Egy éve letették az alapkövet, azóta sem épül a kilométerenként 3,16 milliárdos M30-as autópálya

Publikálás dátuma
2019.04.15 08:43

Fotó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Az 56,5 kilométer hosszú M30-as a legnagyobb uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházás Magyarországon.
Mások mellett két fideszes parlamenti képviselőt és az – azóta már a MÁV-ot irányító – Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárt is felvonultatta az M30-as autópálya alapkövének ünnepélyes letétele tavaly márciusban - ám azóta egy kapavágás nem történt a méregdrága építkezésen, írja a G7.hu. 13 hónappal később mindössze a leendő nyomvonal egyik szakaszán zajlik némi előkészítő földmunka.
A várt közösségi hozzájárulás alapján egyébként jelenleg az 56,5 kilométer hosszú M30-as a legnagyobb uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházás Magyarországon. Igaz, erre még az EU-nak is rá kell bólintania, de az országok közötti átjárhatóságot segítő projektek esetében ezzel nem szokott gond lenni.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely még tavaly azt mondta, hogy többek közt olyan szempontokból vizsgálják felül a beruházást, hogy melyek a valós és indokolt költségek. Ez alapján a portál szerint még azt sem lehetett kizárni, hogy az M30-as az M4-es Szolnokot elkerülő, az Orbán-Simicska háború kapcsán elkaszált szakaszának sorsára jut, bár valószínűbb, hogy csak átmeneti pénzzavarba került a kormány az uniós támogatások akadozó brüsszeli kifizetése miatt. A megkeresésekre sem az Innovációs és Technológiai Minisztérium, sem Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem reagált. Az év második felében sok százmilliárd forintot utalt át az Európai Bizottság, az autópálya-építések felülvizsgálatának pedig nem lett semmilyen látható eredménye.
Az első, nagyjából 10 kilométeres szakaszt egyébként a Strabag építi majd Miskolc és Szikszó között. Az utóbbitól Encsig tartó 24 kilométert a Colas építheti meg, az innen Tornyosnémetiig vezető 22 kilométert pedig a Duna Aszfalt és a Hódút konzorciuma. Az M30-as összköltsége nettó 179 milliárd forint, egy kilométerre vetítve 3,16. Az átadási határideje 2021. augusztus.
Frissítés: a NIF az alábbiakat közölte:  "Az M30 autópálya Miskolc-Tornyosnémeti projekt kapcsán közöltekkel szemben a kivitelezés az alapkőletétel után megkezdődött, a beruházás az eredeti ütemezésnek megfelelően halad. A munkaterületen jelenleg régészeti, terület-előkészítési munkák és közműkiváltások zajlanak. A vállalkozók több épületet elbontottak, megnyíltak a bányák, célkitermelők. Folyamatos a szállítóutak építése, egyes szakaszokon megkezdődtek az előkészítő földmunkák, a töltésanyag depóniák kialakítása és a nagytömegű anyagbeszállítás. A kivitelező által készített kiviteli terv egyes részeit már elfogadták, a továbbiak véglegesítése van folyamatban, ezt követheti majd a látványosabb munkavégzés."
Frissítve: 2019.04.16 12:32

Nem tudja kifizetni a 2 milliós bírságot, a Facebookon kalapozik Márki-Zay

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:03
Márki-Zay Péter
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Három perben is jogerősen elmarasztalták Hódmezővásárhely polgármesterét, aki állítása szerint saját zsebből nem tudná rendezni a költségeket.
Facebookon kér támogatást Márky-Zay Péter, akit kedden, jó hírnév megsértése miatt három perben is elmarasztalt a szegedi bíróság. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint összesen 2 millió forintot, na és a perköltségeket vasalnák be rajtuk, ami családjának három havi teljes bevételét jelenti – és amit ki sem tudnának fizetni. A polgármester bejegyzésében megosztotta számlaszámát, ahova – a hozzászólások alapján – már érkeztek is felajánlások. 
Hódmezővásárhely vezetője külön posztban számolt be az elvesztett perek hátteréről. Mint ebben írja, a sorozatos pereskedés célja szerinte a teljes ellehetetlenítés, idő, energia, pénz tekintetében egyaránt.  Beszámolója szerint:
1. Az első perben egy építési vállalkozó perelte be Márki-Zayt, akiről (a polgármester szerint) még az elsőfokú bírói döntés is elismerte, hogy saját ingatlanvásárlásának is maga volt az ingatlanbecslője. „A másodfok az ítéletet megerősítve immár ezt a dokumentumokkal igazolt tényt is vitatja és, továbbra is a vállalkozó jó hírnevének megsértésének tartotta, hogy ezt én kifogásoltam - 500.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg neki, plusz perköltségeket.” - fogalmazott a városvezető. 2. A hódmezővásárhelyi kórház szintén a jó hírnevének megsértéséért perelte a polgármestert, kampánybeszédében elmondott véleményéért. („a „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják” ), a bíróság itt 800 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg. 3. Egy magánszemély azért perelte be a polgármestert, mert Márki-Zay korábbi városvezetés lakásértékesítési gyakorlatát kritizálva azt mondta, hogy az illető és két gyermeke által beszerzési ár alatt megvásárolt három lakás esetében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. „A bíróság most kimondta, hogy (...) becsületét az elsőfokú ítélettel szemben nem sértettem meg, de a jó hírnév sérelmét fenntartotta, a kért 2 milliós és első fokon megítélt 1 milliós sérelemdíjjal szemben 700.000 forintot ítélt meg, ami még így is érthetetlenül magas összeg, különösen annak fényében, hogy a konkrét ügyben azóta hűtlen kezelés gyanújával feljelentés is született - olvasható Márky-Zay bejegyzésében.
A polgármester hangsúlyozta, a szegedi bíróság ítéletei ügyében a Kúriához fordulnak, ezt követően pedig akár az Európai Bírósághoz is elmennek. Hozzáteszi, „Mindez évekig tarthat és nagyon sokba kerül, de számomra elfogadhatatlan, perekkel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és elhallgattatják azokat, akik feltárják a visszaéléseket”.

Lift és padlófűtés is lesz a szegedi dómban, 1,7 milliárd forintért

Publikálás dátuma
2019.04.24 20:37
Illusztráció
Fotó: Népszava
A  Szeged-Csanádi Egyházmegye ennél olcsóbb beruházást akart, de nem bánták a félmilliárdos pluszköltséget sem.
Vége az idős asszonyok templomi fagyoskodásának – legalábbis a szegedi dómban, ahol Kiss- Rigó László szeged-csanádi püspök átfogó felújítást rendelt el, beleértve a fűtésrendszer kiépítését is. 
Mint a Közbeszerzési Értesítőből kiderül, a  Szeged-Csanádi Egyházmegye összesen 1,74 milliárd forint értékben rendelt meg korszerűsítési munkálatokat a Dóm téri fogadalmi templomban (a . A megbízás többek között kiterjed a templom teljes, 6500 négyzetméteres homlokfelületének szerkezeti javítására, restaurálására, új, fehér mészkő lépcsőburkolatra is. Mindez azért meglepő, mert a Délmagyar cikke szerint
a dómot már 2014 és 2015 között is felújították, akkor 2,1 milliárd forintnyi uniós és állami támogatással.
(A korábbi forrásból jutott a templom látogatóközpontjának felújítására, ahol aztán egy Katedrális nevű luxuséttermet alakítottak ki.) A Google Maps-en publikált friss, márciusi képen mindenesetre úgy tűnik, hogy „a homlokfelület” kifogástalan állapotú. 

Kell oda lift, meg csobogó is

Az egyházmegye nem érte be a szimpla (bár megkérdőjelezhető szükségességű) külső felújítással: a megbízás alapján csobogóval és díszkivilágítással látják el a Páduai Szent Antal szobor előtti vizes medencét, a templom liturgikus tere pedig 1366 négyzetméteres területen kap padlófűtést és persze új padlóburkolatot – „hang, fény- és látványtechnikai fejlesztéssel”. És hogy a misét celebráló idős püspökök se fáradjanak el, a 
a püspöki sekrestye bejárata előtt egyedi kivitelű új, 4 megállós, 11,68 méter emelőmagasságú liftet építenek
A közbeszerzési dokumentumból azt is megtudtuk, hogy az építkezés ideje alatt bekamerázzák a templomteret, a felújításról pedig fotókönyv készül. Ez - mármint a felszerelt webkamerák száma – külön pontot jelentett a pályázatok elbírálásakor. Bár az egyházmegye eredetileg 1,25 milliárd forintra becsülte a pályázat összértékét, a beérkező ajánlatokból gyorsan egyértelművé vált, hogy 1,7 milliárd alatt nem ússzák meg az újabb felújítást. A tendert végül a Kalotherm Építőipari Zrt. nyerte el, 1,74 milliárdos ajánlatával, ami közel félmilliárddal többet jelentett a tervezett összegnél, a beruházó azonban erre is rábólintott.
A két felújítás során tehát 3, 8 milliárdot szántak a fogadalmi templom restaurálására. Ebből az összegből számos szociális bérlakást, hajléktalanszállót – adott esetben kórházi részleget – is lehetett volna építeni. De, mint Semjén Zsolttól tudjuk, az egyház nem valamiféle emberbaráti egyesület