyergyószentmiklósi tűzoltók.
Két hete vannak úton azok a gyergyószentmiklósi tűzoltók, akik egy pillepalackokból épített tutajon utaznak végig a Maros csaknem teljes hosszán. A folyó- és általában a környezetszennyezés veszélyeire figyelmeztető akciójukat április elsején kezdték Gyergyóremeténél, vasárnap reggel fél nyolckor pedig Újaradról, a Port Arthur nevű szabadidős és horgásztelep csónakkikötőjéből folytatták útjukat. A vízitúra alkalmával látottak elrettentették az expedíció tagjait. Mircea Adrian, a gyergyószentmiklósi tűzoltóegység főtörzszászlósa a maszol.ro-nak elmondta: volt olyan folyókanyarulat, hogy legalább ötven négyzetméternyi vízfelület tele volt palackokkal, kidobott gáztűzhelyekkel, hűtőszekrényekkel, televíziókkal. Mindent dokumentáltak, és a túra végén készítenek egy albumot a képekből, amit minél szélesebb körben akarnak majd terjeszteni, hogy felhívják a figyelmet a folyó és a part szennyezettségére. A tutaj négy-öt kilométeres óránkénti sebességgel halad, és a túra tagjai remélték, hogy az Arad alatt már nagyobb sodrású folyón vasárnap estére elérik Nagylakot, hétfőn pedig Nagycsanádnál átléphetik a folyón a román–magyar határt. A tervek szerint kedden érnek Szegedre, ahol magyarországi kollégáik várják őket.
Szerző

Így lehet műanyagmentes(ebb) a húsvét

Publikálás dátuma
2019.04.13. 10:10
Illusztráció
Fotó: BERND WUSTNECK / AFP
Ünnepek idején tovább nő a műanyagok használata, de kis odafigyeléssel fenntarthatóan is „jöhet a nyúl”.
A húsvéti tojások gyűjtésére sokan festett műanyagkosarakat használnak, pedig a hagyományos, vesszőből font kosár tartósabb és fenntarthatóbb megoldás. Bármilyen szép és jó minőségű műanyagtojásokat lehet is kapni, ezek megterhelik a környezetet, és nem is árasztják azt a hangulatot, amit környezetbarát, például fából készült társaik. Akár hagyományos, akár fatojást díszítünk, érdemes odafigyelni, milyen festékkel tesszük, hiszen nem jobb, ha a locsolók lenyűgözése mellett a környezetbarátság is szempont. A legjobb, ha természetes összetevőkből készült ételfestékkel dekorálunk: száraz dióhéjból barna, megszáradt vöröshagymahéjból barnáspiros, sáfrányból és körömvirágból pedig sárga színt főzhetünk. A színekkel való kísérletezés ráadásul legalább olyan jó buli, mint maga a tojásfestés.
Húsvétkor a "nyúl" általában ajándékot is tojik a gyerekeknek. Jobb, ha ez könyv, ruha, színező, ceruza vagy akár közös élmény, nem pedig csokoládé vagy műanyagjáték. A legtöbb családban minden ünnep központi eleme az étkezés. Ez, bár sok helyen hagyományosan zajlik, a fenntarthatóságra az előkészületek során és a konyhában is lehet figyelni, például azzal, hogy tudatosan vásárolunk be, törekedve arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk. 
Figyeljünk, hogy lehetőleg olyan élelmiszereket tegyünk a kosarunkba, amelyek nem egyszer használatos műanyag csomagolásban vagy zacskóban kaphatóak, és törekedjünk arra, hogy csökkentsük a csomagolásból származó hulladékmennyiséget is, válasszunk inkább fenntartható csomagolású termékeket. A saját mennyiségünk talán nem tűnik soknak, de az rengeteg, ha a húsvéti hétvégére minden magyar család műanyag tojástartókat vásárol - idézte Miklós Zsolt, a Rondó Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetőjének szavait a cég közleménye.
Szerző
Témák
húsvét műanyag

Növeli a pollenszezon hosszát és az allergiások számát a klímaváltozás

Publikálás dátuma
2019.04.12. 16:16
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A globális felmelegedés egyik komoly egészségügyi kockázata, hogy világszerte fokozatosan emelkedni fog a pollenérzékenyek száma - állapította meg egy globális felmérés, amelyben Makra László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora is részt vett.
Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről Makra László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorának részvételével. A kutatások szerint a felmelegedéssel nemcsak a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
A Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus irányításával végzett kutatásokról, amelyről a Lancet Planetary Health írt, Makra László azt mondta, az volt a cél, hogy megvizsgálják, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, és ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Három kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat. Vizsgálatuk volt az első, amely nem egyetlen pollenfajtát vagy fajták egy csoportját vizsgálta, hanem az adott állomáson mért összes pollenfajta összegzett évi számait vetette össze a meteorológiai paraméterekkel.
Megállapították, a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés emelkedésével. Az is világossá vált a mérési adatok elemzése során, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, és növekszik a pollenkoncentráció is. Arra lehet következtetni, hogy a hosszabb pollenszezon és a megnövekedett évi pollenkoncentráció hatására globálisan nő a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések száma - tudatta a professzor
Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a globális felmelegedés komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben fokozatosan emelkedni fog globálisan a pollenérzékenyek száma. Ennek egyik oka a környezetünkben egyre széleskörűbben alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, a másik pedig az, hogy a globális felmelegedés révén az allergén növények élőhelyei észak felé kiterjednek. A hosszabbá váló pollenszezon szintén az allergiás megbetegedések számának a növekedését vonja maga után.
Magyarországon az 1960-as évek végétől mérik a pollenkoncentrációt: először 1968-ban történt mobil mérőeszközzel pollenmérés, amelyet Simoncsics Pál, a szegedi egyetem biológusa végzett munkatársaival. Az első állandó aerobiológiai állomást 1989-ben Juhász Miklós, az egyetem oktatója állította fel a szegedi bölcsészkar épületének tetején. Ez volt Magyarországon az első pollenmérő állomás.
Szerző
Frissítve: 2019.04.12. 18:10