Vatikáni tűzoltóparancsnok: nem fenyegeti tűzveszély a római bazilikákat

Publikálás dátuma
2019.04.17. 10:50

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
A Szent Péter-bazilika jelenlegi épületében alig van fából készült szerkezeti elem.
A faszerkezetek nélküli és állandó ellenőrzés alatt tartott Szent Péter-bazilikát és a többi római bazilikát nem fenyegeti a párizsi Notre-Dame-ot sújtotthoz hasonló katasztrófa– nyilatkozta az olasz sajtó munkatársainak Paolo De Angelis, Vatikánváros tűzoltóparancsnoka. De Angelis elmondta, hogy a kereszténység központjának számító Szent Péter-bazilika jelenlegi épületében alig van fából készült szerkezeti elem.
A világ legnagyobb katolikus temploma elsősorban kőből és más, sűrített építkezési anyagokból épült.

Ennek ellenére a tűzeset nem számít teljesen kizárhatónak, ezért a bazilika egészét füst- és tűzjelző szenzorok ellenőrzik. Az érzékelőket napi 24 órában a Vatikán Állam területén található tűzoltó-parancsnokságból tartják megfigyelés alatt. A 34 fős vatikáni tűzoltócsapat felügyeli a 0,44 négyzetkilométeres Vatikánváros egészét: a Szent Péter tértől az apostoli palotákon, a vatikáni könyvtáron és múzeumokon át a vatikáni hivatali épületekig. A tűzoltóparancsnok beszámolója szerint a Vatikán területén 5 ezer tűzoltókészülék működtethető: a vatikáni tűzvédelmi megoldások között szerepel a vízzel, habbal és gázzal való oltás lehetősége is. Hozzátette, hogy a rendelkezésükre álló tömlők összhossza eléri a 30 kilométert. A vatikáni tűzoltók hatáskörébe tartozik az olasz főváros többi nagy bazilikája is: a lateráni Szent János, a Santa Maria Maggiore, a római falakon kívüli Szent Pál és a Santa Croce in Gerusalemme-bazilika is. Hiába találhatók a pápai államon kívül, ezek a bazilikák vatikáni felségterületnek számítanak.   De Angelis hangsúlyozta, hogy a római bazilikák építéséhez általában kevés fát használtak.
Ahol mégis faszerkezetet emeltek a templomhajók fölé, ott a fát tűzálló anyagokkal kezelik,

és ide is számtalan érzékelőt szereltek fel. A vatikáni tűzoltók hat járművel tudnak mozogni a Vatikán és Róma területén, köztük egy tűzoltási feladatokra átalakított, rendkívüli terepen is alkalmazható quad is van, amellyel a szűkebb római utcákba tudnak mozogni. A Notre-Dame-székesegyházat elpusztító tűz Olaszországot a velencei La Fenice színházra emlékeztette. A restaurálás alatt levő opera épülete 1996 januárjában, több mint tíz órán át pusztító tűzben leégett. Teljesen újjáépítették, és 2003-ban nyitották újra. Tűz pusztította el 1997 áprilisában azt a torinói kápolnát is, ahol a krisztusi halotti lepelként ismert Sindonét őrizték.
Az ereklyét tűzálló üveg védte, de a leplet őrző ereklyetartót a lángok közepette nem tudták kivinni a kápolnából.

 Ezért a torinói tűzoltók parancsnoka úgy döntött, hogy egy 4 kilós kalapáccsal széttöri a leplet fedő kristályüveget. Így mentették ki a Sindonét a tűzből.
Szerző
Témák
Notre Dame

Tizenöt percen múlt, hogy maradt valami a Notre-Dame-ból

Publikálás dátuma
2019.04.17. 10:32

Fotó: CHRISTOPHE PETIT TESSON / AFP
A gótikus stílusban épült székesegyház nem volt biztosítva. A hétfőn kigyulladt épület sorsa mindössze negyedórán múlt.
Tizenöt, legfeljebb harminc percen múlt, hogy a Notre-Dame teljes egészében a lángok martalékává váljon – közölték a francia hatóságok. A végzetes katasztrófát a párizsi tűzoltók előzték meg, akik az épület belsejében az életüket kockáztatva harcoltak a lángokkal, úgy, hogy vízfalat hoztak létre a nyugati homlokzat és a két torony között – írja a Guardian.Le Parisien kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, a leégett katedrális nem volt biztosítva, de amennyiben lett volna, a kártérítés (legfeljebb 200 millió euró, de amennyiben a felújítást végző cég a hibás, maximum 10 millió euró) akkor sem fedezné az újjáépítés költségeit.
A francia államot senki sem kötelezi ugyanis a műemlékek biztosítására, a magánszemélyeket viszont igen.

Az eddig felajánlott pénzadományok (650 millió euró) azonban valószínűleg elegendőek lesznek a székesegyház renoválására.
Szerző
Témák
Notre Dame