Augusztustól nem lehet éjszaka repülni Budapest felett

Publikálás dátuma
2019.04.23. 14:32

Fotó: AFP/Image Source
Nyugodtabban telhetnek az éjszakák a ferihegyi nemzetközi repülőtér környékén élőknek. Legalábbis ezt ígéri a főpolgármester és az innovációs és technológiai miniszter.
Az úgynevezett mélyalvás időszakában tilos lesz használni a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret – jelentette be a szakmai szervezetek bevonásával folytatott egyeztetést követő délelőtti sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Éjfél és hajnali 5 óra között csak rendkívüli esetekben lehet majd ettől eltérni, mint például szélsőséges időjárási viszonyok, illetve gépeltérítés, terrorcselekmény, kényszerleszállás miatt, vagy ha a repülőgép fedélzetén előforduló sürgős orvosi ellátásra van szükség. Ezen kívül vizsgálni fogják a hatóságok a 20 -24 óra és az 5-8 óra közötti zajterhelés mértékét is. A zajszint mérését hivatalosan a közlekedési hatóság végzi majd, de a lakóközösségeknek lesz arra lehetőségük, hogy ha nem értenek egyet a hivatalos adatokkal, akkor egyedi vizsgálatot kérjenek. A Népszava kérdésére Palkovics László megemlítette, hogy átlagosan éjszakánként 3 le, illetve felszállást regisztrálnak, de vannak hónapok, amikor egyetlen ilyen eseményre sem kerül sor. Ezt a néhány, a lakosságot zavaró éjszakai repülést is szeretnék nullára redukálni, a vis major helyzeteket kivéve. A miniszter szerint a le és felszállások 70-80 százaléka már most sem Budapest irányából történik, de még így is évente ezernél több érkező és induló gép használja a fővárost is érintő légifolyosókat. Az éjszakai repülési tilalmat még engedélyeznie kell az uniós légügyi hatóságnak is. Az előírást indokolatlanul megszegő, valamint a megengedettnél nagyobb zajszennyezést okozó légitársaságok borsos bírságot szabhat ki a zajvédelmi hatóság, illetve a Budapest Airport (BA). Palkovics László pontos összegeket nem említett.
Tarlós István hozzátette, a befolyt összeget a zaj elleni védelem hatékonyságának növelésére lehet fordítani, mint a zajvédelmi övezeten belül élők számára az ablakszigetelési akció, amelynek segítségével speciális szigetelést rendelhetnek meg. A költségekhez a BA is hozzájárul, melyekből az egyedi zajszintmérésekre is jut forrás. A zaj elleni védelemre és az egyedi mérésekre a támogatás már igényelhető. Tarlós István a Népszava kérdésre elmondta, hogy a ferihegyi nemzetközi repülőteret a városközponttal összekötő kétszer egy sávos úgynevezett gyorsforgalmi út – ami már egy koccanásos baleset után is inkább forgalomlassító út – korszerűsítése, valamint a közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése is szerepel a közfejlesztési tanács programjában. A repülőtéri út felújítását a tanács már napirendre is vette és a főpolgármester óvatos megfogalmazása szerint „a következő ciklusban minden valószínűség szerint meg fog történni”. A kötöttpályás összeköttetés esetében két koncepciót vizsgál a kormányzat. Az egyik szerint kizárólag a centrum és a repülőtér között közlekedne egy közvetlen járat, míg a másik elképzelés a repülőtéri járat beillesztése a vasúti menetrendbe. Ez utóbbi bonyolultabb, hiszen alkalmazkodnia kell a MÁV és a légitársaságok menetrendjéhez is. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok hamarosan lezárulnak. Amíg nem dől el, melyik koncepció kap zöld utat, a költségekről egyelőre még nem lehet jóslásokba bocsátkozni – tette hozzá Palkovics László. Bár a tájékoztatón elhangzott, hogy az éjszakai repülésről hozott intézkedés kizárólag szakmai, a lakosság érdekeit szolgálja, és semmilyen politikai háttere nincs, meglepő, hogy az évek óta tartó problémára éppen a május 26-i európai parlamenti és az őszi önkormányzati választások előtt gyorsult fel a kormányzati és a fővárosi egyeztetés és hangzott el konkrét ígéret a határidőkre.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23. 14:37

Tarol a SZÉP-kártya- és a készpénz-cafeteria

Publikálás dátuma
2019.04.23. 09:00

Az adózási változások nyomán másfélszeresére nőtt a SZÉP-kártyák, illetve duplájára a készpénzben kifizetett cafeteria népszerűsége.
Az adózási módosítások nyomán a cafeteria-juttatásokon belül a Széchenyi Pihenő- (SZÉP-) kártya részesedése a tavalyi érték másfélszeresére, 54 százalékra nőtt, a készpénzé pedig duplázódva 40 százalék lett. Ezzel e két elem teszi ki a béren kívüli juttatások túlnyomó részét - derül ki a BDO Magyarország ezer munkavállaló idei választásait összegző felméréséből. (A felmérés a BDO cafeteria-tanácsadási ügyfelei körében készült, így az adatok országos szinten nem reprezentatívak.)
Körükben a tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül. A legnépszerűbb 30 százalékkal a vendéglátás-alszámla, míg a szálláshely 16, a szabadidő pedig 8 százalékos arányú. Ez nem meglepő, hisz a cafeteria-rendszer év eleji átalakítása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya tarthatta meg adómentességét.
Meglepő viszont, hogy az azonnal elkölthető cafeteria-elemek (például a korábbi Erzsébet-utalvány) helyét szintén a munkabérrel azonosan adózó pénzkifizetés váltotta fel. Ez az elem idén a teljes cafeteria-érték 40 százalékát képviseli. A népszerűség titka, hogy a szerényebb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben, még ha csökkentett mértékben is, de a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket részesítik előnyben. Azt, hogy a cégek szinte mindegyike megtartotta a pénzkifizetést, a tanácsadó azzal magyarázza, hogy a béren kívüli juttatások ösztönző hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé. Emellett az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő tétel, például a túlóradíj összegét is.
A változások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak. Míg tavaly e szervezetek a cafeteria-juttatások 13 százalékát képviselték, addig idén arányuk 3 százalékra esett. Az óvodai-bölcsődei költségek térítése továbbra is adómentes, részaránya mégsem nőtt 1,2 százalék fölé, mivel e juttatás csupán a munkavállalók kis hányadát érinti. A korábbi sokszínű cafeteria-palettán ma egyértelműen a SZÉP-kártya és a pénzkifizetés a két fő elem – idézik Kis-Makár Andreát, a BDO Magyarország vezető cafeteria-tanácsadóját. – Ennek ellenére a vállalatok többsége a következő évben sem tervezi cafeteria-rendszerének ésszerűsítését. Vagyis ezentúl sem kívánják korlátozni munkavállalóik választási lehetőségeit - véli a szakember.
Szerző

Úgy vesszük fel a személyi kölcsönt, mintha nem lenne holnap

Publikálás dátuma
2019.04.23. 06:43

Fotó: Kállai Márton
Egyre többen egyre nagyobb összeget vesznek fel.
A Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint jelentősen erősödött a lakosság hitelfelvételi kedve, az internetes cég az idei első negyedévben 26 százalékkal több személyihitel-igényt továbbított, ezek átlagos nagysága 1,48 millió forint volt, ami 16 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakában mért 1,28 millió forintos átlagot. Az internetes cég közölte: a háromnegyed részben szabad felhasználású hitelekből álló állomány átlagos futamideje 51 hónap, átlagos thm-e (teljes hiteldíj mutató) 14,5 százalék volt. A közleményben Juhász Szilvia, a Netrisk.hu üzletágvezetője elmondta: a lakosság egyre szélesebb rétege képes hitelt felvenni és mer ismét adóssá válni bizonyos célok gyorsabb elérése reményében. Az igényelt személyi hitelek 14 százaléka haladja meg a 3 millió forintot, szemben a tavaly év eleji 8 százalékkal. A hitelösszegek emelkedésével párhuzamosan a havi törlesztőrészletek is nőttek, átlagos összegük egy év alatt 12 százalékkal, 31 600 forintról 35 400 forintra emelkedett. A vállalt törlesztő részletek emelkedése összefüggésben van az ügyfelek jövedelmi helyzetének javulásával is. Az idei év első negyedében a személyi hitelt felvevők 24,1 százaléka rendelkezett havi 250 ezer forintot meghaladó jövedelemmel, ugyanez az arány 2016 elején 18,3, míg 2017 első hónapjaiban 21,1 százalékot ért el. A mintában szereplő személyi hitelek szabad felhasználásúak, azon személyek közül ugyanakkor, akik a felhasználás tervezett célját megnevezték, 48 százalékban adósságrendezésre, 40 százalékban autóvásárlásra, 12 százalékban ingatlan-felújításra költötték a felvett pénzt. Az internetes vállalkozás adatai szerint egyre inkább a fiatalabb korosztályok irányába tolódik el a személyi hitelt felvevők köre. Egy évvel korábban még a 45 évnél idősebbek aránya 45 százalék volt, az idei első negyedévben már csak 31 százalékuk tartozott ebbe a korcsoportba. Ugyanakkor a korábbi 5-ről 13 százalékra emelkedett a 25 éves vagy annál fiatalabb korosztály aránya. A Netrisk.hu üzletágvezetője szerint kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a lakossági hitelezés idén is bővülni tudjon. A jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésén nem kezdett új kamatemelési ciklust, a tovább emelkedő bérek hatására tovább javul a lakosság hitelképessége, ugyanakkor a hitelfelvétel növekedési üteme várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál - jelezte.
Szerző
Témák
személyi hitel