Még nyilvánosságra sem hozták, máris hamvába holt Trumpék béketerve

Publikálás dátuma
2019.04.16. 21:00

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Életképtelennek tűnik az amerikai elnök által az „évszázad alkujaként” beharangozott izraeli-palesztin béketerv.
Biztossá vált, hogy ötödször is Benjamin Netanjahu vághat neki a kormányalakításnak Izraelben, miután ahogy várható volt, a jobboldali-vallásos pártok őt javasolták a miniszterelnöki pozícióra Reuven Rivlin elnöknek. A megbízást követően 28 napja lesz arra, hogy egyezségre jusson partnereivel, elhúzódó alkudozás esetén tovább két hét hosszabbítást kérhet. A jobboldali Likud (35), az ultra-ortodox Sasz (8) és Egyesült Tóra (8), a szélsőjobboldali Egyesült Jobboldal (5) és Izrael a hazánk (5), valamint a jobbközép Kulánu (4) szövetsége viszonylag kényelmes, ám törékeny 64 mandátumos többségre számíthat a 120 fős knesszetben. Várhatóan amint megalakul az új izraeli kormány, az Egyesült Államok is előáll régóta ígérgetett béketervével, amelyet Donald Trump elnök csak az „évszázad alkujaként” harangozott be. Ennek részleteiről még mindig nagyon keveset tudni. Trump veje és közel-keleti tanácsadója, Jared Kushner kényesen ügyelt arra, hogy semmi ne szivárogjon ki, ritkán adott interjúiban is csak általánosságokról beszélt. A nagy titkolózás azonban kétélű fegyver. Egyrészt jótékony, mert megelőzi, hogy már a tervezőasztalon, még az érdemi vita előtt megfúrják az ötleteket. Másrészt viszont könnyen visszafele sülhet el, hogy kihagyták a folyamatból az érintetteket és a legfőbb szereplőket. A The Washington Post birtokába jutott, meg nem erősített hitelességű információk nem sok reménnyel kecsegtetnek. A lap úgy tudja, hogy a tervnek nem része egy önálló palesztin állam, inkább nagyobb autonómiában gondolkodnak. A politika helyett a hangsúly a gazdaságon lenne: dollár milliárdokat áldoznának segélyezésre és befektetésekre Ciszjordániában és a gázai övezetben, valamint Egyiptomban és Jordániában. Washingtonban ehhez számítanának a gazdag arab öbölállamok anyagi támogatására is, bár részletek hiányában a kérést állítólag meglehetősen hűvösen fogadták köreikben. Előzetesen Benjamin Netanjahu azt ígérte, hogy bármit is tesznek le az amerikaiak az asztalra, fontolóra fogják venni. Nem éppen a békülékeny szándék felé mutat viszont, hogy a kampányhajrában bedobta: kész kiterjeszteni az izraeli fennhatóságot a ciszjordániai zsidó telepekre is. A palesztinok azt ugyan nem mondták, hogy „vakon” elutasítanak bármiféle tervet, ám mióta a Trump-adminisztráció elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, átköltöztette nagykövetségét, majd elzárta a pénzcsapokat, az amerikai-palesztin kapcsolatok nagyon megromlottak. Palesztin oldalról nem teljesen alaptalanul vádolják azzal az Egyesült Államokat, hogy elfogult, és ezzel eljátszotta közvetítői szerepét a konfliktusban. Ugyanakkor azzal is számolniuk kell, hogy az idő nem nekik dolgozik, alkupozíciójuk csak romlott az elmúlt évtizedekben. A nemzetközi közösség sem sorakozott fel az „évszázad alkuja” mögé. Sőt, mikor Angela Merkel német kancellár a minap telefonon gratulált Netanjahunak választási sikereihez, azonnal sietett leszögezni elkötelezettségét a kétállami megoldás mellett. A Washington Post cikkét látva pedig korábbi európai tisztségviselők, köztük 25 volt külügyminiszter, 6 ex-miniszterelnök és a két egykori NATO-főtitkár állt ki nyílt levélben az önálló palesztin állam létrehozása mellett. Ápoljon bármilyen jó kapcsolatot is Trump az arab államokkal, az nehezen elképzelhető, hogy ezt a békát le tudná nyomni a torkukon. 
Szerző

Kettős mércét kiált Bukarest, minden eszközt kész bevetni az Európai Bizottság

Publikálás dátuma
2019.04.16. 20:20

Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli a romániai jogállam helyzetét, és kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni, hogy az ország visszatérjen a helyes útra. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos ezekkel a szavakkal adta a román kormány és a parlament tudtára, hogy brüsszeli szankciós eljárásoknak néznek elébe, ha nem módosítják az EU alapértékeit sértő döntéseiket és nem állítják helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét. A markáns bizottsági vélemény az Európai Parlament hétfő esti vitájában hangzott el, ahol a képviselők nagy része bírálta a romániai bíróságokra és ügyészségekre nehezedő politikai nyomást, míg a román kormánypárthoz tartozó szocialisták védelmükbe vették a hazai döntéseket. Több felszólaló nehezményezte, hogy a parlamenti eszmecseréről hiányoztak az EU soros elnökségét betöltő román kormány képviselői. Néhányan kifogásolták Frans Timmermans alapjogokért felelős bizottsági alelnök távollétét is. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának német néppárti elnöke a 7. cikkelyes eljárással és az uniós pénzek megvonásával fenyegette meg a független bíróságok és az anti-korrupciós ügyészség ellen hadjáratot folytató bukaresti kormányt. Szerinte még egyetlen tagállamban sem omlott össze olyan gyorsan a jogállam, mint Romániában. Az osztrák Jozef Weidenholzer, a szocialista frakció vezérszónoka úgy vélte, hogy a román kormány ugyan nem igyekszik orvosolni az EU által szóvá tett problémákat, de a vitát párbeszéd útján kell rendezni. Monica Macovei román ellenzéki EP-képviselő azt mondta, országa lassan a bűnözők diktatúrájává válik. A holland zöldpárti Judith Sargentini felrótta a jelen nem lévő soros elnökségnek, hogy összejátszva a budapesti kormánnyal, halogatja a Magyarországgal szemben elindult 7. cikkelyes eljárást, és a román Laura Codruța Kövesi jelölésének akadályozásával megpróbálja ellehetetleníti az Európai Ügyészség létrehozását. A román szocialista Dan Nica azzal vádolta meg képviselőtársait, hogy az EP üléstermében választási kampányt folytatnak, és hazugságokat terjesztenek Romániáról. Felidézte, hogy az európai főügyész posztjára jelölt és az uniós képviselőtestület által támogatott Laura Codruța Kövesi romániai főügyészként titkos megállapodást kötött a titkosszolgálattal. A román kormánypárti hozzászólók kifogásolták, hogy az EU még le nem zárt ügyészi nyomozásokba és bírósági perekbe próbál beavatkozni, és kettős mércét alkalmaz.
Frissítve: 2019.04.16. 20:21

Szigorít az EP: nehezebb lesz bombát gyártani

Publikálás dátuma
2019.04.16. 19:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A robbanószerkezetek házi előállításához felhasználható vegyszerek használatára és forgalmazására vonatkozó szabályok további szigorítását fogadta el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
A 616 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 21 tartózkodással elfogadott, és a tagállamok szakminisztereivel már egyeztetett új szabály felszámolva a meglévő hézagokat új vegyszereket vesz fel a betiltott szerek listájára, és egyértelmű engedélyezési és nyomonkövetési rendszereket hoz létre a veszélyes vegyszerek értékesítése területén. Az új szabályok a veszélyes vegyszerek internetes kereskedelmére is vonatkoznak. Mint közölték, az intézkedés fontosságát az indokolja, hogy az Európai Unió területén 2015 és 2017 között elkövetett terrorista támadások közel 40 százalékában házilag készült robbanószerkezeteket használtak, amely egyértelműen rámutat a vonatkozó uniós szabályzás hiányosságaira. A robbanóanyag-prekurzorok olyan vegyi anyagok, amelyek törvényes célokra felhasználhatók, de vissza lehet élni velük házi készítésű tiltott robbanóanyagok előállítása céljából. Az új szabályok korlátozzák majd az ilyen anyagok lakossági elérhetőségét, és biztosítják, hogy a gyanús tranzakciók az ellátási lánc minden pontján megfelelő módon ellenőrizhetőek legyenek. A tagállamoknak a rendeletben foglalt feltételek mellett továbbra is lehetőségük lesz olyan engedélyezési rendszerek létrehozására, amelyek révén bizonyos korlátozott robbanóanyag-összetevők a fentiek ellenére is elérhetők lesznek a lakosság számára. Az új szabályok emellett számos képzési és tájékoztatási kötelezettséget is bevezetnek a nemzeti ellenőrző hatóságok, valamint azon gazdasági szereplők számára, amelyek robbanóanyag-prekurzorokat állítanak elő vagy forgalmaznak. A szabályozást még hivatalosan jóvá kell hagynia az uniós szakminiszterekből álló Tanácsnak a hatálybalépés előtt. Az új szabályokat 18 hónappal az unió hivatalos lapjában való közzététel után kell alkalmazni. A korábban kiadott engedélyek az új szabályok alkalmazását követő 12 hónapig maradnak érvényben.
Szerző