Már csak három példánya maradt egy ritka teknősfajnak

Publikálás dátuma
2019.04.15. 11:11

Fotó: STR / AFP
Ötödik mesterséges megtermékenyítése után elpusztult egy több mint 90 éves óriásteknős egy dél-kínai állatkertben. A fajnak így már csak három példánya maradt a világon.
Elpusztult a világ utolsó négy ismert jangcei lágyhéjú óriásteknősének egyike, talán a faj utolsó nősténye egy dél-kínai állatkertben – írta az intézmény közlése alapján a Híradó.hu. Szucsou város állatkertjében a faj egy hímje él még, a másik két egyed Vietnamban, a vadonban, két különböző tóban él, nemük ismeretlen.
Az óriásteknős szombat délután múlt ki a városi önkormányzat közleménye szerint. A People’s Daily állami újság szerint az állat több mint 90 éves volt, röviddel halála előtt végezték el rajta az ötödik mesterséges megtermékenyítést. Az eljárás előtt az állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy a teknős jó egészségi állapotban volt, a megtermékenyítés simán ment, a nőstény azonban másnap elpusztult – írta a lap. 
A jangcei lágyhéjú óriásteknős Kínából származik, otthona a Jangce folyó és a Tajhu-tó, gyakran nevezik a világ leginkább veszélyeztetett teknősfajának. Kínai és külföldi szakértők vizsgálják az idős nőstény halálának okát – olvasható a város közleményében.
Szerző
Témák
óriásteknős
Frissítve: 2019.04.15. 14:06

Trópusi betegségeket hozhat Európába a klímaváltozás

Publikálás dátuma
2019.04.14. 17:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nyári időjárás melegebbé és nedvesebbé válásával a kórokozókat terjesztő rovarok számára is kedvezőbb körülmények alakulnak ki.
A Klinikai Mikrobiólógia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán a tudósok arra figyelmeztettek: hamarosan Európára is átterjedhetnek a korábban csak a trópusokra jellemző, rovarok terjesztette betegségek – derül ki a Guardian cikkéből, a hírt a 444.hu vette észre. A bit lap beszámolója szerint az ilyen trópusi lázak – mint például a dengue-láz, a vírusos agyvelőgyulladás vagy a leishmaniózis – a klímaváltozás miatt is átterjedhetnek Európára. A nyári időjárás melegebbé és nedvesebbé válásával ugyanis a kórokozókat terjesztő rovarok számára is kedvezőbb körülmények alakulnak ki Európában. A tanulmány fő szerzője, Jan Semenza, az Európai Járványügyi Központ kutatója óvatosan fogalmazott: szavai szerint
„a klímaváltozás nem az egyetlen, tán még nem is a legfőbb oka az ilyen fertőzések gyarapodásának, de a globalizáció, a társadalmi-gazdasági fejlődés, az urbanizáció, és a földhasználat változásai mellett ez is egyik oka a jelenségnek”.

Ugyanakkor a kutatásból az is egyértelműen kiderül, hogy a melegedő éghajlat miatt a fertőzést terjesztő rovarok egyre nagyobb területeket hódíthatnak meg Európában. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évtizedben Franciaországban és Horvátországban is volt már dengue-járvány, míg Görögországban malária, Franciaországban és Olaszországban pedig a csikungunya-láz ütötte fel a fejét.
Szerző

Riasztóan szennyezett a Maros

Publikálás dátuma
2019.04.14. 13:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Pillepalackokból épített tutajon eveznek végig a folyón a gyergyószentmiklósi tűzoltók.
Két hete vannak úton azok a gyergyószentmiklósi tűzoltók, akik egy pillepalackokból épített tutajon utaznak végig a Maros csaknem teljes hosszán. A folyó- és általában a környezetszennyezés veszélyeire figyelmeztető akciójukat április elsején kezdték Gyergyóremeténél, vasárnap reggel fél nyolckor pedig Újaradról, a Port Arthur nevű szabadidős és horgásztelep csónakkikötőjéből folytatták útjukat. A vízitúra alkalmával látottak elrettentették az expedíció tagjait. Mircea Adrian, a gyergyószentmiklósi tűzoltóegység főtörzszászlósa a maszol.ro-nak elmondta: volt olyan folyókanyarulat, hogy legalább ötven négyzetméternyi vízfelület tele volt palackokkal, kidobott gáztűzhelyekkel, hűtőszekrényekkel, televíziókkal. Mindent dokumentáltak, és a túra végén készítenek egy albumot a képekből, amit minél szélesebb körben akarnak majd terjeszteni, hogy felhívják a figyelmet a folyó és a part szennyezettségére. A tutaj négy-öt kilométeres óránkénti sebességgel halad, és a túra tagjai remélték, hogy az Arad alatt már nagyobb sodrású folyón vasárnap estére elérik Nagylakot, hétfőn pedig Nagycsanádnál átléphetik a folyón a román–magyar határt. A tervek szerint kedden érnek Szegedre, ahol magyarországi kollégáik várják őket.
Szerző