Lemaradásban a kormány klímaterve

Publikálás dátuma
2019.04.16. 11:35
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter / Népszava
Mind a célok, mind az ahhoz vezető út tekintetében erőteljes pontosításra szorul az Orbán-kormány 2030-as klímaterve a Levegő Munkacsoport és más civilek szerint.
Az ország energiafogyasztása évről évre nő, így még a 2020-ra vállalt uniós célokat sem teljesítjük – idézi a Levegő Munkacsoport az Európai Unió tagállamainak eddig elkészült 2030-as Nemzeti Energia- és Klímaterveiről (NEKT) az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (CAN) tegnapi elemzését. Bár a kormány meghatározó szerepet szán a napenergiának, tervezetéből mégsem derül ki, miként kezeli majd a hálózat - az igénykövetésre alkalmatlan atomenergia mellett - az időjárásfüggő termelést.   Magyarországnak 2005-höz képest 2030-ig összesen 7 százalékkal kell csökkentenie az üvegházgázok kibocsátását a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás terén. Ám még ezt a nem túl vérmes célkitűzést sem lesz könnyű elérni: a jelenlegi folyamatok ugyanis mindössze 1,6 százalékos csökkenést vetítenek előre. Azt vállaltuk, hogy 2030-ban az összes fogyasztás legalább ötöde származik megújulókból, miközben a közös uniós cél 40 százalék. A jelenlegi hazai arány a - megkérdőjelezhető – statisztikák szerint 14,2 százalék, ami évek óta csökken. Ráadásul a célokhoz szükséges (fa- és más növényi alapú) biomassza sem áll rendelkezésre. Még jelentős változtatások, kiegészítések szükségesek a magyar NEKT-hez - idézik Szegő Juditot, a Levegő Munkacsoport (a CAN tagja) éghajlatvédelmi projektvezetőjét. Remélik, a kormány a civil szervezetek javaslatait beépíti a végleges változatba. Ebben a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is szívesen segít. A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat nemrég megjelentetett elemzésében ugyanakkor a hazai viszonyokat elemezve hiányolta a civil szervezetek hozzászólási lehetőségeit. Igaz, a Levegő Munkacsoport márciusi konferenciáján az illetékes innovációs és technológiai tárca illetékesei a civilekkel szorosabb együttműködést ígértek.

Nagyon egyenetlen színvonal

A tagállamok energia- és klímapolitikáját 2030-ig a NEKT-ek határozzák meg. Az első terveket tavaly év végéig kellett elküldeni az Európai Bizottságnak, a végleges változatok pedig ez év végére születnek meg. Az eddig elkészült tervezetek minősége rendkívül eltérő: míg egyes országok – részletes tervekkel - a követelményeket meghaladó vállalásokat tettek, addig mások anyagaiban még a legalacsonyabb célok elérési ütemterve sem körvonalazódik - állapítja meg a CAN Europe.

Szerző
Frissítve: 2019.04.16. 18:37

320,26 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.16. 08:35
Illusztráció: Shutterstock
Alig változott a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben keddre virradóra az előző estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a hétfő esti 320,27 forint után kedd reggel fél nyolckor 320,26 forinton jegyezték.
A dollár és a svájci frank árfolyama sem változott lényegesen, a dollárt a hétfő esti 283,24 után 283,26 forinton, a svájci frankot 282,14 után 282,19 forinton jegyezték kedden reggel.
Szerző

Kilőtt az üzemanyagfogyasztás: a drágulás ellenére többet tankolunk

Publikálás dátuma
2019.04.16. 06:53

Fotó: Molnár Ádám / All rights reserved
A hazai autósok változatlanul érzéketlenek a benzin- és dízeldrágulásra és úgy tankolnak, mintha nem lenne holnap.
Miközben holnaptól ismét jelentősen drágulnak az üzemanyagok, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsora tanúsága szerint lankadatlan az üzemanyagok iránti belföldi kereslet élénkülése. Eszerint az első negyedévben a termékek forgalma 8,1 százalékkal 883 millió literre ugrott. Ez, akárcsak az elmúlt három év során, ismételten rekordszint. Az emelkedési mérték négy százalékponttal magasabb a tavalyi év első három havának az azt megelőző esztendő elejéhez mért növekedési adatánál. Ugyanakkor illeszkedik az elmúlt negyedévek emelkedési üteméhez. A forgalmon belül a benzinfajták iránti igény 5,9 százalékkal 328 millió literre nőtt. Ez némiképp szerényebb a tavalyi év elején mért 6,5 százalékos növekedési szintnél. A benzin iránti kereslet a válság éveiben a dízelénél jóval nagyobb mértékben esett be és azóta is kevésbé talált magára. Így a gázolajból immár tartósan jó kétszer annyi fogy, mint a korábban magasabb érdeklődést kivívó benzin. Bár utóbbi forgalma a 2013-as mélypont óta úgyszintén folyamatosan bővül, a 2008-as első negyedévi rekord eléréséhez tíz százalék változatlanul hibádzik. A benzineken belül a 95-ös üzemanyag iránti igény 4,8 százalékos ugrást mutat. Ez értelemszerűen utal a prémiumok iránti kereslet egyre vérmesebb emelkedésére. Bár eme termékcsoport mérete 22 százalékos bővüléssel még mindig csak közel 24 millió literre nőtt, az lassan eléri a teljes benzinforgalom tizedét. A 98-as, illetve – legalábbis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatásai szerint - a környezetbarát E85-ös iránti kereslet mára lényegében lenullázódott. A gázolajtermékek iránti igény 9,4 százalékkal 555 millió literre ugrott. Bár ez is történelmi csúcsdöntés, ez kevéssé meglepő, hisz a rekord 2015 óta minden évben megdől. A növekedési ütem szintén a magasabbak közé tartozik: bár az utóbbi negyedévek adatába szintén belesimul, az elmúlt évek adatai ezt érzékelhetően csak 2015-ben haladták meg. A dízelforgalom ugrását ugyanakkor kizárólag a normál gázolaj iránti igények 10,5 százalékos emelkedése hozta: a prémiumok iránt ugyanis egyáltalán nem élénkült a kereslet.
Ez utóbbi jelenséget Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára a gyengébb téllel magyarázza. A főtitkár az újabb igényugrást, illetve fogyasztási rekordokat a benzin tekintetében változatlanul a lakossági jövedelmek emelkedésével, a gázolaj kapcsán pedig főképp a gazdaság bővülésével magyarázza. Ezen túlmenően a forintgyengülés is egyre vonzóbbá teszi a hazai üzemanyagot, mivel annak a környező államokhoz viszonyított ára ennek arányában csökken. Ez különösen igaz a balkáni térségre, ami lapunk minapi felmérése szerint a környező államok közül messze a legdrágább. A délre tartó fuvarozóknak így különösen megéri még Magyarországon csurig tölteni a tankot – véli Grád Ottó. A főtitkár ugyanakkor a jövőre nézve, elsősorban az ismét 400 forint fölé kúszó literár miatt, a második negyedévben már enyhülő keresletnövekedésre számít. Tényleges visszaesésnek ugyanakkor változatlanul semmi előszele. Azt nem tudni, hogy a rekordfogyasztás mennyiben terheli meg az utakat, a levegőt és az autóparkot. Bár nyugaton egyre több nagyvárosból tiltják ki a környezetszennyezőbb (leginkább dízelüzemű) gépjárműveket, illetve a kibocsátásmérési botrányok kapcsán egyre többen fordulnak el az üzemanyagfajtától, Grád Ottó a honi dízelforgalom kiugrása mögött nem azt látja, hogy egyre több, Nyugaton már leharcoltnak számító autó kerül át hozzánk. Szerinte ugyanis a hazai gépjárművek is egyre korszerűbbek. A MÁSZ az alternatív, így villany-, hibrid-, illetve gázhajtású járművek forgalmát, hatását továbbra is elhanyagolhatónak tartja. Változatlanul érvényesek az előrejelzések, miszerint a társadalom még 2030 után is alapvetően belsőégésű motorok segítségével hidalja majd át a távolságokat. A NAV által a jövedéki termékek szintén tegnap frissített szabadforgalmi adatsora alapján végzett számításaink szerint az első negyedév során – 2018 elejével összevetve - benzinből mindössze 1,4 százalékos emelkedéssel 445 millió, gázolajból pedig 8,9 százalékos bővüléssel kereken 1 milliárd liter fogyott. Ez összességében 6,6 százalékos emelkedést mutat. Ez azt bizonyítja, hogy a közlekedők – főképp a benzines magánautósok – egyre inkább a márkás kutak felé fordítják a kormányt.

Tíz-húsz százalékos drágulás

Holnaptól ismét, ezúttal 5, illetve 4 forinttal nő az üzemanyagok ára. Ennek megfelelően a benzinért 402, a gázolajért pedig 405 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan, változatlanul jelentős árszórás mellett. Az emelés oka a nemzetközi olajár folytatódó emelkedése. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára közel fél éves csúcspontjára, 71 dollárra emelkedett, miközben a kurzus tavaly karácsonykor még 50 dolláron állt. Január eleje óta a hazai kutakon a benzin közel 60, míg a gázolaj mintegy 30 forinttal – közel húsz, illetve mintegy tíz százalékkal – drágult.

Német újrahasznosítót vesz a Mol

A Mol - nem közölt áron - megvásárolja a műanyag-újrahasznosítással foglalkozó német Aurora Kunststoffe GmbH-t, Aurora Kunststoffe VS GmbH-t és Aurora Kunststoffe Walldürn GmbH-t – tette közzé az olajcég. A családi tulajdonú német középvállalat-csoport főként az autóipart látja el ipari műanyaghulladékból adott célra összeállított alapanyag-keverékkel.
Szerző