A legfrissebb felmérések szerint a brit ellenzék vezető erejének, a Munkáspártnak valós kormányalakítási esélyei lehetnének, ha a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatában beállt patthelyzetből az előrehozott parlamenti választások kiírása kínálná a kiutat.
Az MTI összefoglalója szerint az Electoral Calculus nevű, elsősorban matematikai modelleket alkalmazó online politikai előrejelző cég által a Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap számára 8561 fős választói minta bevonásával elvégzett széleskörű kutatás azt mutatta ki, hogy a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt egy „azonnali” parlamenti választáson 296, a jelenleg is kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt 259 képviselői helyet szerezne a londoni alsóházban.
A konzervatívoknak jelenleg 313, a Munkáspártnak 246 képviselője van.
A Labour az előrejelzésben szereplő mandátumnyereséggel sem kerülne abszolút többségbe, mert ehhez legalább 326 fős frakcióra lenne szüksége, de a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) támogatásával már kormányzóképes többségre tehetne szert.
Sir John Curtice, a legnagyobb brit piac- és közvélemény-kutató cégek egyesületének (British Polling Council, BPC) elnöke, a legtekintélyesebb brit választási szakértő a Sunday Telegraph-ban megjelent cikkében a konzervatívok támogatottságának zuhanásáról azt írta: a Konzervatív Párt azért fizet nagyon drága árat, mert nem tudta elérni, hogy az Egyesült Királyság a kijelölt időpontban kilépjen az Európai Unióból.
Curtice kimutatása szerint a Brexit eredeti határideje, március 29. óta elvégzett összes felmérés átlagát tekintve a Konzervatív Párt támogatottsága nem haladja meg a 31 százalékot. Ez 8 százalékpontos visszaesés azóta, hogy novemberben a kormány és az EU egyezségre jutott a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásról, amelyet a londoni alsóház azonban eddig háromszor is leszavazott.
A neves választási szakértő – a Strathclyde Egyetem politikatudományi professzora – szerint a 8 százalékpontos átlagos veszteségen belül 12 százalékponttal zuhant a Konzervatív Párt támogatottsága a Brexit-párti brit választók körében.
Curtice szerint a kilépést pártoló szavazók az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjához (UKIP) vagy az újonnan alakult Brexit Párthoz vándorolnak át.
A UKIP volt hosszú éveken át a legnagyobb olyan brit politikai erő, amelynek gyakorlatilag egyetlen programpontja az Egyesült Királyság kilépése volt az Európai Unióból.
A UKIP élén sokáig Nigel Farage, a brit belpolitika radikálisan EU-ellenes táborának egyik zászlóvivője állt. Farage a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után – amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe – lemondott vezetői tisztségéről, azzal az indokkal, hogy a népszavazási eredménnyel a párt politikai céljai teljesültek. Később ki is lépett a UKIP-ból, amelynek új vezetésével számos kérdésben összekülönbözött.
Farage azonban a hétvégén, Brexit Párt néven új politikai erő megalakítását jelentette be, a brit politika arculatának teljes megváltoztatását kitűzve elérendő célként.
Sir John Curtice a Sunday Telegraph-ban megjelent cikkében kimutatja, hogy azok közül, akik az EU-tagsági népszavazáson a kilépésre voksoltak, valamivel több mint 20 százalék vagy a UKIP-ra, vagy Nigel Farage új Brexit Pártjára szavazna.
Sir John számításai szerint ez azt is jelenti, hogy azok közül, akik a 2017-ben tartott előrehozott parlamenti választásokon a Theresa May miniszterelnök vezette Konzervatív Pártra szavaztak, 16 százalék elpártolt a konzervatívoktól.
A héten az Egyesült Királyság újabb haladékot kapott a távozásra. Az Európai Unió 27 állam- és kormányfőjének szerda hajnalban megszületett megállapodása szerint a szigetországnak legkésőbb október 31-ikén kell elhagynia az Uniót. Ez hosszabb idő, mint amennyit Theresa May brit kormányfő kért, de rövidebb annál, mint amennyit az uniós tagállamok nagy része javasolt.
A decemberig vagy tovább tartó halasztás ötlete a franciák ellenállásán bukott meg. Emmanuel Macron francia elnök azzal érvelt a rendkívüli csúcstalálkozón, hogy ha a britek az év végéig vagy jövő tavaszig tagok maradnának, azzal aláásnák a szervezet egységét és elvonnák a figyelmét saját ügyeinek intézésétől.
Amennyiben a londoni alsóház (és az EU törvényhozása) a jelzett határidő előtt ratifikálná a kilépési megállapodást, akkor a Brexit az ezt követő hónap első napján lép életbe.
Theresa May május 22-ig szeretné elfogadtatni az alsóházban a kilépési egyezményt, mert ebben az esetben az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie a másnap esedékes európai parlamenti választásokon.
Nigel Farage új Brexit Pártja viszont aktívan készül az EP-választásokra, bár Farage programadó beszéde szerint a párt számára ez „csak az első lépés lenne” a brit politika teljes átalakítása felé.
