310-re emelkedett a Srí Lankai merénylet áldozatainak száma

Publikálás dátuma
2019.04.23. 07:44

Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
Ma reggel három perces néma csenddel tisztelegtek a halottak előtt.
310-re emelkedett a Srí Lanka-i terrorcselekmények halálos áldozatainak száma  – írja a Guardian. Az áldozatok temetése kedden kezdődött, a szertartás előtt helyi idő szerint reggel fél kilenckor háromperces néma csenddel emlékeztek a merényletsorozat halottjaira.  Húsvét vasárnapján kilenc robbantás történt a dél-ázsiai szigetország fővárosában és annak környékén. A támadásokat egy helyi szélsőséges csoport, a Nemzeti Tauhít Dzsamaat követte el három templomban és három luxusszállóban egy időben hét öngyilkos merénylővel, akik Srí Lanka-i állampolgárok voltak. A hatóságok szerint 
a merénylőknek külföldi kapcsolataik voltak, egy nemzetközi terrorszervezet állhat mögöttük.

Szerző
Témák
Sri Lanka

Részvétüket fejezték ki a terroristák az újságírónő meggyilkolása miatt

Publikálás dátuma
2019.04.23. 07:10

Fotó: PAUL FAITH / AFP
Az új IRA jelentkezett az észak-írországi újságíró-gyilkosság elkövetőjeként.
Az "új IRA" nevű szakadár britellenes katolikus militáns csoport jelentkezett egy az északír sajtónak eljuttatott levélben a Londonderryben csütörtök éjszaka történt lövöldözés elkövetőjeként, amiben meggyilkoltak egy fiatal újságírónőt - közölték hírügynökségek keddre virradóra. "Az ellenség elleni támadás során tragikusan életét vesztette Lyra McKee, mert az ellenséges erők közelében állt" - közölte a militáns csoport a The Irish Newsnak küldött állásfoglalásában, amelynek eredetiségét az északír lap jelszóval hitelesítette. Az "új IRA" közleményében teljes és őszinte részvétét fejezte ki Lyra McKee élettársának, családjának és barátainak az újságírónő halála miatt. Londonderryben a csütörtök éjszakai incidens előtt több helyszínen házkutatásba kezdett a rendőrség fegyvereket keresve. A hatóságok ugyanis attól tartottak, hogy szakadár republikánus csoportok tagjai erőszakos cselekményekre készülnek a húsvéti hétvégén. A rajtaütések helyszínein többtucatnyi benzinbombát dobtak a rendőrségi járművekre, majd egy fegyveres több lövést adott le rájuk, és egy lövedék eltalálta a 29 éves Lyra McKee oknyomozó újságírót. A fiatal nőt kórházba vitték, ahol belehalt sérüléseibe. Az "új IRA" elutasítja az 1998-as megbékélési egyezményt, amely három évtizednyi erőszaknak vetett véget Észak-Írországban. A fegyveres csoport egy egységes Írországért küzd.
Frissítve: 2019.04.23. 08:31

Egyiptom elnöke hosszú távra tervez

Publikálás dátuma
2019.04.22. 19:41
Egyiptom lakói az alkotmánymódosítással esz-Sziszit tartják hatalmon
Fotó: Mohamed Mostafa / AFP
Nem vesztegették sokat az időt Egyiptomban: azok után, hogy múlt kedden a parlament elsöprő többséggel megszavazta az alkotmánymódosítási javaslatokat, négy napra rá már referendumot is tartottak a kérdésben. „Döntsön helyesen! Szavazzon!” - hirdették a sebtében kiragasztott plakátok, Abdel Fatáh esz-Sziszi elnök képével és az igenek mellé behúzott zöld pipával, ha valaki esetleg elbizonytalanodna, mi is a „helyes”. A referendum legfőbb kérdése az volt, hogy meghosszabbítsák-e az egyiptomi elnök mandátumát a jelenlegi négyről hat évre? Mivel esz-Sziszi ciklusa elméletileg 2022-ben lejárna, és a törvények értelmében nem indulhatna harmadjára, az alkotmánymódosítás viszont most kiskaput teremt számára. Egyrészt így jelenlegi mandátuma kitolódik 2024-ig, majd mivel az eddigi rendszer „újraindul”, ismét megmérettetheti magát, és győzelme esetén akár 2030-ig is hatalomban maradhat. Pártolói szerint szó sincs a most 65 éves tábornok hatalmának bebetonozásáról, hiszen 2024-ben bárki legyőzheti az elnökválasztásokon. Tekintve azonban, hogy legutóbb, 2018-ban több mint 97 százalékot gyűjtött be egyetlen „kirakat” ellenjelöltjével szemben, öt év múlva sem igazán lehet más eredményre számítani. Az alkotmánymódosítás ráadásul további jogköröket adna az elnök kezébe - például bírók és ügyészek kinevezését - és növelné a hadsereg már amúgy is jelentékeny szerepét. „A hadsereg a nép oldalára állt, mikor 2011-ben eltávolították Hoszni Mubarakot, majd 2013-ban is, mikor elűzték Muhammad Morszit. A változások nem új valóságot teremtenek, hanem a meglévőt erősítik. A hadsereg mindig a nép óhaja szerint cselekszik” - vélekedett ugyanakkor a BBC-nek nyilatkozva Abu Hamed egyiptomi képviselő. A népszavazás ezen kívül döntött a kétkamarás rendszerhez való visszatérésről, valamint olyan valóban előremutató reformokról, mint a nők 25 százalékos kötelező képviselete a törvényhozásban, vagy például a fiatalok és kisebbségek (így kopt keresztények) arányának növelése. A háromnapos népszavazás előtt már csak az idő rövidsége miatt is kampányra nem sok lehetőség nyílt. Az ellenzék panaszai valamint emberi jogi szervezetek jelentései alapján erre azoknak főleg nem hagytak semmi teret, akik arra buzdítottak volna, hogy nemmel voksoljanak. Közben médiajelentések szerint - amit hivatalosan nem erősítettek meg - a szavazókat szervezetten szállítottak, és ingyen ételt, kuponokat is osztogattak a szavazóknak. Ettől függetlenül nem kétséges, hogy nyertek az igenek: esz-Sziszinek nincs alternatívája, és a kaotikus térségben stabilitást, és viszonylagos fejlődést hozott. Eredmények öt nap múlva várhatók, a kérdés csupán a részvételi arány: sok szavazóval lehet bizonyítani a változások szükségességét.
Szerző