Működik az Attenborough-hatás: kevesebben használnak műanyagot

Publikálás dátuma
2019.04.18. 10:10

Fotó: Paulo de Oliveira / AFP/Biosphoto
Egyre kevesebben használnak műanyagot az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban Sir David Attenboroug és a Blue Planet (Kék bolygó) című sorozatának hatására.
A Blue Planet 2 című sorozat 2017 őszi bemutatója után a Global Web Index felmérése szerint az emberek 53 százaléka kevesebb műanyagot kezdett használni - írta az IFL Science alapján National Geographic. A felmérésben megkérdezett négyezer - brit és amerikai - ember 42 százaléka azt mondta, odafigyel, hogy újrahasznosított vagy fenntartható anyagokat tartalmazó termékeket vásároljon. A 2011-es 49 százalékhoz képest 2018-ban már 57 százalék volt azok aránya, akik akár többet is fizettek az ökobarát termékekért.   
A szakértők a jelenséget Attenborough-hatásnak nevezték el. A csökkenéshez az új jogszabályok bevezetése mellett az emberek döntései is jelentősen hozzájárultak. Az eredmények szerint a fenntarthatóság főleg a fiataloknak fontos, ennek oka elsősorban a közösségi média hatása mellett az is, hogy ez a korosztály már fenntarthatósági krízisben nőtt fel.  
Bár a tanulmány az alanyok megkérdezésén alapult, nem maradéktalanul megbízható, így is mutatja, hogy sikerült előrelépést elérni a műanyagok visszaszorításában.
Sir David Attenboroug
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Szerző
Frissítve: 2019.04.18. 10:43

Magyarországon is használható a kínaiakat környezetbarátságra ösztönző applikáció

Publikálás dátuma
2019.04.17. 14:05

Fotó: Stringer/Imaginechina / AFP
Játékkal igyekszik segíteni felhasználóit a környezetbarát szokások kialakításában az Alipay, Kína egyik legnépszerűbb mobil- és online fizetési platformja - derül ki a CGTN kínai nemzetközi kínai televízió hírportáljának cikkéből.
A 2016-ban bemutatott Ant Forest program a felhasználók mindennapi tevékenységét nyomon követve, a környezetbarát megoldásokat, egyebek mellett az online fizetést, vagy a környezetkímélő közlekedési eszközök használatát úgynevezett virtuális zöld energiává konvertálja.
Tízezer lépés megtétele után a felhasználók például csaknem 200 gramm, míg internetes jegyvásárlás esetén nagyjából 10 gramm virtuális zöld energiát kaphatnak. Ezen felül pontoznak még olyan környezettudatos döntéseket is, mint például ha valaki nem kér eldobható evőeszközt az interneten rendelt étel mellé. 
Az összegyűjtött virtuális zöld energia pedig szintén környezetbarát célra használható fel: egy bizonyos mennyiség elérésekor a felhasználó nevében egy fát ültetnek el Kína sivatagos területein. A program közösségi médiaplatformként működik, így a felhasználóknak arra is lehetőségük van, hogy „energiát lopjanak” az ismerőseiktől. Ráadásul az Ant Forest rangsort készít, így a felhasználókat versenyzésre ösztönzi.
A cég adatai szerint 2018 végéig több mint 400 millió ember – vagyis a világ népességének öt százaléka – csatlakozott a kezdeményezéshez, és eddig több mint 55,5 millió fát ültettek a felhasználók pontgyűjtése nyomán a Kína északnyugati részén fekvő Kanszu tartományban, az északon található Belső-Mongólia Autonóm Területen, illetve az ország egyéb sivatagos részein. 
Egy, a CGTN-nek nyilatkozó, 27 éves felhasználó elmondta: már tíz fát ültettek a nevében Belső-Mongóliában az elmúlt két évben, ami főként annak köszönhető, hogy minden nap gyalog közlekedik. 
Az Alipay a G20 csoportot (a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezetet) alkotó országok klímavédelmi munkacsoportjának (CSWG) a japáni Naganóban április 15. és 17. között megtartott idei második találkozójára is meghívást kapott, hogy az Ant Forest program bemutatásán keresztül ismertesse, hogyan segíthet a digitális technológia a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Liu Csin, az Ant Forest mögött álló Ant Financial – az Alipay társszervezete – egyik részlegvezetője a találkozón elmondta: hisznek abban, hogy a világon sokakban megvan a szándék, hogy megóvják a környezetet, és szeretnének a tőlük telhető legnagyobb mértékben hozzájárulni egy zöldebb jövő kialakításához. Hozzátette, hogy a cég az innovatív technológia segítségével kíván az emberek jó szándékából kézzelfogható eredményt létrehozni.
A több mint 700 millió aktív felhasználóval rendelkező Alipayt jelenleg a világon több mint 40 országban és régióban fogadják el, májustól pedig Magyarországon is elérhető lesz a hazánkba látogató kínai turisták számára.
Szerző

MME: A magányos fióka nem árva, tilos hazavinni!

Publikálás dátuma
2019.04.17. 13:20

Fotó: Orbán Zoltán / MME
A magányosnak tűnő madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ezért nem szabad őket összeszedni – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja. A magányosnak szárnyasok többsége azonban nem árva, nem segítünk nekik, ha hazavisszük – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményéből. Hasonló a helyzet a szüleikre váró, mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, amelyeket a jó szaglású szüleik miatt még megfogni sem szabad.
A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz a szüleiket. A többnyire tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókák az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögnek, gyakran hangosan csipognak. A táplálékot kereső szüleik a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt a madarak számára kifejezetten káros, ha hazavisszük őket.  
A legjobb megoldás, ha a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetfoltba, bokor alá tesszük. A hazai madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát. Leszakadt fészek, viharos időben kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás az, ha a pórul járt madarakat vesszőkosárba telepítve az ágak közé helyezzük. A madármentésről további információt itt találhat.
Szerző
Témák
madárfióka