Tizenhétezer sziget népe vonult az urnákhoz

Publikálás dátuma
2019.04.17. 14:43

Fotó: Rizqullah Hamiid / AFP
Volt, aki lóháton, más kenuval indult el az urnák felé a ma kezdődött indonéziai elnökválasztáson, ahol 193 millió regisztrált szavazó adhatja le voksát.
A tizenhétezer szigetből álló ország a világ legnépesebb muszlim állama, és a harmadik legnagyobb lakosságú demokratikus nemzete. Országszerte nyolcszázezer szavazóhelyiséget állítottak fel, hogy holnap délutánig mindenki leadhassa a voksát, a következő módon: át kell lyukasztaniuk a szavazólapot a választott jelöltnél, majd az ujjukat egy speciális festékbe mártják, hogy elkerüljék, a dupla voksolás lehetőségét. Ez az első olyan alkalom, hogy egyidejűleg határoznak az elnök személyéről és a törvényhozás összetételéről.
Az első, nem hivatalos felmérések szerint Joko Widodo, a jelenlegi államfő kerül majd ki győztesen 10-13 százalékponttal megelőzve egyetlen kihívóját, a különleges erők egykori parancsnokát, a nacionalista Prabowo Subianto-t. A győzelemhez az egyszerű többség megszerzésére van szüksége a jelölteknek. A hivatalos végeredményt május 22-én jelenti be a központi választási bizottság.
Prabowo Subianto festékes ujját mutatja
Fotó: Anton Raharjo / AFP

Tizedik napja tüntetnek a lengyel tanárok

Publikálás dátuma
2019.04.17. 14:24

Fotó: Artur Widak / AFP
Egy tapasztalt pedagógus bruttó fizetése átváltva nagyjából 267 ezer forint. Egy kezdő tanár ennek mintegy felét kapja.
Több ezer pedagógus tüntet a varsói oktatásügyi minisztérium előtt, az immár tíz napja zajló bérsztrájk megtámogatására. A tüntetők „Méltóságunk, jövőnk”, „Hivatásból dolgozunk, méltóságért sztrájkolunk” feliratú transzparensekkel érkeztek a helyszínre.
A pedagógusok április 8-án kezdtek határozatlan idejű sztrájkba.

A tiltakozáshoz a sztrájkoló szakszervezetek, a ZNP és a Forum ZZ múlt heti adatai szerint az általános és a középiskolák, valamint az óvodák csaknem 75 százaléka csatlakozott. Az oktatásügyi tárca szerint ezzel szemben csak az intézmények 48,5 százalékában sztrájkoltak. Az adatok azóta naponta ingadoznak, akadnak újonnan csatlakozók és ismét munkába állók egyaránt.  
A munkabeszüntetés eddig egybeesett a középiskolai felvételinek tekintett, a kilenc, illetve nyolc évfolyamos általános iskolai oktatást záró vizsgák időpontjával.

A múlt hét közepétől zajló írásbelik megszervezéséhez nélkülözhetetlen felügyelőtanárokat az iskolaigazgatók a pedagógusképzettséggel rendelkező önkéntesekből toborozták ott, ahol a sztrájkoló tanárok a vizsgák idejére sem akarták felfüggeszteni akciójukat. Az oktatásügyi tárcánál több mint tízezer önkéntes jelentkezett, így a vizsgákat egy iskola kivételével mindenütt lebonyolították. Továbbra is aggályokat kelt azonban a májusban esedékes érettségi vizsgák megszervezése. Anna Zalewska oktatásügyi miniszter kedden meggyőződésének adott hangot, hogy minden zavarmentesen zajlik majd. A mintegy 200 ezer tanárt tömörítő ZNP, valamint az FZZ eredetileg havi ezer zlotyt (mintegy 75 ezer forintot) elérő béremelést követeltek, jelenleg 30 százalékos fizetésemelést szorgalmaznak, amely az idei év folyamán három lépésben következne be. A sztrájkot megelőző napon a kormány megegyezést írt alá a harmadik szakszervezettel, a mintegy 80 ezer pedagógust képviselő Szolidaritással a 2019-re vonatkozó, összességében 15 százalékos béremelésről és egyéb engedményekről. A Szolidaritás intézményesen nem csatlakozott a sztrájkhoz, mindazonáltal egyes tagjai részt vesznek benne.
A kormány a Szolidaritással kötött megállapodást tartja kiindulópontnak a sztrájkolókkal folyó tárgyalásokon, a ZNP és az FZZ viszont határozottan elutasítja ezt.

A két fél legközelebb csütörtökön ül tárgyalóasztalhoz. Emellett Mateusz Morawiecki azt javasolta, hogy jövő héten kerekasztal-beszélgetést rendezzenek az oktatás átfogó reformjáról, amely lehetővé tenne további béremeléseket is.  A TVN kereskedelmi hírtelevízió által megrendelt, kedden közzétett felmérés szerint a
pedagógussztrájkot a lengyelek 49 százaléka ellenzi, 47 százalék pedig támogatja.

A lengyel általános és középiskolai tanárok fizetését 2008 óta csak minimálisan emelték, jelenleg egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3600 zloty (267 ezer forint). Egy kezdő tanár ennek mintegy felét kapja. A lengyelországi átlagfizetés 5000 zloty (373 ezer forint).
Szerző

Beperelték a román oktatási tárcát a katolikus gimnázium megalakításáért

Publikálás dátuma
2019.04.17. 14:16
Tanévnyitó a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban
Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ
A marosvásárhelyi középiskolát a Népi Mozgalom Pártja és a Méltóságért Európában Polgári Egyesület is perbe hívta.
A Népi Mozgalom Párt (PMP), a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), valamint a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium és a főgimnázium szülői bizottsága közösen beperelte a román Oktatásügyi Minisztériumot és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot az utóbbi tanintézet törvénytelennek nevezett tavalyi létrehozása miatt. Az elindított pert Marius Pascan marosvásárhelyi parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke jelentette be személyes blogján. Közölte: azt kifogásolják, hogy 
a tárca négy olyan közigazgatási határozatot hozott, amelyek kimondottan a marosvásárhelyi iskola létrehozására vonatkoztak.

Szerző
Témák
Románia