Magyarország egyedülálló: az EU-ban itt dokumentáltak 3. világbeli és 19. századi módszereket a választás befolyásolására

Publikálás dátuma
2019.04.23. 13:46

Fotó: Vajda József / Népszava
A Yale politológusa írt tanulmányt a hazai választási anomáliákról. Lesújtó a helyzet.
A magyar politikusok számos törvénybe ütköző választási stratégiát - beleértve a közvagyonhoz való hozzáférést - alkalmaztak, hogy bebiztosítsák győzelmüket – olvasható a Yale politikakutatója, Isabela Mares tanulmányában.   Mares és társszerzője, a California-Davis egyetemen dolgozó Lauren Young a politikusok és a választópolgárok szavazatokért kötött megállapodásait vizsgálta a 2014-es, kétharmados Fidesz-győzelmet eredményező parlamenti választáson. A Comparative Politics című folyóiratban publikált tanulmány elsőként dokumentálja a választási kliensrendszert Magyarországon.
„Egészen mostanáig nem voltunk biztosak abban, hogy a klientizmus létezik az Európai Unió egyes tagországaiban”

– mondta Mares. –„Ezekben az államokban szabad és tisztességes választásoknak kellene zajlaniuk. Az, hogy ezek a jogellenes gyakorlatok Magyarországon léteznek, különös jelentőséggel bír” - tette hozzá. A szakértő kiemelte, hogy a klientizmusra vonatkozó kutatások jellemzően a szavazatvásárlásra fókuszálnak, ami azt jelenti, hogy valaki fizet vagy ajándékokat ad a szavazatokért cserébe. 
Ez a jelenség a fejlődő országokban, Afrikában és Latin-Amerikában gyakori.

Mares és Young azonban a klientizmus új formáit fedezték fel a kutatás készítése során. „A szavazatvásárlás csak egy a sok módszer közül, amelyeket Magyarországon alkalmaznak. A legfontosabb azonban, amit megfigyeltünk, az állami források használata.” A tanulmány fontosnak tartja kiemelni a  2010-ben bevezetettt közmunkaprogramot. 
A közmunkát a helyi polgármesterek ellenőrzik, így ők irányítják a javak elosztását

– magyarázta Mares.  A politológus azt is megállapította, hogy a pénzek elosztása a politika támogatás függvényében zajlik. Az olyan vidékeken, ahol kevesebb a munkalehetőség, a politikusok a közmunkát (amely gyakran az emberek egyetlen bevételi forrása) használják arra, hogy bebetonozzák a támogatottságukat. A hatalom a kutatás szerint előnyt kovácsol a rossz anyagi helyzetűek kiszolgáltatott helyzetéből. „A szavazók kényszerítése olyan jelenség, amelyről sokáig azt hittük, csupán a 19. századra volt jellemző, de arra jutottunk, hogy ez a mai demokráciákban is működő gyakorlat. Talán ez a klientizmus egyik legkifogásolhatóbb formája, hiszen
a szavazók így az autonómiájukat is elveszítik a választási lehetőségeik mellett.”

- olvasható a tanulmányban.  Young és Mares a Magyarországon működő klientizmusnak négy típusát különböztette meg:  
  • a szavazatvásárlást,
  • a közpénz felhasználását a szavazatokért cserébe,
  • az előnyök megvonásával való fenyegetést,
  • a nem állami szereplők által alkalmazott gazdasági kényszert.
A felméréshez 93 falut vizsgáltak három megyében és arra jutottak, hogy a megkérdezettek 5-7 százaléka átélte a fent említett négy jelenség valamelyikét. Az arány megegyezik az Argentínában mértekkel, amelyeknél a kérdések kizárólag a szavazatvásárlásra vonatkoztak, ugyanez a szám Venezuelában 10-12 százalék.
Témák
választások

Kötelező lesz a bárányhimlő elleni védőoltás

Publikálás dátuma
2019.04.23. 13:38
Illusztráció/Thinkstock
Szeptembertől minden 13-16 hónapos gyermek megkapja majd a vakcinát.
Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás - jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján. Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut. 
A teljes védettséghez két oltásra van szükség.

Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország „biztonságos szigetté” vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ.  
A bárányhimlő okozta megbetegedés elleni védekezésre kitérve elmondta, a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 000 és 52 000. Egy komolyan veendő betegségről van szó, amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat - emelte ki az államtitkár.  Müller hozzátette, hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek mára szinte eltűntek, évente néhány, jellemzően behurcolt esetet jelentenek csak. Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2,5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz. Kérdésre válaszolva elmondta,
Magyarországon felismerik a védőoltások jelentőségét, így nem jellemző, hogy a szülők elutasítják azokat.

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.
A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma.

Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.
Szerző
Témák
védőoltás
Frissítve: 2019.04.23. 13:40

Nem találnak elég erős szavakat Semjén gyalázkodására a Franciaországban élő magyarok

Publikálás dátuma
2019.04.23. 12:12
FOTÓ: KORMANY.HU/ÁRVAI KÁROLY.
Nagyon kiakadtak Semjén fejtegetésén, amivel a Notre Dame leégést magyarázta.
Nyílt levelet tett közzé több, Franciaországban élő magyar értelmiségi Semjén Zsolt nyilatkozatára reagálva, amiben a miniszterelnök-helyettes arról értekezik, hogy az égő Notre Dame kifejezi a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját. Ahogy írják, nem találnak elég erős szavakat Semjén gyalázkodásnak visszautasítására. A levél: 
A párizsi Notre Dame székesegyházat ért katasztrófára a francia közvélemény példátlan egységgel reagált. Az összes politikai párt, minden egyház, társadalmi szervezet a tettre kész szolidaritás hangján szólalt meg. A külföldi politikusok Putyintól Trumpig együttérzésükről biztosították Franciaország népét, egyet kivéve. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nagy inkvizítor palástját magára öltve kioktatta Franciaországot, amely szerinte "megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét". Valamivel burkoltabb fogalmazással azt is megkockáztatta, hogy a templom leégését a szekularizáció okozta. Mi, Franciaországban élő magyar értelmiségiek nem találunk elég erős szavakat ennek a gyalázkodásnak a visszautasítására. Ennek az országnak, amely 63 évvel ezelőtt feltétel nélkül befogadott bennünket, lehetővé tette, hogy befejezzük tanulmányainkat és, hogy választott pályánkon érvényesüljünk. Ha ma egyenlő polgárként élhetünk befogadó hazánkban, éppen annak köszönhetjük, hogy Franciaország hű maradt történelméhez, önmagához, a felvilágosodott humanizmus értékeihez. Semjén Zsolt személyével nem kívánunk foglalkozni. Egy kormány második embere azonban sohasem beszélhet magánemberként. Tekintsük szavait a kormány hivatalos véleményének? Terjesszük szülőhazánk jó hírét ilyen stílusú és ilyen tartalmú mondatokkal? Ne számítson arra pártjuk és kormányuk, hogy amit a pártállami korszak évtizedeiben nem tettünk, a szégyenteljes hallgatást választjuk!" Az aláírók:  Karinthy Judit, műfordító Kende Péter, politikai elemző, az MTA külső tagja Márton László, író Nagy Pál, író Vető Miklós filozófus, az MTA külső tagja Dr. Wiener Pál, pszichiáter
Szerző