Előrehozott választások esetén kormányalakítási esélye lehetne a brit Munkáspártnak

Publikálás dátuma
2019.04.14 15:05

Fotó: AFP/ MICHELE TANTUSSI
Ez derül ki az Electoral Calculus nevű, elsősorban matematikai modelleket alkalmazó online politikai előrejelző cég felméréséből.
A legfrissebb felmérések szerint a brit ellenzék vezető erejének, a Munkáspártnak valós kormányalakítási esélyei lehetnének, ha a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatában beállt patthelyzetből az előrehozott parlamenti választások kiírása kínálná a kiutat. Az MTI összefoglalója szerint az Electoral Calculus nevű, elsősorban matematikai modelleket alkalmazó online politikai előrejelző cég által a Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap számára 8561 fős választói minta bevonásával elvégzett széleskörű kutatás azt mutatta ki, hogy a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt egy „azonnali” parlamenti választáson 296, a jelenleg is kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt 259 képviselői helyet szerezne a londoni alsóházban. A konzervatívoknak jelenleg 313, a Munkáspártnak 246 képviselője van. A Labour az előrejelzésben szereplő mandátumnyereséggel sem kerülne abszolút többségbe, mert ehhez legalább 326 fős frakcióra lenne szüksége, de a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) támogatásával már kormányzóképes többségre tehetne szert. Sir John Curtice, a legnagyobb brit piac- és közvélemény-kutató cégek egyesületének (British Polling Council, BPC) elnöke, a legtekintélyesebb brit választási szakértő a Sunday Telegraph-ban megjelent cikkében a konzervatívok támogatottságának zuhanásáról azt írta: a Konzervatív Párt azért fizet nagyon drága árat, mert nem tudta elérni, hogy az Egyesült Királyság a kijelölt időpontban kilépjen az Európai Unióból. Curtice kimutatása szerint a Brexit eredeti határideje, március 29. óta elvégzett összes felmérés átlagát tekintve a Konzervatív Párt támogatottsága nem haladja meg a 31 százalékot. Ez 8 százalékpontos visszaesés azóta, hogy novemberben a kormány és az EU egyezségre jutott a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásról, amelyet a londoni alsóház azonban eddig háromszor is leszavazott. A neves választási szakértő – a Strathclyde Egyetem politikatudományi professzora – szerint a 8 százalékpontos átlagos veszteségen belül 12 százalékponttal zuhant a Konzervatív Párt támogatottsága a Brexit-párti brit választók körében. Curtice szerint a kilépést pártoló szavazók az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjához (UKIP) vagy az újonnan alakult Brexit Párthoz vándorolnak át.
A UKIP volt hosszú éveken át a legnagyobb olyan brit politikai erő, amelynek gyakorlatilag egyetlen programpontja az Egyesült Királyság kilépése volt az Európai Unióból. A UKIP élén sokáig Nigel Farage, a brit belpolitika radikálisan EU-ellenes táborának egyik zászlóvivője állt. Farage a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után – amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe – lemondott vezetői tisztségéről, azzal az indokkal, hogy a népszavazási eredménnyel a párt politikai céljai teljesültek. Később ki is lépett a UKIP-ból, amelynek új vezetésével számos kérdésben összekülönbözött. Farage azonban a hétvégén, Brexit Párt néven új politikai erő megalakítását jelentette be, a brit politika arculatának teljes megváltoztatását kitűzve elérendő célként. Sir John Curtice a Sunday Telegraph-ban megjelent cikkében kimutatja, hogy azok közül, akik az EU-tagsági népszavazáson a kilépésre voksoltak, valamivel több mint 20 százalék vagy a UKIP-ra, vagy Nigel Farage új Brexit Pártjára szavazna. Sir John számításai szerint ez azt is jelenti, hogy azok közül, akik a 2017-ben tartott előrehozott parlamenti választásokon a Theresa May miniszterelnök vezette Konzervatív Pártra szavaztak, 16 százalék elpártolt a konzervatívoktól.
A héten az Egyesült Királyság újabb haladékot kapott a távozásra. Az Európai Unió 27 állam- és kormányfőjének szerda hajnalban megszületett megállapodása szerint a szigetországnak legkésőbb október 31-ikén kell elhagynia az Uniót. Ez hosszabb idő, mint amennyit Theresa May brit kormányfő kért, de rövidebb annál, mint amennyit az uniós tagállamok nagy része javasolt. A decemberig vagy tovább tartó halasztás ötlete a franciák ellenállásán bukott meg. Emmanuel Macron francia elnök azzal érvelt a rendkívüli csúcstalálkozón, hogy ha a britek az év végéig vagy jövő tavaszig tagok maradnának, azzal aláásnák a szervezet egységét és elvonnák a figyelmét saját ügyeinek intézésétől. Amennyiben a londoni alsóház (és az EU törvényhozása) a jelzett határidő előtt ratifikálná a kilépési megállapodást, akkor a Brexit az ezt követő hónap első napján lép életbe. Theresa May május 22-ig szeretné elfogadtatni az alsóházban a kilépési egyezményt, mert ebben az esetben az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie a másnap esedékes európai parlamenti választásokon. Nigel Farage új Brexit Pártja viszont aktívan készül az EP-választásokra, bár Farage programadó beszéde szerint a párt számára ez „csak az első lépés lenne” a brit politika teljes átalakítása felé. 
Frissítve: 2019.04.14 17:48

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52